egészség

Egészségünkért – A Tai Chi

A Tai Chi, teljes nevén Tai Chi Chuan egy körülbelül 3000 éves egészség megörző rendszer, ami egy sajátos mozgássoron alapul.

A Tai Chi taoista testkultúra, ősi kínai gyakorlatrendszere több mint tízezer éves. A Kínában ma is mindennapos – csoportos – gyakorlás ideális helyszíne a szabad levegő, ahol több a természetes energia. Nyugaton elterjedt leegyszerűsített formája is erősíti az immunrendszert, gyorsítja a gyógyulási folyamatokat, elősegíti a hosszú, egészséges élet elérését. A gyakorlatrendszer nem megerőltető testmozgás – hosszan kitartott mozdulatsorozatok képezik – ezért bármilyen korú ember végezheti. A taoista filozófián alapszik, más kínai gyógymódokhoz hasonlóan, s a világban és az emberben lévő természetes harmóniát keresi. Az egészség a jin – sötét, befogadó, szűkülő és nőies -, és a jang – világos, aktív, táguló és férfias -, egymást kiegészítő ellentétnek az egyensúlyát jelenti.

A Tai Chi egyesíti a meditációt és a mozgást, ezzel erősíti a belső életenergiát, a csit, egyben helyreállítja a jing és jang egyensúlyát. Az egészségmegőrzés, az öngyógyítás és az önvédelem érdekében a belső energiát növeli, erősíti, koncentrálja és felhasználja. Energiát ad, javítja a kreativitást, biztosítja a test és a lélek egyensúlyát.

A gyakorlat meghatározott testhelyzetekben végrehajtott lassú mozgásokból áll, melynek kivitelezéséhez akár egy négyzetméternyi terület is elegendő. A kivitelezés ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki a vízben jár, s testsúlyát gyakran áthelyezi a két oldalára. A gyakorlás nem gyorsítja fel a pulzust, de minden izmot, izületet és inat megmozgat. A testből kiáramló belső energia hőt fejleszt, ezért a lassú gyakorlatok végzése során is meg lehet izzadni.

Minden mozdulatnak szimbolikus jelentése és saját neve van. Az erőfeszítés nélküli gyakorlatok végzése közben a belső energia szabadon áramlik a testben. A kiegyensúlyozott mozgásokat lépésről lépésre kell megtanulni, s az ehhez szükséges összpontosítás az egész idegrendszerre megnyugtatóan hat, elmélyült lelki békét eredményez és fokozza a tettrekészséget. Így maga a testi egészség is egyensúlyba kerül.

Egészségünkért..

Az ősz az arany, valamint a barna színek megtestesítője.
Ősszel, amikor egyre kevesebb a napsütés és csökken a hőmérséklet, a fák felkészülnek a télre. A zöld levelek sárgára, vörösre változnak, majd lehullanak. A színváltozást a levelek pigmentjeinek változása idézi elő. Az őszi időszak a télre való nyugodt felkészülés, a lélek lecsendesítésének és lassításának az ideje.

Sok vidéken úgy tartják, augusztus 20-a után már elkezdődik az ősz, búcsút int a nyár, és a természet is megmutatja ennek jeleit.Ilyenkor jó, ha szervezetünket is felkészítjük a változásra.

Ősszel is együnk olyan finomságokat, amelyek szezonálisak. Gyümölcsök közül elsősorban a szilva, szőlő, alma, körte, zöldségekből pedig a burgonya, káposzta, valamint a tökfélék különösen ajánlottak.

Gyümölcsöt délelőtt. Gyümölcsöt ajánlottabb a reggeli, illetve délelőtti órákban fogyasztani. A szilva különösen azoknak jó, akik emésztési problémákkal küzdenek. A szőlőt a gyümölcsök királynőjének is nevezik. Szépít és gyógyít is egyben. Az alma az egyetlen olyan gyümölcs amely nem erjed meg, ha más ételekkel együtt fogyasztjuk. Az almát érdemes alaposan megrágni, hogy minél inkább bekerüljenek a szervezetbe, a benne található egészséges anyagok.A körtéből jóval kevesebbet eszünk, pedig nagyon jó hatással van a koleszterinszintre, rengeteg C-vitamint tartalmaz, és allergiásoknak is javasolt.

