Magyarország

Szép tájak Magyarországon – Eger

Eger Heves megye központja, a Mátra és a Bükk hegységek között, az Eger patak partján épült. Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Ez a vár évszázadokon keresztül fontos stratégiai pont volt.

A város hosszú történelmi múltra tekinthet vissza: Szent István király alapított itt püspökséget, majd 1804-ben érseki székhely lett. Az első székesegyháza már a XI. században felépült a várban, ide temették el 1204-ben Imre királyt. Itt nevelkedett III. László, II. András, IV. Béla, valamint itt tanult Anonymus is.

1552-ben Dobó István megvédte a várat a hatalmas török sereggel szemben. Ennek történetét dolgozta fel Gárdonyi Géza az „Egri csillagok” című művében. A vár 1596-ban mégis török kézre került, egészen 1687-ig. A török idők legsajátosabb emlékei a minaret és a török fürdők. Eger történelmi városképét a váron kívül a XVIII. Századi épületek határozzák meg. A barokk formavilága a középkori és török emlékek között jellegzetes építészetet teremtett, ez teszi egyik legszebb barokk városunkká. Itt jelent meg az első magyarországi hírlap, a Rákóczi által 1705-ben kiadott „Mercurius veridicus ex Hungaria” (Magyarországi Igazmondó Hírnök).

Kereskedelmében évszázadok óta szerepelnek a kiváló minőségű borok. Az Egri borvidék legismertebb borfajtái a Bikavér, a Medoc Noire, a Leányka és a Debrői Hárslevelű. A híres Egri Bikavért a különböző vörös szőlőfajták együttes szüreteléséből nyerik, jellegzetes, szinte feketébe hajló színét a szőlőhéjban lévő festékanyag adja.

A városközpont a Kossuth utca – Barkóczy utca – Balassi Bálint utca és a vár által határolt négyszög, itt emelkedik számos nagyszerű műemlék.

Egri barangolásunkat érdemes a főtéren, a főszékesegyházzal kezdeni, amelyet a pápa 1970-ben bazilika rangra emelt. Ez az ország harmadik legnagyobb temploma. Építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, aki Hild Józsefet kérte fel a tervezésre. Az épület 1831-36. között épült klasszicista stílusban.

A főbejárathoz impozáns lépcsősor vezet, két oldalán Marco Cassagrande szobrai állnak, melyek Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Pétert és Szent Pált ábrázolják. A lépcső tetején egy korinthoszi oszlopcsarnokba érkezünk. A 17 méter magas oszlopok egy timpanont tartanak, melyen latin nyelvű felirat olvasható: „Jöjjetek, imádjuk az Urat!”. A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjait láthatjuk.

A templombelső kialakítása közel 120(!) évig tartott. Fő látnivalói az olasz márványfajtákból épült baldachinos főoltár, a Mária-kápolna, a Szent Mihály tiszteletére emelt carrarai fehér márvány oltár, a kóruson található nagyorgona valamint a kripta. A kriptában van eltemetve az építtető, Pyrker érsek urnába zárt szíve, mert mint mondotta: „A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké!”.

A bazilikával szemben áll az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola impozáns épülete. Eredetileg az egri egyetem befogadására készült, Eszterházy Károly püspök megbízásából. II. József azonban nem engedélyezte az egyetem létesítését, ezért különböző oktatási intézmények kaptak itt helyet. A nagyrészt barokk, illtetve főhomlokzatában copf ízlésű hatalmas épület 1785-re készült el, Gerl Mátyás és Fellner Jakab tervei alapján. Alaprajza szabályos négyszög, az épület nagy belső udvart fog közre.

A monumentális barokk lépcsőházon keresztül jutunk az első emeletre, itt találjuk a fő látnivalókat: a dísztermet, a Főegyházmegyei Könyvtárat és a kápolnát. A díszterem mennyezeti freskója az egyetem négy fakultását – a jogtudományt, a bölcsészettudományt, az orvostudományt és a teológiát – ábrázolja.

