látás

Október a látás hónapja

A Látás hónapja a Magyar Látszerész Szövetség és az optika szakma által közösen létrehozott kampány.
A szervezők, szakmájukat tisztelve, szívükön viselik a magyarországi látáskultúrát. Egy olyan társadalmi célú, országos összefogást kívántak létrehozni, mely által OKTÓBER hónapban egy költség nélküli, térítésmentes látásellenőrzésben, szakmai tanácsadásban részesítik azt, aki a kampányban résztvevő üzleteket felkeresi. Ezáltal a magyar lakosság látáskultúráját kívánják fejleszteni, éles látás iránti igényét kívánják felkelteni.

Ez mindannyiunk közügye, mert megfelelő látásélességgel biztonságosabban közlekedhetünk, kényelmesebben végezhetjük a munkánkat, és teljesebb életet élhetünk.

Látásunk az életkorral egyenes arányban romlik. Születéskor 21 dioptriához képes alkalmazkodni szemünk, 45 évesen már csak hármat.

Mit tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizhessük látásunk épségét?

A legfontosabb teendő: rendszeres szemészeti ellenőrzés

Sok későbbi betegség megelőzésének hatékony módja a rendszeres időközönként elvégzett szűrővizsgálat, mivel a tünetmentes időszakban, korán felfedezett betegségek kezelési/gyógyítási lehetőségei sokkal jobbak, mint az utolsó pillanatig halogatott, előrehaladott állapoté. Ez igaz a szemészet területére is.
Sok súlyos szembetegség semmilyen panaszt, tünetet nem okoz eleinte, szemorvosi vizsgálattal azonban már ilyenkor felfedezhetők. Ezért ne várjon arra, hogy elkezdjen romlani a látása! 40 éves kor fölött, még ha semmilyen panasza nincs, akkor is keressen fel szemészt legalább kétévente. Cukorbetegek, magas- vérnyomásban szenvedők, illetve azok, akiknek a családjában előfordult valamilyen szembetegség, ennél gyakoribb ellenőrzést igényelnek.

A szem egészséges működéséhez elengedhetetlen az egészséges táplálkozás.

Az antioxidáns hatású táplálék összetevőknek kiemelt szerep jut a szem egészségének megőrzésében. A szembe ugyanis nagyon sok fény jut, és a fényben található UV sugárzás olyan lebontó folyamatokat indít el, amelyek káros oxidáló anyagokat, ún. szabad gyököket eredményeznek. Ezek a szabad gyökök károsítják az ideghártyát, és visszafordíthatatlan látásromlást, vagy akár vakságot okozhatnak. Jelenlétük bizonyítottan szorosan összefügg a szürkehályog és az időskori makuladegeneráció kialakulásával. Az antioxidáns vegyületek éppen ezeknek a káros szabad gyököknek a hatását küszöbölik ki, ezért védő hatást fejtenek ki a fenti szembetegségek ellen.

A szem

Hórusz szeme

A szem, mint szimbólum mindig is a varázserő jelképe volt, hiszen a szem a fény befogadásának szerve, így a világosságot, a látást, a tájékozódást, ezáltal az értelmet, a tudást, sőt a belső látást, a megvilágosodást is jelképezheti.

A legnépszerűbb óegyiptomi szimbólum is szem formájú.

Hórusz a legismertebb egyiptomi isteni hármasság tagja, Ozirisz és Ízisz gyermeke. Általában sólyomként vagy sólyomfejű emberként ábrázolják. A mítosz szerint Ozirisz halála után Hórusz lépett apja örökébe, hogy az égi törvény földi helytartójaként uralkodjon a világon. Szembeszállt a káosz istenével, Széthtel, és átmenetileg legyőzte őt – még ha végleg nem is pusztíthatta el a rendezetlenséget, a világegyetem másik arculatát. Így harca jelképezi a lelki rendezettség és tisztaság elérése iránti folyton megújuló erőfeszítést is. Hórusz testesítette meg a törvényt is, ezért ő lett a mindenkori egyiptomi fáraók példaképe és legfőbb segítője.

Az Udzsat-szem jelentése

Hórusz szemét az egyiptomi kultúrában nagyerejő varázsszimbólumként tisztelték, hiszen a sólyomistennek, az égi törvény, a fény és a szellemi hatalom istenének, a fáraók példaképének szemét ábrázolja. A mítosz szerint Hórusz a Széthtel vívott harcban ugyan elvesztette a szemét, de a kegyes istenek egy újat készíttettek neki. Az udzsat kifejezés is erre utal, „újat”, „épet” jelent. Maga a szimbólum az egyiptomi emberiségmítoszok összefoglalásaként is értelmezhető. A szem alatti könnycsepp az emberiség születésére utal (a mítosz szerint Ré napisten könnyeiből születtünk), a szem végében látható spirál pedig az emberiség jövőjét, a szellemhez felemelkedő hosszú, ciklikus utat szimbolizálja.

Az Udzsat-szemnek több jelentése is van. Aszerint, hogy jobbra vagy balra áll, a Napot vagy a Holdat jelképezi. Végtelen isteni tudást szimbolizál, melyet a világ érzékszerveinkkel történő megismerésével szerzünk. Ugyanakkor állandó elővigyázatosságra késztet, mert figyelmeztet az Istenek állandó jelenlétére, és arra, hogy ők mindig mindent látnak.

Odin elcserélt szeme

Bár a skandináv mitológia nálunk nem olyan ismert, mint a görög vagy a római, legendás történetekben nem kevésbé bővelkedik. Odin, más néven Wotan, olyan figurája, akinek furcsa kalandjait szívesen hallgatták a tűz fénye mellett az ősi vikingek.

Az óészaki vallás azon az egyébként meglepően gyakorlatias tételen alapult, hogy semmi sem örök. Nem tételezték fel, hogy isteneik és világuk mindig létezni fog. Mítoszaik csúcspontja egy sajátos apokalipszis, a Ragnarök, melyben az istenek és szövetségeseik kerülnek szembe az óriásokkal és szövetségeseikkel egy gigászi csatában, melynek vége mindannyiuk pusztulása, ami maga után vonja az emberek világának pusztulását is. A csatát számos esendő bűn előzte meg, az istenek bizony sokszor megcsalták és becsapták az óriásokat, még gyilkosság is terhelte a számlájukat. Tisztában is voltak vele, hogy a leszámolás előbb-utóbb elkövetkezik, azért is győjtötték az elesett harcosokat a halott hősök földöntúli honába, a Valhallába, hogy a szükség órájában majd szaporítsák seregeiket.

Odin a csatatéren arany sisakot, fényes páncélzatot viselt, nyolclábú paripa hátán ült és varázserejő dárdát forgatott. Ha trónján ült, lábánál mindig ott hevert két farkasa, Geri és Freki, akiket vadászkutyaként használt, a vállán pedig két hollója foglalt helyet. Ha útra kelt, hogy a világot járja, rendszerint bő köpönyeget öltött, és egy széles karimájú puha kalapot, melyet mélyen a szemébe húzott. A kalap nem csupán az időjárás viszontagságaitól védte, arra is szolgált, hogy eltakarja azt, hogy csak egy szeme van.