Zöldséget ehetünk reggel, délben, este, bármikor és bármivel.

A káposzta nyersen is nagyon finom, rengeteg benne a vitamin.

Gyógynövények

Nincs olyan emberi település, és nincs olyan civilizáció, ahol a természetes környezet nem számított volna minden időben a gyógyhatású szerek kincses bányájának. Őseink bámulatos megfigyelőképességgel és éleslátással tárták szélesre a gyógynövények és természetes gyógyszerek tárházának kapuját. Nemzedékről nemzedékre örökítették át ezt a tudást. E tekintetben talán az ősi Kínában halmozták fel a legtapasztalatibb és legmélyebb ismereteket. Aztán a római birodalom figyelemreméltó haladást ért el a betegségek megelőzésében, a higiéniás körülmények javulásának köszönhetően. Megoldották a víztisztítást és a szennyvízelvezetést, de ismerték a fertőzés fogalmát is és járványok idején elkülönítették a fertőzötteket. A római orvoslásnak kiemelkedő alakja Dioscorides megalkotta minden idők egyik legátfogóbb herbáriumát, benne 600 gyógynövény leírásával és illusztrációjával. Az ezt követő korszakban szédületes fejlődésnek indult az orvoslás és benne a gyógynövények alkalmazása és a belőlük készült főzetek használata bekerült a köztudatba. Kolumbusz felfedezte Amerikát és addig ismeretlen gyógynövényeket hozott Európába. Az anatómiai ismeretek gyarapodása /hála például a reneszánsz géniuszának Leonardo da Vincinek,/ oda vezetett hogy a gyógyítok egyre hatékonyabban szálltak szembe egyes addig gyógyíthatatlanak hitt betegségekkel. Ez a-kor azonban még bővelkedett a sok tízezer áldozatot követelő járványokban elég ha csak a pestisre gondolunk. Azt ezt követő évszázadokban felfedezték a betegségekre igazán hatni tudó növényi és állati eredetű alkotó anyagokat, és azok hatás mechanizmusát és összetételét. Lassan megindult a „Nagyüzemi” gyógyszergyártás. Korunk embere, szinte nyakló nélkül szedi be a különböző kemikáliákat vélt vagy valós panaszaira. Feledésbe taszítva őseink a természetből merített hatalmas tudását.

Mind a fodormenta, mind a borsmenta alkalmas gyógyászati célra. Jók a levelek, és a virágok is. A világ legrégebbrõl fennmaradt orvosi leírása, az Ebers-féle papírusztekercsek is említik a növényt. Egyiptomból került Palesztínába, ahol adóként is elfogadták. (Lukács evangéliuma) Innen Görögországba került, ahol mitológiai történetet is olvashatunk róla: Pluto, az alvilág istene szerelembe esett a gyönyörû nimfával, Minthével. Pluto isten-felesége, Perszephoné féltékenységében azonban Minthét növénnyé változtatta. Pluto már nem tudta visszaváltoztatni szerelmét, de a növényt finom illattal ajándékozta meg, és a nimfáról nevezte el. A görögök és rómaiak a tejbe mentát tettek, hogy megakadályozzák megsavanyodását, étkezések után pedig emésztést elõsegítõül szolgált. Görcsoldó, nyugtatja az emésztõrendszer simaizmait. Segíthet megelõzni a gyomorfekélyt, serkenti az epekiválasztást. A mentával végzett inhalálás segít az orr- és a homloküregi és mellkasi problémákon. Számtalan baktériumot, valamint az ajak- és a nemi szervi herpeszt okozó vírust is elpusztítja. Ajánlják terhességi hányinger ellen is. Sebekre, égésekre, horzsolásokra, herpeszre eldörzsölt levelet, vagy illóolaj kivonatát tegyük. Frissen és szárított leveleibõl is készíthetünk teát. Ülőfürdõhöz egy vászonzacskót töltsünk meg mentával, csurgassuk rá a forró fürdõvizet. Amikor az elsõ virágok megjelennek, vágjuk le a talaj fölött 5-10 cm-re, és szárítsuk árnyékos szellõs helyen. Szirupot fõzhetünk belõle.

