gyümölcsök

Gyümölcsök jelbeszéde

A gyümölcsök éppúgy a Fény gyermekei, mint a csillagok. Formájuk bolygók és napok párhuzamát idézi fel.

Alma:

A Heszperidák aranyalmájának leszármazottja. A legősibb gyümölcs,. Az Édenkert almája csábította bűnre az első emberpárt, de a Heszperidák aranyalmájaként Zeusz és Héra mennyegzőjénak mágikus nászajándéka, amelyet Gaia, a nagy Máter nyújt át a beteljesült Unió Misztika jelképeként. Az alma nemcsak a házasság, de a hatalom szimbóluma is.A föld királyai a jogarral a mágus varázspálcáját, az arany országalmával a Föld és a bolygok fölötti uralmat tartják a kezükben.
Szilva:

A gyümölcsök tápláló, szerény proletárja. Szolga, amely szapora, olcsó egyszerűséggel tölti be szerepét. S bár sokszor illatosabb, édesebb a legfestőibb kirakatgyümölcsöknél is, nem sok dícséret éri.Amit nyújt, azt általában magától értetődnek tartják, mint a levegőt, a vízet vagy a kenyeret, amelyek végül is fizikai létünk feltételét jelentik. A tömeg,sokszorozódás szaturnuszi eleme.
Körte:

 

Az Életfa egyik legszebb s legrejtélyesebb ékszere, a gyümölcsök között a kör és háromszög ritka, együttes ábráját hordozza. Formává fagyott vízcsepp.Amikor a körte aranysárgára érik, a gyümölcsök császárának nevezik. Aki érte nyúl, annak nektárt kínál élvezetül. Gyorsan romlik, vigyázva kell leszedni. Üzenetét, amelyet áthoz az érzelmi tájakról a relatív időbe, az embernek sietve kell átvennie tőle.

Nyári gyümölcsök – a sárgabarack

Benne van az édesség a nyár, a napsütés, a puhaság, a kicseppenő sűrű baracklé.

A kajszibarack Közép-Ázsiából származik. Honfoglaló őseink is ismerték a gyümölcs apró termésű vad ősét, amit egy óbudai múmiasírból előkerült barackmag bizonyít. A mostani fajtákat a török hódoltság idején kezdték el termeszteni.

A gyümölcsöt magas C-vitamin (10 mg/100 g) és karotintartalom (1,8 mg/100 g) jellemzi, ezen kívül jó élelmi rostforrás (3,6 g/100 g). Jellemző ásványi anyagai: kálium, kevesebb foszfor, kálcium, magnézium. Béta-karotinban – melyből a legtöbb a magyar kajsziban van, a legkevesebb a rózsakajsziban – az egyik leggazdagabb gyümölcsünk. A béta-karotin a szervezetben alakul át A-vitaminná. Ez a vitamin nélkülözhetetlen a szem ideális működéséhez, szembetegségek esetén pedig kiegészítő kezelésként is jó hatású. Erősíti a körmöket és a hajat.

A barack tápanyagai szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos daganatok kialakulásának megelőzésében, erősítik az immunrendszert és fogyasztása jó hatású székrekedés esetén is. A természetes antioxidánsok közül kisebb mennyiségben tartalmaz likopint is, nagyobb mennyiségben pedig flavonoidokat. Mindkét vegyület gyulladáscsökkentő hatású, közömbösíti a szervezetben felszabaduló káros szabadgyököket, összességében pedig egészségvédő és betegségmegelőző szerepük van. Kutatások, kísérletek alapján ezek a vegyületek szerepet játszanak a rákos daganatok kialakulásának megelőzésében.

sargabarack

Együnk meggyet

A meggy őshazája a Kaukázus vidéke és Kis-Ázsia. Sokáig mostohagyereknek számított a cseresznye mellett. Termesztése a XVI. században lendült fel. A meggy a magyarság egyik első gyümölcse volt, amit „savanyú cseresznyének” hívtak. Számos jótékony élettani hatással rendelkezik.
A meggy (frissen, aszalva, főzve, gyümölcslé vagy sütemény formájában egyaránt) természetes, egészséges antioxidánsokban gazdag. Az antioxidánsok megvédik a szervezetünket a sejteket romboló szabad gyököktől. A meggy (hasonlóan más gyümölcsökhöz: málnához, szilvához, stb.) a méreganyagokkal szemben is sejtvédő hatású.

Melatonint tartalmaz, ami segít az álmatlanságban és lassítja az öregedést. /A melatonin egy hormon, ami az alvás szabályozásáért felelős, másrészről antioxidáns hatású, és az emberi szervezet számára az agy tobozmirigye termeli. Emellett azonban a táplálkozással is bevihető, amire a meggy kiválóan alkalmas./ A Texasi Egyetemen folyó vizsgálatok során kimutatták a meggy jótékony hatását az éjszakai alvásra és a nappali ébrenlétre. A kutatás vezetője, Russel J. Reiter javasolja, hogy nagyobb távolságra történő utazás előtt és a megérkezést követő három napban fogyasszunk meggyet, hogy könnyebben hozzászokjon a szervezet az időzónaváltáshoz.

Napi 20 szem nyers meggy fogyasztása megakadályozza az artériás erek belső falain történő káros lerakódásokat. A meggyben lévő antioxidánsok segítik megőrizni a vénák falának rugalmasságát, ezáltal elkerülni a visszérbetegségeket.

Rost: A meggy nagyon magas rosttartalommal rendelkezik. 10 szem meggy körülbelül 1,4 g rostot tartalmaz, más szóval a napi ajánlott rostbevitel 10%-át fedezi. Rendszeres fogyasztása jótékony hatást fejt ki a bélmozgásra. Rosttartalmánál fogva csökkentheti a székrekedéssel járó panaszokat.

Kálium: 100 g friss meggy körülbelül 260 mg káliumot tartalmaz. A kálium pedig alapvető fontosságú a szív-érrendszer, a vesék és az izmok működéséhez.