A Főegyházmegyei Könyvtár 150 ezer kötetből álló könyvgyűjteménye egyedülálló értéket képvisel. Itt őrzik többek között Mikes Kelemen eredeti törökországi leveleit, 34 középkori kódexet, 100 darab ősnyomtatványt valamint Mozart egyetlen magyarországi levelét is. A páratlan kötetek megtekintése mellett érdemes néhány pillantást vetni mennyezetfreskóra valamint az egyedi tervezésű könyvtárbútorzatra is. A berendezést Fellner Jakab tervei alapján Lotter Tamás készítette tölgyfából, vasszegek nélkül.

Az épület keleti oldalán egy tornyot találunk, melynek ablakait vaspaletta fedi. Ez ad helyet az 1776-ban megnyitott csillagvizsgálónak. Az 53 méter magas tornyot Hell Miksa jezsuita csillagász és matematikus tervei szerint a kor legkorszerűbb csillagvizsgáló eszközeivel szerelték fel. Közép-Európában egyedülálló a carrarai márványból készült meridiánvonal. II. József 1784-ben betiltotta ugyan az intézmény működését, a berendezéseket ma is megcsodálhatják a látogatók. A teraszról gyönyörű kilátás nyílik a városra. Az itt emelt építmény tetején egy kupola található, melyben még mindig működik a camera obscura. Az 1779-ben megalkotott varázslatos szerkezet egy tükör és egy lencse segítségével egy besötétített, kicsinyke szobában, egy fehér asztalon megjeleníti a város látképét. Az intézmény első csillagásza, Hell Miksa a város lakóit és látogatóit akarta szórakoztatni a készülékkel.

A főtér harmadik épülete az U alakú Érseki Palota, melynek főbejárata a Széchenyi utcáról nyílik. A barokk stílusú épület mai formáját 1844-re nyerte el, az oldalszárnyakat elegáns, rácsos vaskapu és kerítés köti össze, alkotója Fazzola Lénárd. A déli szárnyban az Érseki Hivatal, az északi szárnyban pedig az Érseki Gyűjteményi Központ található.

A Széchenyi utca ma sétáló utca, hangulatos kávézókkal, éttermekkel és több műemlékkel. Érdemes megnézni a Művészetek házát, a Szent Bernát templomot (ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumnak és Kollégiumnak ad otthont) és a Műemlék Patikát.

A Kossuth Lajos utca, mely az Eszterházy Károly Főiskola déli oldalánál vezet a vár felé, érdekes látnivalókat tartogat. Rögtön az utca elején áll a feltűnően szép Kispréposti palota,

Androvics Miklós prépost-kanonok építette 1758-ban. Tervezőjét sajnos nem ismerjük. Ma az épület emeletén működik a Történelmi Városok Bizottsága (ICOMOS).

Következő látnivalónk a Foglalarium, melyet Foglár György építtetett a XVIII. században, jogi iskolának. Mindig oktatási célokra használták, napjainkban az Angolkisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Leánygimnáziuma működik falai között.

Az utcában megnézhetünk még egy Ferences Templomot és Rendházat, a Nagypréposti Palotát illetve vele szemben a Megyeházát.

Magyarország borvidékei

Borban az igazság. Bort iszik vizet prédikál. Megannyi közmondás született hazánk féltetten őrzött termékéről, a szőlőből préselt, akohollal mámorított csodáról, a borról.

borv
Az éghajlat Magyarországon döntően kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán hatása, és Dél-Magyarország mediterrán vonásokkal is rendelkezik. Emiatt a sokszínűség miatt a borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak.

Tokaji borvidék

Északkelet Magyarország kis városkáját világhírűvé tették az ízletes és kiváló borok. Aki erre kirándulgat, feltétlenül látogasson el a pincesorokhoz, és bátran kóstolgassa e méltán híres borvidék különleges nedűit.