LEVENDULA

Ez az évelõ gyógynövény kertünk dísze. A levendula virága görcscsillapító, erjedést megakadályozó, felfúvódást szüntetõ, vízzel készült forrázata ideges szívdobogást, vérnyomást csökkent, migrént szüntet, szédülést, ájulást, ideggyöngeséget, melankóliát gyógyít, ezenkívül vizelethajtó is. Külsõ sérülés folytán elõállott duzzanatot és véraláfutást, égési sebet a fõzetébõl készült borogatással kezelhetünk. Olaját alkoholban oldva (1:10) szédülés, fejfájás eseteiben bedörzsölõszernek használjuk. Reumánál, idegességnél a fürdõvízbe csöppentenek belõle. Célszerû egy evõkanálnyi mézben 3-5 csepp olajat feloldani, és ezt önteni a fürdõvízbe. Kellemes illatú természetes molyûzõ a ruhásszekrényben, gyapjúholmik között.

gyogyn

Június 21. – jóga világnapja

Az ENSZ helyt adott, az indiai kormány kezdeményezésének, így június 21.-ét a Jóga Világnapjának nyilvánította.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése, nagy többséggel fogadta el a határozatot, mely a jólét és az egészség holisztikus megközelítéseként jellemzi az ősi indiai légző-, test- és meditációs gyakorlatok rendszerét.
India miniszterelnöke Narendra Modi, még szeptemberben javasolta a jóga világnapjának ötletét. Gondolatai szerint: „A jóga, a gondolat és a cselekvés, az önkorlátozás és a kiteljesedés, a test és a lélek egységét, a természet és az ember közti szimbiózist fejezi ki”

Mindenki szeretne egészséges, elégedett és boldog lenni. Mindannyian erre törekszünk a magunk módján. Különösen napjainkban azonban az emberek mindenütt világon többet szenvednek a stressztől és olyan terhektől, amelyeket már nem tudnak kézben tartani, mint valaha is az emberiség történetében. Miután újra és újra megpróbálnak megnyugodni és ellazítani, mindhiába, altatókhoz, nyugtatókhoz fordulnak, alkoholban és hasonló dolgokban keresnek menedéket.

A jóga arra tanít, hogy békét és elégedettséget csak akkor találhatunk, ha lényünk és létezésünk minden szintjén helyreállítjuk az egyensúlyt. Ha boldogok és elégedettek akarunk lenni, ezeknek mind egyensúlyba kell kerülniük. A jóga módszerei és technikái tökéletes utat kínálnak célunk eléréséhez: módszeresen és fokozatosan elvezetnek a testhelyzetek a légzőgyakorlatok relaxáció, meditáció és pozitív gondolkodás révén a fizikai egészséghez, a békességhez és az önismerethez.

A jógának már évezredek óta nagy szerepe van az emberiség életében. Bár a jógáról szóló írásos emlékek tárháza rendkívül szegény, annyit azonban biztosan elárul, hogy a jóga története több mint 5000 évvel ezelőtt indult Indiában. Persze ez a jóga korántsem olyan formában volt jelen az emberiség életében, mint ma, azonban vitathatatlanul fontos szerepet tulajdonítottak neki.

