időjárás

Hangulatunk és az időjárás

Az emberek többsége reagál az időjárás változásaira, megérzik a páratartalom, a légnyomás változásait, a levegő iontartalmának, vagy a légköri elektromágneses hullámok frekvenciájának ingadozásait. Vihar előtt sok ember látszólag minden ok nélkül nyugtalanná, idegessé válik, sokakat gyötör fejfájás. A légnyomás csökkenése oka lehet az oktalan ingerültségnek és a sokszor igen súlyos depressziónak. Az elektromágneses aktivitás, az elektromágneses hullámok gyakoriságának növekedése szórakozottságot okozhat, gyengülhet a figyelem, emiatt növekszik a közúti balesetek száma, az utasok rengeteg holmit felejtenek villamoson, autóbuszon, trolin, metrón vagy taxin. A légköri elektromosság hirtelen megváltozásával kapcsolatos megfigyelés az is, hogy amikor a légkörben megszaporodnak a pozitív töltésű ionok, az emberek fáradtnak, kimerültnek érzik magukat.

Noha az időjárás-változások valóban befolyásolhatják az ember hangulatát, pszichéjét, viselkedését, reagálásait, az emberi szervezetre azonban mégsem a légtömegek fajtái, hanem azok cseréje, az úgynevezett időjárási-frontok hatnak kedvezőtlenül. A frontoknak az emberek egy része nem tulajdonít különösebb jelentőséget, mert jól elviselik, mások viszont nehezebben tűrik a változásokat.

Már Hippokratész (i.e. 460 – i.e. 375), az ókor híres görög orvosa, is megfigyelte, hogy a légköri viszonyok hatással vannak az emberi szervezetre: “Aki orvoslással akar foglalkozni, tudnia kell, hogy az évszakok befolyásolják az ember egészségi állapotát. Az egyes emberek szervezete különbözőképpen viselkedik az évszakokkal szemben, némelyek számára a nyár, másoknál a tél a kedvező vagy hátrányos (…) Maguk a betegségek is eltérő módon viselkednek, jól vagy rosszul, az egyes évszakokban, de a kor, vidékek és életmód szerint is.” A 18. század vége felé – Volta és Galvani munkásságának köszönhetően – pedig az is bizonyítást nyert, hogy a levegő elektromos kisülései hatással vannak az idegrendszerre és az izomzatra.

Vannak, akik a langymeleg napsütést, a csodás tavaszt kedvelik a legjobban, amelytől jobb lesz közérzetünk.
Egy közvélemény-kutatás alapján az emberek többsége tavasszal – amikor süt a nap, a hőmérséklet 20 C°, a páratartalom pedig 80% – érzi magát a legkellemesebben. Egy angol felmérés szerint a hormonháztartásra és a fogamzóképességre nem is a simogató langymeleg van hatással, sokkal inkább a hosszú, derült napok, a napsütéses órák hatnak serkentőleg. Állítólag a tavasszal fogant gyermekek életrevalóbbak, életigenlőbbek, egészségesebbek, mint a más időszakban születettek; felnőve az életben sokkal többre viszik, mert többre képesek. Sok híres ember fogant áprilisban, májusban, júniusban, és sokan ekkor jutottak el tevékenységük csúcsára. Például Torricelli májusban kezdett el foglalkozni a légnyomásmérővel, Victor Hugo és Byron legnagyobb írásai tavasszal születtek.

Sokan a tiszta levegőjű, csípős hidegben érzik jól magukat, ugyanakkor szenvednek a nyirkos hidegtől, némelyek pedig az esőt megelőző borongós időt viselik nehezen. Byron például nagyon utálta, ha hidegre fordult az idő, Napóleon ugyancsak ki nem állhatta a hideget, a meleget részesítette előnyben, még nyáron is befűttetett a lakásában.

Nem kevesen vannak, persze akik a napbarnító forróságot élvezik, de kimutatták, hogy a túlságosan nagy melegben romlik az emberek közérzete, hajlamosak eltompulni, szívesebben lustálkodnak.

Fronthatás

A természetből való kiválásunk és a modern életstílus, a légkondicionálókkal, légpárásítókkal, fűtőkészülékekkel, sokkal érzékenyebbé tett bennünket a környezeti hatások iránt.

A meleg és hideg szélsőértékek, valamint a Nap ultraibolya (UV) sugárzása okozta rendellenességek nyilvánvalóak. Nem ennyire egyszerűek a közérzetre, viselkedésre és a komfortérzetre való hatások. A kutatók rájöttek, hogy az orvostudomány egymaga nem tud minden betegségi tünetet megmagyarázni, és új tudomány született, a biometeorológia, ami sok tudományág kombinációja, de főként a meteorológiáé, orvostudományé és biológiáé.

Az időjárás érzékeny emberek egy-két nappal az időváltozás előtt már ingerültekké válnak és gyakran borzasztó rosszul érzik magukat, amikor front érkezik. Például az USA kórházaiban megállapították, hogy ilyenkor több kisgyermek születik, növekszik a fejfájások és migrének száma. A reumások már előre félnek a hideg és nyirkos levegő érkezésekor, míg a száraz, porral teli szárazföld felől fújó szél már a front megérkezése előtt felerősíti az asztmát és súlyosbítja tüneteit. A szénanáthával küszködők is pontosan tudják, amikor a számukra kedvezőtlen idő bekövetkezik.

front
A szárazföld felől fújó, front előtti száraz szél hasonló, mint amit az Alpok, és a Sziklás-hegység amerikai és kanadai lakosai átéltek. Ezek a kellemetlen szelek Közép-Európában a főn, Észak-Amerikában a chinook és a Santa Ana. A kanadai Calgary Egyetem igazolta, hogy a chinook sok migrénpanasz okozója.

