bor

Magyarország borvidékei

Borban az igazság. Bort iszik vizet prédikál. Megannyi közmondás született hazánk féltetten őrzött termékéről, a szőlőből préselt, akohollal mámorított csodáról, a borról.

borv
Az éghajlat Magyarországon döntően kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán hatása, és Dél-Magyarország mediterrán vonásokkal is rendelkezik. Emiatt a sokszínűség miatt a borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak.

Tokaji borvidék

Északkelet Magyarország kis városkáját világhírűvé tették az ízletes és kiváló borok. Aki erre kirándulgat, feltétlenül látogasson el a pincesorokhoz, és bátran kóstolgassa e méltán híres borvidék különleges nedűit.

Világhírre csak a XVII. században emelkedett, amikor a jellegzetes kései szüret és a borkészítési eljárás eredményeként ismertté vált a borvidék rangos különlegessége a Tokaji aszú. A Tokaji aszú XIV. Lajos udvarában kapta “a borok királya a királyok bora” kitüntető címet. A híres Tokaji aszú kóstolását tehát semmiképpen se hagyja ki, ha erre jár.

Ma már külföldiek szerint az egyik legjobb hazai borunk a tokaji. A borvidék 2002-ben a világörökség részévé vált, és a Tokaji boroknak a híre az óta is egyre csak nő, sikere töretlen. Ma már a Tokaji név védett, így csak Magyarországon, a Tokaji borvidéken palackozott borok viselhetik ezt a nevet.

A Fehérborainak nagyságát a talaj különlegessége, a borfajták és a készítési mód adja.
A borkülönlegességek készítéséhez az itteni őszi párás, ködös reggelekkel induló október szükséges. A párásabb időt többnyire enyhe, napfényes, derűs száraz időszak váltja fel. A Zempléni hegység déli és keleti lejtői védik a szőlőket a széltől, ugyanakkor elősegítik a pára felemelkedését a szőlőkhöz. Mindez kedvez a szőlő nemes rothadásának, aszúsodásának, ami késő ősszel következik be. Az aszúszemeket kézzel szedik, majd puttonyokba rakják. Ahány puttonyt használtak fel egy liter borhoz, annyi puttonyos lesz a bor, ebből készül a 3-4-5-6 puttonyos Tokaji aszú. Csak 3-5 évente van igazán jó termés, mert ehhez meleg nyárra és hosszú száraz őszre van szükség.
A Borvidékre jellemző fajták furmintból, hárslevelűből, sárga muskotályból készülnek

Egri borvidék

Eger borát ma már külföldön is jól ismerik. Ez a csodaszép város, nemcsak borairól híres, hanem a rengeteg látnivalóiról, mint a híres Egri várról, ahol Dobó István harcolt… Eger klímája hűvös és csapadékos, viszonylag későn tavaszodik, ami ideális a jó borhoz.

A borvidék elsősorban a vörösborairól ismert, melyek a jó évjáratokban testesek, mély színűek és elegánsak. A fehérborok jó évjárat esetén testesek, tüzesek.

A bikavér bor jól beérett szőlőből készült, mélyvörös bor, mely két évig érlelhető. Olyan fajtákat válogatott a készítéséhez, amelyek biztosan beérnek és megadják a helyi jellegzetességét. Az Egri bikavér legalább három szőlőfajta borának a házasításával készül. Alapjait a Kékfrankos, Cabernet, Merlot, Kékoportó adják, ezekből lesz az egyedi bársonyos, ám mégis tüzes testes bor. Bikavért csak a jól felkészült pincészetek tudtak készíteni, akik megengedhették maguknak a több fajta termesztését. A borvidéknek kiváló termőhelyi adottságai vannak.

Borvidékre jellemző fajta vörösborokhoz a cabernet franc, cabernet sauvignon, kékfankos, kékoportó, merlot, zweigelt.

Fehérborként az olaszrizling, leányka, tramini, muscat ottonel és rizlingszilváni jelentős.

Badacsonyi borvidék:

Badacsony népszerűségét a Balatoni strandoknak és jó minőségű borainak köszönheti. Az ide látogatók egyszerre gyönyörködhetnek a Balatonban és kortyolgathatják a nagyszerű borokat.