A jóga mindenekelőtt gyakorlati út, amelyen mindent magunknak kell elérnünk és megvalósítanunk. Senki sem adhat nekünk egészséget, boldogságot, elégedettséget. Ezeket sem megvásárolni, sem külső eszközökkel elérni nem lehet. Bennünk rejlenek és csak saját erőfeszítésünk gyümölcseként találhatunk rájuk és valósíthatjuk meg azokat.

Egyes kutatók szerint egy testmozgással töltött óra két órával növeli meg az élettartamot.
Igazán hatékony “orvosság”!

Nem baj, ha nem tökéletesen tudjuk elvégezni a gyakorlatokat,
/idővel jobban megy, hajlékonyabbak leszünk,/ de a gyakorlatok végzésekor a “külső-belső” bajok kívül maradnak, önmagunkra figyeltünk… és tettünk a testi-lelki egészségünkért.

Vizek gyógyító ereje

A vizek gyógyító erejét nagyon régen ismeri az ember. Valószínűleg a növények gyógyító erejének felismerésével egyidőben már ismerték.

A gyógyvizekről biztosan állíthatjuk, hogy azonosak a mesékben szereplő „élet vizével”. Mindig foglalkoztatták az ember képzeletét. Az ókorban különösen a meleg vizű forrásokat övezte áhítat: szellemek és nimfák, láthatatlan lények védnöksége alá helyezte őket a közhiedelem. A mesékben szereplő megannyi tündér és sellő egykor mind valamelyik víz vagy forrás védőszelleme volt.

A történelem első nagy orvosának, a görög Hippokrátésznek érdekes műve maradt az utókorra a vizek gyógyító erejéről. A rómaiak e téren is átvették a görögök tapasztalatát. Ők is betegek és sebesültek ápolására használták a gyógyvizeket. Nemcsak Itáliában, de az egész hatalmas birodalomban kiépítették és ápolták a gyógyforrások környékét.

Magyarország gyógyvizei
Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint ezer a 30 °C fölötti melegvizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.

Az országban mintegy 150 melegvízes gyógyfürdő, köztük 36 speciális – többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómos-karbonátos, jódos vizet tartalmazó – fürdő található. Európa egyetlen barlangfürdője Északkelet-Magyarországon a tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava.

Budapest – évtizedek óta a világ “fürdőfővárosa” – egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van.

A természetes vizeket sokféle formában használhatjuk:
• Mindennapi fogyasztásra használhatjuk ásványvízként (ki ne ismerné a Kékkúti vagy a Szentkirályi ásványvizet, de a felsorolást hosszasan lehetne folytatni), vagy kúraként gyógyvíz formájában gyógyfürdőkben illetve ivócsarnokokban hozzáférhető. Nem árt tudni, mi mire jó, hiszen a különböző ásványi anyagösszetételnek köszönhetően más és más a gyógyhatásuk.
• Európa legnagyobb édesvízi tava mellett található a világ legnagyobb természetes gyógytava, a Hévízi-gyógytó. Hőmérséklete feltörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. Hőmérséklete évszaktól függően 24-36 °C körül alakul.   Országszerte, több mint 1000 forrás vize táplálja a gyógy-, wellnessfürdők, hotelek termál- és gyógyvizes medencéit, melyek egyedi gyógyhatással bírnak, és különböző betegségek gyógyítására javallottak. A mellékhatások nélküli gyógyulásért érdemes útra kelni!
• Gyógyvizek fürdőkezelések alapját is képezik (balneoterápia)
• Ivókúraként fogyasztva számos betegségben jótékony hatásúak.

gyv

Mi a különbség az ásványvíz, gyógyvíz és termálvíz között?
• Ásványvíz: olyan mélyről feltörő vagy fúrt kútból nyert víz, mely literenként 1000mg oldott ásványi anyagot tartalmaz, viszont nincsenek bennük egészségre ártalmas anyagok. Számuk jelenleg megközelíti a 224-et.
Termálvíznek hívjuk azokat a mélyről feltörő vizeket, melyek spontán feltörésnél min.20°C- ak, mesterséges fúrásnál min.30°C-ak, manapság 1372 termálvízkút működik. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatíve kisebb mélységből hozható a felszínre termálvíz.
• Gyógyvíznek azokat ásványvizeket nevezzük, melynek az egészségügyi törvényrendeletben szabályozott fizikai tulajdonsága illetve kémia összetétele szerint gyógyhatásúnak minősül.