A front gyakori jelenség, és hazánkban különösen sokszor, évente több, mint száz alkalommal – vagyis pár naponta – keseríti meg számos honfitársunk életét. A front lehet hideg és meleg egyaránt, a frontérzékeny ember pedig rosszul reagál rá, tűrőképességéhez mérten erősebb vagy gyengébb tünetekkel.
Vannak, akiket a melegfront, van, akiket a hidegfront fordít ki önmagukból. Van, akinek teljesen mindegy, milyen irányba indul el a hőmérő higanyszála – minden hirtelen bekövetkező időjárás – változásra reagál: persze rosszul.

A front-panaszokat olyan jelenségek okozzák, mint a légnyomás-és hőmérséklet ingadozás, vagy a levegő páratartalmának hirtelen megnövekedése, sőt; a szélsebesség megváltozása is tüneteket generál. A frontérzékenységet erősen befolyásolja a szervezet és az idegrendszer általános állapota, vagyis akik egyébként is pszichés, illetve szomatikus panaszokkal küzdenek, azoknál sokkal valószínűbb az is, hogy érzékenyen reagálnak az időjárás hirtelen megváltozására. Ebből következik az is, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott életmódot folytatók körében sokkal kevésbé fordul elő frontérzékenység, illetve, hogy a panaszok előfordulása a jellemzően túlterhelt nők körében a leggyakoribb.

A melegfrontra érzékenyek a front beköszönte előtt pár órával már érzik a tüneteket. Ingerlékenység, fáradékonyság, koncentrációzavar, álmosság jelzi a meleg idő beköszöntét az arra érzékenyeknél. Jellemző tünet a szapora légzés, a vérnyomás emelkedése, a magas pulzusszám is. Sajnos, a melegfront hajlamosít a depresszióra, trombózis kialakulására is.

A hideg front inkább már az időjárás megváltozása után kínozza az embert. A hidegfront hatására az idegrendszer ellazul, az ingerlékenység csökken. Tompulnak a reflexek, álmosságérzés, nehézkesebb gondolkodás és fejfájás kísérheti a változást. A hidegfrontra érzékenyek szédülnek, álmosak, a migrénre hajlamosakat komoly fejfájás kínozza, a gyomor, -vese és epebetegek pedig görcsök jelentkezésével is számolhatnak. Az asztmás rohamok, az allergiás tünetek felerősödnek, és fokozódnak az ízületi fájdalmak is. A hasi görcsök (vese-, epegörcs, hasi kólika) mellett a szív koszorúereinek görcsveszélye is nő. Lassúbbá válhat a szívműködés, ennek következménye lehet a vérnyomás csökkenése. A reumás fájdalmak fokozódását is okozhatja a közvetlen hideg hatás.

Frontváltozások idején a levegő oxigéntartalma valamelyest csökken, tehát a szervezet megfelelő oxigénellátásához erősebb légzésre van szükség. Ez a jelenség okozhat nehéz légzést, “fulladást”, illetve a szívelégtelenségben szenvedőknél komolyabb légzési problémákat is. A frontok jelentősen ronthatják a pánikbetegek állapotát. Emelkedhet a szorongásszintjük, ami hatással van a lélegzés gyakoriságára, a szívritmusa, a vérnyomásra. Vannak adatok arra is, hogy a levegő megváltozott ionösszetétele a pánikbetegségben is szerepet játszó szerotonin nevű ingerületátvivő anyag koncentrációjára hat, megzavarva ezáltal az egyébként is sérülékeny szabályozási rendszert. A fronthatások enyhítésére a szakemberek a B1-, a D- és az E-vitamin pótlását ajánlják . A magas kálium- és magnéziumtartalmú ételek fogyasztása is segíthet átvészelni a fronthatások időszakát.

Napsütés

A fénynek meghatározó szerepe van hangulatunkra, közérzetünkre, életműködéseinkre. Ha kisüt a nap, felderül a kedvünk, úgy érezzük, megtelünk életenergiával.

Az életadó Nap, ahogy a magyar szólás tartja, testi, lelki és szellemi értelemben egyaránt mindenek forrása. Nélküle nem létezne élet. A Nap fizikai hatásai ugyanolyan fontosak, mint a lelkiek, szellemiek. Már az ókorban is alkalmazták a napfürdőt különböző betegségeknél, Hérodotosz és Plinius írt róla, Hippokratész pedig lelkes híve volt a napfürdőzésnek.

Az ókori Egyiptom istenei között kiemelkedő helyet foglalt el Ré, a Napisten. Ő teremtette a világot, és a fáraók az ő fiai. Más ősi kultúrákban, a maják, az aztékok és az inkák mítoszaiban is szerepel Napisten, és hitük szerint az inka vezérek is a Nap fiai.

A Nap magas hőmérsékletű, izzó gázgömb. Energiája abból a termonukleáris reakcióból származik, melynek során a hidrogénből hélium jön létre. Sugárzása nélkül nem alakult volna ki az élet a Földön, de ragyogása és melege nélkülözhetetlen az evolúcióhoz és az élet fennmaradásához is.

A napfény pozitívan befolyásolja hangulatunkat, és elengedhetetlen egy, a D-vitaminhoz hasonló hatású vegyület szintéziséhez. Bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül egy koleszterinalapú vegyületből ultraibolya sugárzás hatására a bőrben D3-vitamin képződik, mely a kalcium- és foszforanyagcserét szabályozó hormonná alakul tovább. Segíti a kalcium és foszfor felszívódását, az ásványok beépülését a csontokba – ez hat a csontnövekedésre és -gyógyulásra . napsutes