A tónak köszönhető párás egyedi klíma, és a Balaton veri vissza a napsugarakat a szőlőfürtökre, ezáltal alkalmassá teszi szőlő termesztésre a tájat. A környéken leginkább a fehér borok a jellemzők. Régészek kutatási bebizonyították, hogy már 2500 évvel ezelőtt is termesztettek szőlőt ezen a vidéken.

A borok igazán testesek, magas az alkohol és a savtartalmuk. Badacsonyi kirándulás alkalmával finom borokat, ízletes ételek is megkóstolhatunk, és megcsodálhatjuk Magyarország legszebb tájait.

A tájra jellemző borok: Olaszrizling, rizlingszilváni, szürkebarát és muskotály a jellegzetes fajtái. Kisebb mértékben előfordulnak zöldszilváni, budai zöld és kéknyelű borok is.

Villányi-Siklósi borvidék

Gyönyörű pincesorok, fürdők és szép kirándulóhelyek várják a látogatókat. A borvidék időjárása is hozzájárult a népszerűségéhez.

A Villányi rész a vörösboroké, a Siklósi pedig a fehérborok szülőhelye. A vörösborok között vannak könnyed ízvilágú borok, és többéves érlelésű különlegességek is. A magas csersavtartalom és az érleléskor kialakuló buké teszi jellegzetessé a villányi bort.

Borvidékre jellemző fajta vörösborokhoz a cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos és zweigelt. Fehérborokhoz chardonnay, olaszrizling, rajnai rizling, rizlingszilváni, tramini.

Milyen bort igyunk?

Étkezés előtt

Tokaji édes szamorodni
Tokaji aszú 3 puttonyos
Hungaria Extra dry

 


Előételhez:

általában száraz, könnyű fehérbort (pl. Etyeki chardonnay)
esetenként – gombafélékhez, omlettekhez, vesevelőhöz – nagyobb alkoholtartalmú fehérbort (pl. tojáslepényhez Debrői Hárslevelelű)
a hortobágyi húsos palacsintához ajánlható a Villányi Cabernet Franc.

Levesekhez:

általában nem ajánlott bor
esetleg a zsíros, nehéz ételnek számító halászléhez ajánlható egy pohár könnyű, lágy karakterű fehérbor (pl. Somlói Furmint, esetleg Nemes Kadarka).

Halételekhez:

általában a halhoz 8-10ºC-ra hűtött, könnyű száraz fehérborok illenek
vajban sütött pisztránghoz olaszrizling
süllőhöz Somlói Furmint
vajas pontyfiléhez Badacsonyi Kéknyelű
angolnapaprikáshoz Soproni Kékfrankos.

Szárnyasételekhez:

rántott csirkéhez tejfölös uborkasalátával Badacsonyi Kéknyelű

 töltött pulykamellhez Etyeki Charonnay.

Húsételekhez:

a magyaros pörköltekhez, sültekhez, vadpecsenyéhez általában vörösbort igyunk
a tejfölösen készített pörköltekhez és paprikás szeletekhez fűszeres zamatú, tüzes, de üde fehérborokat igyunk (Tramini, Chardonnay):
vörösboros marhapörkölthöz Soproni Cabernet Franc
szalonnás bélszínhez Villányi Merlot
őzcombhoz burgonyafánkkal Villányi Burgondi
szívpaprikáshoz Villányi Merlot
pirított libamájhoz Soproni Kékfrankos
borban párolt sertésnyelvhez Pinot Noir
őzpástétomhoz Villányi Burgundi
bakonyi sertésbordához Villányi Tramini
malacpecsenyéhez Hungaria Grande Cuvée Rouge pezsgő!

Desszertekhez, édestésztákhoz:

általában Tokaji aszú, illetve félédes vagy édes pezsgő illik:
meggyes piskótához Villányi Tramini
palacsintákhoz Törley Charmant Rosé
édes süteményekhez Tokaji aszú.

Mit igyunk a sajtokhoz?