Világhírre csak a XVII. században emelkedett, amikor a jellegzetes kései szüret és a borkészítési eljárás eredményeként ismertté vált a borvidék rangos különlegessége a Tokaji aszú. A Tokaji aszú XIV. Lajos udvarában kapta “a borok királya a királyok bora” kitüntető címet. A híres Tokaji aszú kóstolását tehát semmiképpen se hagyja ki, ha erre jár.

Ma már külföldiek szerint az egyik legjobb hazai borunk a tokaji. A borvidék 2002-ben a világörökség részévé vált, és a Tokaji boroknak a híre az óta is egyre csak nő, sikere töretlen. Ma már a Tokaji név védett, így csak Magyarországon, a Tokaji borvidéken palackozott borok viselhetik ezt a nevet.

A Fehérborainak nagyságát a talaj különlegessége, a borfajták és a készítési mód adja.
A borkülönlegességek készítéséhez az itteni őszi párás, ködös reggelekkel induló október szükséges. A párásabb időt többnyire enyhe, napfényes, derűs száraz időszak váltja fel. A Zempléni hegység déli és keleti lejtői védik a szőlőket a széltől, ugyanakkor elősegítik a pára felemelkedését a szőlőkhöz. Mindez kedvez a szőlő nemes rothadásának, aszúsodásának, ami késő ősszel következik be. Az aszúszemeket kézzel szedik, majd puttonyokba rakják. Ahány puttonyt használtak fel egy liter borhoz, annyi puttonyos lesz a bor, ebből készül a 3-4-5-6 puttonyos Tokaji aszú. Csak 3-5 évente van igazán jó termés, mert ehhez meleg nyárra és hosszú száraz őszre van szükség.
A Borvidékre jellemző fajták furmintból, hárslevelűből, sárga muskotályból készülnek

Egri borvidék

Eger borát ma már külföldön is jól ismerik. Ez a csodaszép város, nemcsak borairól híres, hanem a rengeteg látnivalóiról, mint a híres Egri várról, ahol Dobó István harcolt… Eger klímája hűvös és csapadékos, viszonylag későn tavaszodik, ami ideális a jó borhoz.

A borvidék elsősorban a vörösborairól ismert, melyek a jó évjáratokban testesek, mély színűek és elegánsak. A fehérborok jó évjárat esetén testesek, tüzesek.

A bikavér bor jól beérett szőlőből készült, mélyvörös bor, mely két évig érlelhető. Olyan fajtákat válogatott a készítéséhez, amelyek biztosan beérnek és megadják a helyi jellegzetességét. Az Egri bikavér legalább három szőlőfajta borának a házasításával készül. Alapjait a Kékfrankos, Cabernet, Merlot, Kékoportó adják, ezekből lesz az egyedi bársonyos, ám mégis tüzes testes bor. Bikavért csak a jól felkészült pincészetek tudtak készíteni, akik megengedhették maguknak a több fajta termesztését. A borvidéknek kiváló termőhelyi adottságai vannak.

Borvidékre jellemző fajta vörösborokhoz a cabernet franc, cabernet sauvignon, kékfankos, kékoportó, merlot, zweigelt.

Fehérborként az olaszrizling, leányka, tramini, muscat ottonel és rizlingszilváni jelentős.

Badacsonyi borvidék:

Badacsony népszerűségét a Balatoni strandoknak és jó minőségű borainak köszönheti. Az ide látogatók egyszerre gyönyörködhetnek a Balatonban és kortyolgathatják a nagyszerű borokat.

A tónak köszönhető párás egyedi klíma, és a Balaton veri vissza a napsugarakat a szőlőfürtökre, ezáltal alkalmassá teszi szőlő termesztésre a tájat. A környéken leginkább a fehér borok a jellemzők. Régészek kutatási bebizonyították, hogy már 2500 évvel ezelőtt is termesztettek szőlőt ezen a vidéken.

