382 évvel ezelőtt ezen a napon történt

Galileo Galilei olasz csillagász visszavonta állítását, miszerint a Föld kering a Nap körül.

Édesapja a kor másként gondolkodói közé tartozott.
Galilei apja magatartását követte. Következetesen fellépett a dogmatikus gondolkodásmód ellen. A tudomány területére is jelentős hatást gyakoroló reneszánsz eszmeiség meghatározó egyénisége lett.

17 évesen került szülővárosa egyetemére, ahol beleszeretett a matematikába. 1583-ban – egy templomban látott lengő csillár megfigyelése után – elsőként írta le az ingamozgás alaptörvényét. Megállapította: a lengésidő a kilengés nagyságától független, kizárólag a fonál vagy a rúd hosszától függ. Az ő felismerése tette lehetővé, hogy nagy pontosságú ingaórákat lehessen készíteni.

A XVII. sz. elején Németalföldön egy addig nem látott újdonság született, a távcső. Hans Lippershey holland optikus (szemüvegkészítő) egy cső elejére és végére két különböző fókusztávolságú lencsét illesztett. Találmányára szabadalmat kapott. A kezdetleges távcső „közelebb hozta” a távoli tárgyakat. A hollandi távcső híre Európa-szerte ismert lett.

Galilei 1609-ben, Velencében egy barátjától (Paolo Sarpi) értesült az újdonságról. A hírek szerint ezek a távcsövek csak két-háromszoros nagyításra voltak képesek, a kép minősége pedig gyatra volt.

Galilei azonnal hozzáfogott egy tökéletesebb optikai eszköz elkészítéséhez. A lencséket saját kezűleg, maga csiszolta, majd ezeket illesztette pontosan a tubusba. Az első távcsöve kilencszeres nagyítású, egyenes állású, jó képalkotást adó műszer lett.

Ő ismerte fel a tehetetlenség törvényét, mely később Newton első törvényeként lett ismert. (Minden test megmarad a nyugalom és az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában mindaddig, amíg más test vagy külső erő mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti.)

Galilei először a Holdat vette szemügyre. Az arisztotelészi tanítás szerint égi szomszédunk tökéletesen gömb alakú és sima felületű. A távcsövön keresztül nézve azonnal szertefoszlott a kétezer évvel ezelőtt megfogalmazott állítás.

Ha szabad szemmel tekintünk a Holdra, akkor a felszínén világosabb és sötétebb területeket láthatunk.

A távcső megmutatja, hogy a világos területek ezernyi kráterből (gyűrű alakú hegy) állnak, a sötétebb részek felülete pedig sima.

Galilei több rajzot készített a Holdról. A sötétebb területekről azt gondolta, hogy a földihez hasonló tengereket lát. A holdbéli „óceán” és „tenger” elnevezés őrzi felfedezése emlékét.

A csipkézett hegyláncokat is ő látta meg először a Hold felületén. Az általuk vetett árnyék alapján próbálta megbecsülni a magasságukat. Úgy találta, hogy az ottani hegyek a földinél magasabbak.

Újhold idején, kora este láthatjuk a fényes sarlót. De Holdunk Nap által nem megvilágított része halványan derengő fényt mutat. Ez a “hamuszürke fény”. Galilei helyesen értelmezte a jelenséget. Ha mi így látjuk a Holdat a Föld egén, akkor bennünket is lehet onnan látni, vagyis a Föld fénye világítja meg a holdi tájat.

Ma már ritkaságszámba megy, ha valaki az égre tekintve megpillantja a Tejutat. 400 évvel ezelőtt azonban még nem létezett fényszennyezés, így amikor az itáliai tudós távcsövét a Tejút halványan pislákoló szalagjára irányította, megdöbbent. Csillagok ezreit pillantotta meg, ő volt az első aki látta csillagvárosunk távoli, halvány tagjait.

1615-ben az Inkvizíció Rómába rendelte. Követelték, hogy vonja vissza tanait!

Galilei kénytelen volt a vizsgálóbizottság előtt megtagadni a napközéppontú világképről alkotott nézeteit.

1618-ban, amikor rövid idő alatt három üstököst lehetett az égbolton látni, Galilei ismét a kopernikuszi rendszer helyességét hirdette. A pápa újból Rómába rendelte vizsgálatra, ahol bár nem ítélték el, kénytelen volt írásba adni, hogy soha többé nem fogja nyilvánosan hirdetni Kopernikusz elméletét. Ugyanakkor VIII. Orbán pápa felkérte Galileit, hogy a két világnézeti – a Föld- és Napközéppontú – rendszerről írjon egy értekezést. Ebben minden érvet és ellenérvet sorakoztasson fel.

Galilei hű maradt önmagához. A Dialógusban Kopernikusz elképzelései mellett tört lándzsát. Ezért ismét perbe fogták!

Valamennyi könyvét indexre tették, azaz betiltották. (Kopernikusz korszakalkotó munkája azonnal a megjelenését követően indexre került. A katolikus egyház több mint 300 év elteltével engedélyezte csak a híres mű szabad hozzáférését!)

A tárgyalás végén Galilei azt mormolta: “Eppur si muove!” – “És mégis mozog a Föld!”

Az eretnekként elítélt tudós tovább folytatta kutatásait. Időskori vaksága ellenére megírta a „Két új tudomány” című könyvét, amelyben a fizika területén tett legújabb felismeréseit tette közzé. Ez volt az a mű, amely Isaac Newton munkásságának alapköve lett.

Galileinek köszönhetjük, hogy megszülettek a klasszikus fizika alapvető mozgástörvényei.

Galilei távcsöve állítólag harminckétszeres nagyítású volt. Ma, az  óriási teleszkópok idejében egy ilyen távcső játékszernek számít,  amit üzletben is megvásárolhatunk. Galileinek és kortársainak azonban megdöbbentő élmény lehetett ebbe a kezdetleges optikai eszközbe bepillantani, különösen amikor a Tejútra irányították, és felismerték, hogy ez a halvány fényű sáv valójában rengeteg csillag.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

8 + hat =