A franciák azt tartják, hogy a bor a sajtok ideális kísérője.
A sajt ízleléséhez is bort használnak: minden falat sajtot egy pohár bor és egy darabka kenyér követ, hogy a szájat megtisztítsa a következő íz számára. Nem véletlen, hogy a francia sajtok pártolására Svájcban létrehozott Szent Uguzon Társaság (Uguzon pásztor a sajtok védőszentje!) avatási ceremóniáit mindig a Borkóstolók Lovagrendjének tagjaival együtt rendezik. A régi rómaiak reggelije kenyérből, sajtból és egy korty borból állt – és ezt a szokást ma is sok olasz ápolja. Sőt, számos itáliai vendéglőben az asztalon nemcsak ecetet, olajat és sót tartanak, hanem sajtot is: az utóbbit ajánlják a borozáshoz.

Száz szónak is egy a vége: a sajt és a bor kapcsolata a régmúltba nyúlik vissza. Ám ahogyan a szokások és az ízlések változnak, éppen úgy nem örökkévaló a bornak (sörnek, pálinkának) a sajthoz való viszonya sem. Példának okáért a whiskyvel ízesített svéd prastos sajt még száz évvel ezelőtt is a papi tizedként beszolgáltatott tejből készült a plébániákon (innen származik a név: prastos – plébánia). A németek pedig ma is ízesítenek sajtokat – sörrel. Hogyan? A sajtot komlólevelek között érlelik!

Vizsgálódásunk tárgya azonban a bor és a sajt, amely utóbbi a neves francia gasztronómus, Anthelme Brillat-Savarin szerint az “ivósok süteménye”. Ő írta, hogy kellő párosítással megteremthető a sajtok és a borok harmóniája, még akkor is, ha az ízlések tájanként és országonként eltérhetnek egymástól. És ne feledjük: a sajthoz kínált bornak összhangban kell lennie az előzőleg – vagy utána – felszolgált borokkal!

A friss sajtokhoz, mint a mozzarella vagy a gervais, a könnyű, savanyú fehér borok illenek, például a rizlingek.
A lágy sajtokhoz – amilyen a még fiatal edami vagy a gouda – könnyű vörösbort vagy Zweigeltet ajánlanak. (Az osztrákok a sört és a mustot is megfelelőnek tartják.)
Az aromatikus sajtokhoz sört ajánlatos inni. Borból a kékfrankos, sőt a furmint is megteszi.
A túrószerű lágy sajtokhoz – camemberthez, brie-hez vagy a birka- és kecskesajtokhoz – könnyű vörösbor dukál, például a soproni kékfrankos, a villányi pinot gries, a szekszárdi kadarka vagy az egri bikavér.
A túrókhoz viszont illik a rozé, az érett penészes sajtokhoz pedig, amilyen a francia Brie de Meaus vagy a Livarot, a nehéz, magas alkoholtartalmú vörösborokat ajánlják.
A kemény és félkemény sajtokhoz – ementáli vagy parmezán – ugyancsak vörösborokat kínálnak, pl. burgundit és bordói borokat vagy szekszárdi kadarkát.
De a magyar asztalokon kedvelik hozzá a rajnai rizlinget és a móri chardonnayt is.
A rokforthoz vagy a gorgonzolához a szemelt rizlinget kortyolgatják.
Természetesen a sajt és a bor “összeházasításában” is érvényes a mondás: ahány ház, annyi szokás!
Az sem mindegy,  hogy a bort isszuk a sajthoz vagy a sajtfalatokat eszegetjük a borhoz.
Persze, ha elfogadjuk a mondást, hogy a sajt az “ivósok süteménye”.

Egészségedre!

A bor orvosság

A modern, tudományos kutatások eredményei igazolják, hogy a mértékletesen fogyasztott vörösbor nemcsak az emésztésünk serkentéséhez és jó hangulatunkhoz járul hozzá, de kedvező hatással van a szervezet szív- és vérkeringési rendszerére is. Ennek oka, hogy a borban antioxidáns hatású, flavonoid nevű anyag található, amely meggátolja a koleszterin lerakódását az erekben, ezenkívül értágító hatása is ismert. Nem mindegy, hogy naponta mennyit fogyasztunk a borból! A francia kutatók véleménye, hogy negyed-fél liter vörösbor szolgál legjobban egészségünkre. Aki viszont egyáltalán nem iszik alkoholt, fogyassza a vörösbor alapanyagát, a kék szőlőt, így szintén megelőzheti az érrendszeri betegségeket. A leggyakoribb fajtái: Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Pinot Noir, Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon

A borivó tízparancsolata

1. Bort sohase igyál éhgyomorra!
2. Ivás előtt ne egyél édes ételeket!
3. Ügyelj a borfajták hőmérsékletére!
4. Bort mindig megfontoltan, lassan igyál!

