föld

Tenger élővilága

Földünk felszínének 71%-át tengerek és óceánok formájában összefüggő vízburok borítja. Élővilága vízszintes és függőleges irányban egyaránt zonális elrendeződést mutat. Az egyes övezeteknek megfelelően a tenger környezeti tényezői is változnak.

A tengerek fényviszonyait mélysége befolyásolja, maximális behatolás 300-400 méter. Ahogyan csökken a fény egyre gyérebb a fotoszintézist folytató tengeri növényzet és ez természetesen az állatvilág elterjedésére is kihat.

A tenger hőmérsékleti viszonyai a szárazföldnél jóval egységesebb képet mutat. A leghidegebb –2 Celsius (sós víz fagyás pontja –4 Celsius fok), míg a legmelegebb +30 Celsius fok hőmérséklet jellemző. Vannak olyan tengerrészek, ahol az évi hőingás még az 1 Celsius fokot sem éri el. Ez az állapot a szűktűrésű fajoknak kedvez. Ezért a hideg és a meleg tengerek élővilága jelentősen különbözik.

A tenger tápanyagtartalma mégis a döntő környezeti tényező. A növények számára szükséges ásványi anyagok egy része nincs meg a tengervízben, hanem pótlódik a szárazföldről. A növényi és állati maradványok a tengerfenékre hullik és így hosszabb időre kilépnek az állandó anyagforgalomból, hiányukat a tengerbe ömlő édesvizek ásványi anyagtartalma pótolja. A partközeli vizektől a nyílt tenger felé haladva a vízmélység alakulásával változik a tenger élővilága is. Ezért megkülönböztetünk partközeli, nyílttengeri és mélytengeri élőhelyeket.

Lakóhelyünk a Föld

A kiváltságos bolygó

A Földön található élet keletkezésének, létezésének titka ősidők óta foglalkoztatja a gondolkodókat. E kérdésekre sokféle elképzelés, magyarázat született. A tudományok fejlődésével a parányok világába és a világmindenség végtelenébe egyaránt betekinthetünk.

fold

A Föld maga különlegesen alkalmas az élet fenntartására. A külső kérgének vastagsága négy és harminc mérföld közé esik (arányaiban egy papírvékony felület), és több tucat, állandóan mozgó tektonikus lemezből áll. Ez a mozgás szabályozza a bolygó belső hőmérsékletét, és teszi lehetővé az élethez nélkülözhetetlen anyagok felszínre kerülését, újrakeveredését. Ha a Föld kérge egy kicsit vastagabb lenne, a lemezek körforgalma nem tudna végbemenni.