ezen a napon

105 évvel ezelőtt ezen a napon született Jacques-Yves Cousteau francia tengerésztiszt, oceanográfus

Jacques-Yves Cousteau francia tengerésztiszt, oceanográfus nevével összeforrt a tenger és a vízben fellelhető mindenfajta élet felkutatása.

tenger

ja

A Calypso, a legendás Cousteau kapitány kutatóhajója egyike a világ legismertebb vízi járműveinek.
A hajót 1942-ben építették, és a semmitmondó J-826-os nevet kapta. Ekkor még senki sem sejthette, hogy a későbbiekben milyen fényes karriert fog befutni. A II. világháború folyamán aknakereső hajóként teljesített szolgálatot, amíg az Angol Királyi Tengerészet le nem selejtezte. Jacques-Yves Cousteau 1950-ben Málta szigetén bukkant rá, ahol a J-826-ost komphajóként üzemeltették. A tudós számára a masszív, sokat megélt tengerjáró az ideális kutatóhajót jelentette. Elképzelései anyagi támogatójaként sikerült megnyernie a dúsgazdag Loël Guiness-t, aki 1950. július 19-én megvásárolta a hajót, majd jelképes 1 frankos összegért bérbe adta Cousteau-nak. Ezt követően Antibes kikötőjébe vontatták, ahol Cousteau tervei alapján valódi úszó laboratóriummá és megfigyelőállomássá építették át, amely alkalmassá vált a mélytengeri kutatások támogatására.
A Calypso egyike volt az első óceánkutató hajóknak, amelyek műszerei lehetővé tették a tenger élővilágának közvetlen megfigyelését. A gyors és összehangolt munkának köszönhetően a Calypso már 1951 novemberében a Vörös-tenger irányába hajózhatott. Cousteau számára az első expedíciók legfontosabb célja az volt, hogy kipróbálja és bizonyítsa a mélytengeri kutatások számára kifejlesztett technikai eszközök használhatóságát. 1959-ben Cousteau Jean Mollard mérnökkel megépítette az első “merülő csészealjat”, amely alkalmas volt a mélytengeri élővilág megfigyelésére. Ennek köszönhetően az óceán olyan arca tárult fel előttünk, amelynek a létezését addig nem is gyanítottuk.
A Calypsót Cousteau kapitány expedíciói tették híressé. Ebben nagy szerepet játszott az, hogy Jacques-Yves Cousteau az elsők között ismerte fel a tudományos ismeretterjesztésben a televízió és a film szerepét. Számos ismeretterjesztő filmet forgattak a hajón, de a leghíresebb, amellyel világhírre és ismertségre tett szert, az a Louis Malle által készített A csend világa volt. Az expedíciókról készített filmeken keresztül generációk ismerhették és szerethették meg az óceánok mélyének titokzatos és csodálatosan szép világát.

Ezen a napon született Paul Gauguin

gau

Paul Gauguin francia festő, van Gogh és Cézanne mellett a posztimpresszionizmus legnagyobb képviselője.

Kalandos élete során volt tengerész, jómódú üzletember és nyomorgó festő, élt Peruban, Párizsban és Tahitin. Merész kísérletezése a színekkel közvetlenül vezetett a szintetista stílus kiteljesedéséhez, s később, átlépve a szintetizmuson kialakította teljesen egyéni hangú festészetét, amelyre a tiszta színek használata, a különböző eredetű motívumok variálása a jellemző.

Ezen a napon történt – Bánki Donát

1859. június 6-án Bakonybánk községben született Bánki Donát, korának legnagyobb gépészmérnöke, a Budapesti Királyi József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el szerkesztőmérnökként (MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár). Az egyetemen 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd volt, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora. Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt.

banki
A Pallas nagy lexikona szerzőinek egyike volt 1893-tól. 1893. február 11-én Csonkával együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia.

Ezen a napon történt – 101 éve halt meg Feszty Árpád festőművész

A Feszty-Körkép őseinknek a Kárpátmedencébe való visszatérését ábrázolja.

A körkép, – a panorámafestészet – külön műfaj. A mozi és a televizió elődje. Gyökerei közel 2000 évre a klasszikus Róma korába nyúlnak vissza. Majd a reneszánsz idején újjászületik és népszerűsége azóta is tart. A műélvezőt egy kör alakú festmény közepébe helyezi, melynek a néző lábától a festményig húzódó épített előtere fokozza az optikai csalódást. Feszty Árpád \”A magyarok bejövetele\” c. körképe kiemelkedett kortársai közül, melyekből mindössze húszegynéhány, különböző művészi értékű, maradt fenn.

Feszty Árpád, tehetséges festőművész (1856-1914), párizsi tanulmányútján, 1890-ben látott egy napóleoni csatát megörökítő óriás panorámafestményt és ennek hatására elhatározta, hogy hasonló méretű körképen megörökíti a özönvíz történetét. Apósa, a romantikus író, Jókai Mór fantáziáját megkapta az ötlet, de a Honfoglalás megfestésére ösztönözte vejét. Különleges időszaka volt ez történelmünknek, hiszen ekkor készült a magyar nemzet a honalapítás ezredik évfordulójának megünneplésére. A sugárúti paloták között az úttest alatt már lefektették a szenzáció számba menő földalatti sínpárjait. A Hősök terén szoborcsarnok készült. Mindenütt az egész országban maradandót, a nemzeti emlékezethez méltót alkottak. Árpád és vezérei, a hősi múlt képi megörökítése jól illett az évforduló hangulatához. Így természetes, hogy a nagyszabású vállalkozáshoz megkapta a kellő támogatást. A főváros adott területet a képet befogadó körcsarnok részére, melyet bátyja, Feszty Gyula építész tervezett és épített fel rekord idő alatt. A pénzügyi alapokat biztosító részvénytársaságot is ő alapította.

Feszty hitelesen akarta ábrázolni a nagy történelmi eseményt. Időt, fáradságot, anyagi áldozatot nem kímélve kezdett hozzá az előkészületekhez. Történelmi tanulmányokat folytatott, könvtárakban kutatott, orosz tudósokkal levelezett, tanulmányozta az ősi, közép-ázsiai fegyverzetet, ruházatot, Kis-Ázsiából hozatott képeket, ruhákat, az országos néprajzi gyűjtemény adatait is összegezte, fényképezett földvárakat, készített olaj-, pasztell- és szénvázlatokat. A táj képének hiteles rögzítésére 1892-ben elutazott a Vereckei szoroshoz terepszemlére, helyszíni vázlatok készítésére. A festőt három társa, Ujvári Ignác, Spányi Béla és Mednyánszky László kísérte el. A Vereckei-hágó nyugati lábánál fekvő Volóci-völgyben egy dombocskán négyoldalú veranda szerű faházikót építettek. Ennek ablakaiból rajzolták le a körbevevő tájat, a Szolyvai-havasokat, Munkács hegyét, a Latorca völgyét, s keleten a Vereckei-lejtőt. A négy kartont összeragasztva szemük elé tárult az a táj, melyet – 1000 év előtti állapotába visszaképzelve – Feszty fantáziája közel 2000 alakkal népesített be.