A borok igazán testesek, magas az alkohol és a savtartalmuk. Badacsonyi kirándulás alkalmával finom borokat, ízletes ételek is megkóstolhatunk, és megcsodálhatjuk Magyarország legszebb tájait.

A tájra jellemző borok: Olaszrizling, rizlingszilváni, szürkebarát és muskotály a jellegzetes fajtái. Kisebb mértékben előfordulnak zöldszilváni, budai zöld és kéknyelű borok is.

Villányi-Siklósi borvidék

Gyönyörű pincesorok, fürdők és szép kirándulóhelyek várják a látogatókat. A borvidék időjárása is hozzájárult a népszerűségéhez.

A Villányi rész a vörösboroké, a Siklósi pedig a fehérborok szülőhelye. A vörösborok között vannak könnyed ízvilágú borok, és többéves érlelésű különlegességek is. A magas csersavtartalom és az érleléskor kialakuló buké teszi jellegzetessé a villányi bort.

Borvidékre jellemző fajta vörösborokhoz a cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos és zweigelt. Fehérborokhoz chardonnay, olaszrizling, rajnai rizling, rizlingszilváni, tramini.

Tájak Magyarországon: Hortobágy

A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdők kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentős része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élőhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik. Pedig első látásra nincs itt semmi. Ha körbetekintünk, az a legfeltűnőbb, hogy nem akasztja meg a tekintetet semmiféle építmény, de még dombok, hegyek sem. A délibáb forró nyári napok látványossága, amikor olyasmit látunk a tájban, ami nincs is ott.

A Nemzeti Park területének döntő hányadát természetes élőhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelődő kisebb-nagyobb mocsarak alkotják. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedő mesterséges vizes élőhelyek: a legrosszabb minőségű legelőkön, illetve egykori mocsarak helyén az elmúlt száz évben 6 ezer hektáron kialakított halastavak.

hmgemeskuthortobágy

A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei. Eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták a Hortobágyon, melyből 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. Az egyik legnagyobb látványosság kétségtelenül az őszi daruvonulás. E fajból, mely egyúttal a Park címermadara is, októberben több tízezer példány is megfigyelhető amint éjszakázó helyükre húznak a puszta fölött.

A Hortobágy soha nem volt sűrűn lakott, csekély számú falvai a tatár és a török támadások során elpusztultak. A puszta egyhangúságát a több ezer éve itt élt nomád népek halomsírjai és őrhalmai, a kurgánok, népi nevükön kunhalmok itt törik meg.
Az évezredek folyamán a Hortobágy pusztáin legelő vadállatokat, az őstulkot és a vadlovakat fokozatosan a háziállatok váltották fel. Szép számmal található ezen a vidéken a szívós, igénytelen rackajuh és a szürke marha. Kevésbé ősi fajta a jó szalonnájú mangalica disznó, illetve a nóniusz ló. Ez utóbbi őse a XIX. század elején Normandiából került a Hortobágyra.

A pusztában élő pásztorok nem használtak állandó épületek maguk, illetve állataik részére. A legtöbb ősi hortobágyi pásztorépítmény – a vasaló, a szárnyék vagy a kontyos kunyhó – igen egyszerű, de praktikus, elsősorban nád felhasználásával készült. Az állatok itatására szolgáló gémeskutak a magyar puszta jelképévé váltak.

A Tisza-tó

A  Tisza-tó, más néven a Kiskörei-víztározó Magyarország legnagyobb mesterséges tava.
Noha mesterségesen hozták létre,a holtágak, a morotvák vízívilága az ősi tájra emlékeztet.
Egy tó, mely más tóval össze nem hasonlítható, hiszen keresztül folyik rajta legmagyarabb folyónk a Tisza.
Egy tó, mely eltér a megszokott tavak világától, hiszen felszínét burjánzó ártéri erdõk, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, gazdag flóra és fauna teszik változatossá. A tó keleti területe, a Tisza-tavi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként 1999-óta a Világörökség része kulturális táj kategóriában.

