A “hirős” város – Kecskemét

Hirös város az Alföldön Kecskemét

A magyar költészet prófétikus alakja Petőfi Sándor már a XIX. században így örökítette meg Kecskemétet, s ez a jelző tovább él napjainkban is. De vajon miért őrizhette meg több évszázadon keresztül ez a Magyarország közepén található szép város ezt a kitüntető címet? Talán azért, mert sikerült harmóniát teremteni a múlt emlékei, a történelmi hagyományok, a jelen és a jövőbe mutató fejlesztések között.

Kecskemét Magyarország szívében, a Duna-Tisza közti homokhátságon, Budapesttől délre, 86 kilométerre, fekszik. A város ősi magját a kereskedelmi útvonalak találkozásánál létrejött település jelentette.

Történelme során írók, tudósok, híres utazók egyaránt rácsodálkoztak Kecskemétre: hogyan lehetséges, hogy a puszta homokon virágzó mezőváros alakult ki? E kérdésre a múlt adja meg a feleletet.

Kecskemét kedvező földrajzi helyzetét kihasználva vámszedő és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül. Anjou Nagy Lajos király egy 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említi. A török hódoltság idején a környező elpusztult falvak lakóinak is menedékül szolgált a város.

Első kézműves céhei a XVI. században alakultak. A város nagyhatárú birtokain és pusztáin külterjes állattartás, pásztorkodás folyt, mely a tőzsérek révén messze földön híressé vált. A földesúri függéstől a XIX. század első felében önerejéből váltotta meg magát Kecskemét lakossága. Ekkor kezdődött a város birtokainak parcellázása és az első állandóan lakott tanyák létrejötte.

A XIX. század második felében a tanyák lakossága oly mértékben gyarapodott, hogy a századforduló éveiben már a lakosság fele tanyán élt.

A fejlett mezőgazdaság és a kiegyezést követő ipartelepítés tette lehetővé a nagyarányú városfejlesztést a XIX. sz. második felében: az egykori mezőváros szecessziós palotákkal díszes főterével elindulhatott a nagyvárossá alakulás útján.

Több mint 100 éves múltra tekint vissza a kecskeméti szőlő- és gyümölcskultúra tudatos fejlesztése, a nagyarányú telepítések, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítők tevékenysége. Ennek eredményei tették lehetővé, hogy az addigi mezőváros a századfordulóra impozáns középületekkel rendelkező nagyvárossá vált. A történelem viharait átélt város központi földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyét az 1960-as évektől tudatosan állította fejlődése szolgálatába: az ipartelepítés és a közintézmények alapítása-építése révén a lakosság száma rohamosan nőtt, a művészeti műhelyek letelepítésével pedig kulturális értékekben gazdag nagyvárossá vált.

A város a zene, a képzőművészet és az animáció nemzetközi hírű műhelyeinek, egyedülálló gyűjteményeknek és elismert tudományos intézeteknek is otthont ad, amelyeknek feladata művészeti – és kulturális értékeink megőrzése és bemutatása. Mindezek mellett Kecskemét évről – évre visszatérő fesztiválok egész sorával várja a látogatókat.

Az idelátogatókat Kecskemét belvárosának szecessziós hangulata már az első pillanatban magával ragadja. A hírös város neve a “kecske” szóból ered, a “mét” pedig járást jelent. Címerünkben is a kecske látható alatta városunk jelmondatával: “Sem magasság, sem mélység nem rettent.”

Városháza

A Főterén található a szecesszió gyöngyszemeként nyilvántartott Városháza, amely 1893-97 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A város egyik legismertebb épülete, turisták által leglátogatottabb műemléke. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. Falait pedig Zsolnay majolika díszíti, amely más kecskeméti épületeken is megtalálható. Dísztermében a festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette.

A szecesszió mesterműveként ismert, dalban is megénekelt Cifrapalotát ( Márkus Géza 1902) hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény – és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei teszik egyedülálló építészeti remekké.

Nagytemplom

A Főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült Nagytemplom építési ideje azért nyúlt hosszúra, mert a tornyát tűz és földrengés pusztította. Ez az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza, harangja 2400 kg súlyú, 74 méter magas tornyába 94 lépcsőn vezet az út.

kecskemet a
kecskemétkecskemetc

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

18 − kettő =