 

 

Napozni jó

Napozni jó, sőt hasznos is – de ismerni kell a veszélyeit is!

A Nap jókedvre derít, pozitív gondolatokat ébreszt, a napsugár simogat, felmelegít..

Mit jelent a sugárzás erőssége?
Ha a híradásokban azt halljuk, hogy az UV-index nulla és 2,9 közötti, akkor gyenge ultraibolya sugárzásról beszélünk, amely nem jelent különösebb veszélyt az átlagember számára, kivéve csecsemőket és a nagyon érzékeny bőrűeket. Ilyenkor a normál bőrűek naponta 35 percet süttethetik magukat a pázsiton, de 11 óra előtt és 15 óra után akár a kétszeresét is. Gyenge sugárzás esetén is védjük a szemünket széles karimájú kalappal vagy napszemüveggel, és használjunk napvédő krémet. Ne feledjük, hogy a víz, akárcsak télen a hó, visszaverik a sugarakat, így megduplázódik a hatás, amely ellen legalább 15-ös faktorú naptejjel védekezzünk.

A 3,0 és 4,9 közötti UV-index mérsékelt sugárzást és alacsony veszélyességi szintet jelent. Ilyenkor az érzékenyebb bőrűek már háromnegyed óra alatt teljesen leéghetnek, napi 25 percnyi napfürdőzés még nem ártalmas, 11 óra előtt és 15 óra után akár 50 perc is lehetséges. Vigyázat! Az UV-sugárzás hatása a nap folyamán összeadódik, tehát ha többször fekszünk ki fél órára, annak is csúnya leégés lesz a vége. A szem és a bőr védelmére vonatkozó tanácsok a sugárzás erősségének növekedésével természetesen fokozottabban érvényesek.

Ha az UV-index 5,0 és 6,9 között van, akkor erős sugárzásról beszélünk, ami a védtelen bőrfelület számára emelkedett kockázatot jelent: az érzékenyebbek 30 perc alatt leéghetnek, a normál bőrűeknek naponta 20 perc napozás javasolt, a délelőtti és délutáni órákban, ahogy a többi eset ben is, a duplája is megengedett.

Ilyen erős sugárzás esetén 11 és 15 óra között minél kevesebbet tartózkodjunk a napon, és használjunk legalább 15-ös faktorszámú napvédő krémet, ne felejtsük otthon a fejfedőt és napszemüveget sem.

A 7,0 és 7,9 közötti UV-index nagyon erős sugárzást jelent, melynek hatására a védtelen bőr 20 perc alatt leég. A már jól ismert „védőfelszerelések” ilyenkor elengedhetetlenek, kétóránként kenjük be magunkat naptejjel vásárlás és séta közben is, és csak 11 óra előtt és 15 óra után napozzunk legfeljebb 20 percig, a déli időszakban pedig keressünk árnyékos, hűvös helyet.

A 8,0 feletti extrém UV-index nagy kockázatot jelent a védtelen bőrfelület számára. Bár ez hazánkban viszonylag ritka, nyaraláskor a tengerpartokon és a magas hegyekben viszont gyakran találkozhatunk vele. Extrém mértékű UV-sugárzás esetén a bőr 10 perc alatt leég. A fényvédőkrém csak akkor hatásos, ha vastagon kenjük a bőrre, és kétóránként megújítjuk a védőréteget. Ennyire szélsőséges esetben a naptól való elbújás az egyetlen út, ami segít elkerülni az egészségkárosodást.