tt
A Tisza szabályozása előtt – az 1800-as évek első felében még igazi vadvízország volt  ezen a területen. A XIX. század második felében megkezdődött a Tisza folyó szabályozása, amit gróf Széchenyi István kezdeményezett és Vásárhelyi Pál, a reformkor legkiválóbb vízmérnöke tervezett. Második, vagy verítékes honfoglalásnak is nevezik a több mint száz évig tartó gátépítési munkákat, melyben kiváló mérnök elődeink és a kubikusok névtelen ezrei, vagy ahogyan Jókai Mór nevezte őket, “az Isten munkásai” vettek részt (Vizeink Krónikája, 2001). Tehát a mai Tisza-tó területét az elődeink által az 1800-as évek közepétől fokozatosan erősített árvízvédelmi töltések határolják. A töltések közötti, úgynevezett hullámtéren terül el, a mesterségesen létrehozott síkvidéki víztározó, mely magába foglalja a Tisza folyó medrét is. A víztározó az 1978. év óta különleges természeti értékké vált, mert a természet fokozatosan visszafoglalta, birtokba vette e területet, és a Tisza szabályozása előtti  tájhoz hasonló állapotok alakultak ki. A Tisza-tó háborítatlan részein régóta nem látott élővilág – flóra és fauna – telepedett meg, és valamikor őshonos, egész Európában védettséget élvező növények szaporodtak el ismét.

A holtágak, kubikgödrök, mocsarak a kétéltűek és a hüllők számára is megfelelő élőhelyek.
A Tisza-tó környékén számos madárfaj talál kedvező fészkelési lehetőséget. A Tisza-tavi Madárrezervátum területén előforduló kilenc élőhelytipus közel 200 madárfaj – köztük a kanalasgém, a szürkegém, a kárókatona, az üstökös gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a bakcsó, a batla, a barna kánya, a barázdabillegető, az erdeipinty – életfeltételeit biztosítja.

Hazánk talán egyik legszebb tája a Bükk, és a Bükk-fennsík

A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta, amely itt közel 100 ezer hektáron terül el, és amelyet ezzel Magyarország legnagyobb összefüggő erdőségeként tartanak számon. A Bükk hegység középső része 1977 óta nemzeti parkká nyilvánított terület.

bukk

 

A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület. A fennsík a Bükk hegység központi részének tekinthető. 7-800 méteres magasságával körülbelül 20 négyzetkilométeres területével Magyarország legnagyobb és legmagasabban fekvő karszt-fennsíkja.

A Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. A természet szinte halmozza itt a szépséget, de történelmi emlékeket is rejt a vidék.

A természeti értékek között tarthatjuk számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a Fátyol-vízeséstvagy az erdei tanuló-sétautat, a történelmi nevezetességek között az istállóskői ősemberbarlangot, a vidék ipari történetét megidéző Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, a Mária-vasbányát és a közelben lévő történelmi várromokat: a tatárjárás előtti Éleskővár romjait és a Mátyás király korabeli lovagvár, a Gerennavár ma már alig felfedezhető maradványait.

A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny nyomtávú kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön.

Vizek, pisztrángok

A 800-900 méter magas Bükk-fennsík töbreiben eltűnő víz egy hatalmas (mindmáig ismeretlen) barlangrendszert vájva, a hegy gyomrában 400-500 méter szintkülönbséget leküzdve tör elő a Szalajka-völgyben. A patakot három forrás táplálja. Egyik a Sós-forrás, amely egy nagy kősziklákból ered, és így vizét majd két méter magasról zuhogtatja le, és két melegforrás, amelyek télen sem fagynak be. A Szikla-forrásból kiömlő, egész évben egyenletes hőmérsékletű víz (9-12 °C) kedvező lehetőséget teremt a pisztrángtenyésztéshez. A Szalajka-völgyben a pisztráng valószínűleg őshonos, intenzív tenyésztéssel csak 1957 óta foglalkoznak.