5. Apró kortyokban élvezd a bor zamatát!
6. A nemes borokat csak tisztán igyad!
7. Tarts mértéket a borivásban!
8. Jobban ízlik a bor, ha közben eszel is!
9. Szeresd, de légy erősebb a bornál! !
10. Gondolj arra egy pillanatra, mennyi verejtékes, nehéz munka van egy pohárnyi magyar borban!

Megfelelő pohár

Felejtsük el a műanyag poharakat! A fémből készült poharakat pedig még messzebbről kerüljük el, hiszen megváltoztatják a bor ízét. A borospohár igenis üvegből készüljön, legyen vékony falú és áttetsző! A színezett üveg ugyanis torzítja a bor színét, ezzel együtt az élményt is. A pohárnak csupán harmad részéig töltsük a bort, mivel a felette lévő kétharmadnyi rész az illatok gyűjtéséért, az aromákért felelős.

A pohár szára nem dísz, azért van, hogy ott fogjuk, ne a kehely résznél, mivel úgy felmelegítjük a bort, ezzel ismét a kóstolás élvezetét tesszük tönkre. Nem beszélve az ujjlenyomatokról.

A vörösboros pohár formája íves, szinte gömbölyű, a szája viszont összeszűkül. Nagyméretű pohárnak tekinthető, hiszen űrtartalma háromtól egészen hét-nyolc deciliterig is terjedhet.

A fehérboros pohár jóval alacsonyabb a vöröborosnál, formája sokkal hengerszerűbb, kevésbé gömbölyű, mint vörösboros társáé. Nem véletlenül, hiszen űrtartalma általában kettőtől öt deciliterig terjed.

A rozéspohár egészen változatos magasságú kivitelben kapható, szára is különböző hosszúságú lehet. Különleges jellegzetességét a tulipánforma adja. A desszertboros pohár nehezebb eset, gyakorlatilag bármilyen formában kapható, könnyű összekeverni a rozéspohárral. Ha azonban tudjuk, hogy ezek a legkisebb (egy-két deciliteres űrtartalmű) borospoharak, ez nem fordulhat elő.

Ideális hőmérséklet A jófajta fehérbort 10 °C-on szolgáljuk fel. Ez érvényes a nemes aszúborokra is. A rozé fajtákat 12 °C-on kínáljuk. Az olcsóbb vörösborokat (pl. kadarka, 14 fokon fogyasszuk. A finomabb vörösborokat 15-16 °C-on töltsük poharakba. Vigyázat, a szobahőmérséklet legtöbbször túl magas!

A zamat fontossága

Száraz, félszáraz, félédes, édes – ezek a legfontosabb ízfajták.   A megengedett cukortartalom a különböző kategoróriáknál meghatározott (pl. a száraz borban maximum 9 gramm/liter). Ugyanilyen fontos a savtartalom, amely az ízt erősen befolyásolja (nagyobb savtartalom= fanyarabb íz). A francia borok – az aszúborokat kivéve – általában szárazak. A könnyebb olasz borokat Abboccato-nak vagy Amabile-nek, az édes fehérbort Vin Santónak nevezik. Százalékok Arról, hogy egy bor könnyű vagy nehéz, a cimke azonnal felvilágosítást nyújt. Az alkoholtartalom közlése előírás. Minőségtől függően a borok általában 11-13% alkoholt tartalmaznak. A magyar könnyebb borok ennek az értéknek jóval alatta vannak. A testesebb borok alkoholtartalma felmehet 17%-ig. Szigorúan tilos a borhoz alkoholt tölteni.

 

Magyar bor és pezsgő napja

Az idei évben első alkalommal, de hagyományteremtő céllal szervezték a Magyar Bor és Pezsgő Napját, amelyen minden eszközzel a magyar borra, a borvidéki településekre és pincészetekre kívánták felhívni a figyelmet.bor

A rendezvénysorozat Magyarország 22 borvidékén egy időben zajlott.
A vidám “Koccintás” szertartása a jókedvről, a borászok szorgalmas és tisztességes munkájával készített borairól, és a borfogyasztók magyar bor iránt érzett szeretetéről szólt.