meleg

Folyadékfogyasztás a hőségben

A szomjúság a szervezet fiziológiai válasza a folyadékegyensúly eltolódására. A folyadéktartalom csökkenése súlyos zavarokhoz vezet, ezért az emberi szervezet nagyon pontosan szabályozza a test folyadék- és elektrolitháztartását.

A vízforgalom leginkább a nátrium mennyiségének szabályozásához kapcsolódik. A nátrium és a víz egyirányban áramlik, a kiválasztás legfontosabb eleme a vese. Ha a vese nagyobb mennyiségű nátriumot ürít a vizelettel, azt több víz kíséri, vagyis a vizelet mennyisége megnő, a szervezet folyadéktartalma csökken. Máskor a vese fokozott nátriumvisszatartásra kényszerül, ami miatt a víz visszatartása is megnő, vagyis a vizelet mennyisége csökken, ugyanakkor a szervezet kevesebb vizet veszít.

Egy felnőtt férfi esetében a testsúly 60%-át, egy felnőtt nő esetében a testsúly 50%-át, míg csecsemőknél a testsúly 75%-át teszi ki a víz. Ennek a mennyiségnek a 2/3-a a sejtek belsejében található, a maradék megoszlik az erek (vér) és a szövetközti folyadék között.

A szervezetben több helyen is találhatók olyan érzékelő sejtek (receptorok), melyek a folyadékkal való ellátottságot, illetve az abban lévő nátrium koncentrációját érzékelik.
A nátrium ozmolalitása az a jellemző, amely megmutatja, hogy egységnyi vízben mennyi a nátrium mennyisége. Az ozmolalitás csak igen szűk határok között változhat anélkül, hogy a szervezetet károsodás érné. A magasabb ozmolalitás azt jelenti, hogy megnőtt a nátrium koncentrációja, leginkább a víz mennyiségének csökkenése miatt.
Ekkor szomjúság érzés lép fel. Fontos tudni, hogy amikor a szomjúság érzése megjelenik, a szervezet már jelentős vízveszteséget szenvedett, ezért a nap folyamán gyakran kis mennyiségeket célszerű fogyasztani a kiszáradás elkerülésének érdekében.

citromgd

Görögdinnyét enni jó..

Kellemesen édes, hűsítően lédús, sőt még a színe és az illata is kényezteti az érzékeket. Nem csoda, hogy kánikulában a túlélés egyik alapvető eszközévé lép elő. Nemcsak élvezeti szempontból hasznos azonban, ha gyakran harapunk bele egy-egy mosolygó dinnyeszeletbe, hanem az egészségünknek is jót teszünk vele, hiszen a görögdinnye összetétele minden szempontból ideális.

A legkorábbi ismert dinnyeszüret nagyjából ötezer évvel ezelőtt történt az ókori Egyiptomban. Azért tudjuk ezt olyan biztosan, mert hieroglifákkal is megörökítették az eseményt, illetve a fáraók túlvilágra szánt ellátmányába is gyakorta raktak görögdinnyét. Hogy pontosan honnan származik, azt nem tudjuk, de feltételezhető, hogy a Kalahári-sivatag környékén van az őshazája. Hamar elterjedt azonban világszerte, a 10. században Kínában már termesztették, a 13. században pedig Európában is megjelent a mór hódítóknak köszönhetően. Ma már több mint ötszáz fajtája létezik a nemesítésnek köszönhetően, így válogathatunk kedvünkre, ha egy kis görögdinnyére vágyunk.
Amellett, hogy közkedvelt csemege volt, kezdettől fogva kiaknázták kedvező egészségügyi hatásait is. Az ókori népek lázcsillapításra és a szoptató anyák tejtermelésének növelésére használták, de hamar felismerték vízhajtó és emésztést segítő hatását is. Lábadozókat is gyakran kínáltak görögdinnyével, mert vértisztító hatásánál fogva elősegíti a felépülést.

 

gd

Kánikula

“kutya meleg van”

A canicula [kánikula] a canis kicsinyítő képzős formája, tehát annyit tesz: ’kiskutya, kutyakölyök, kutyus’. Na de mi köze a hőségnek a kutyushoz? Az, hogy a rómaiak idejében a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz nyár közepén, a legnagyobb hőség idején jelent meg először az égbolton. Az egybeesés miatt a rómaiak azt feltételezték, hogy a csillagkép okozza a nagy meleget.

A kutya meleg viszont aligha függ össze a csillagképpel: ezt már abból is sejthetjük, hogy kutya hidegről is beszélünk!

meleg

Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik. Verejtékezéssel átlagosan 0,15-0,20%-os sótartalom veszteséggel számolhatunk.

Ebben az esetben jelentős szerepet töltenek be a megfelelő ásványanyag tartalommal rendelkező folyadékok, hiszen nemcsak a nátriumtartalmat kell pótolni, hanem a káliumot, magnéziumot és kalciumot is.

Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz – ezek fokozzák a szomjúságérzetet, még több folyadékot vonnak el a szervezettől!

Nagy melegben – hideg finomság

A cukrászművészetben az ókorba visszamenőleg, megtaláljuk a fagylalt ősét. Igaz persze, hogy akkor még csak a havat nyalogatták a mostani fagyicsodák helyett, de hát kétségtelen, hogy ez a tény vezetett el a nagy találmányhoz, melynek ma milliók hódolnak télen-nyáron.

A hideg csemege a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba. Heliogabadus császárról jegyezte fel a krónikás, hogy minden nyáron, amikor Rómában a hőség beköszöntött óriási mennyiségű havat hozatott a hegyekből. Ezzel próbálta kivédeni a római kánikulát. A császár a leírás szerint kövér ember volt, akit ilyenkor állandóan a gutaütés környékezett, érthető tehát, hogy orvasai tanácsát megfogadva, így próbált védekezni a hőség ellen.

fagy

A hó különben már jóval korábban szerepelt a természetes hűsítők sorában. Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára, Nagy Sándor élénkítő szer gyanánt szolgáltatta fel a csaták előtt. Például, amikor Nagy Sándor hajdanán egy-egy indiai várost meghódított, a leírások szerint, azonmód számos nagy gödröket ásatott, melyeket hóval tömtek meg, tölgyfa gallyakkal fedtek. Ezek a korabeli „jégvermek” mind a táborhelyüket, mind pedig a romlandó ételeket hűtötték és még az italaikba is jutott bőven. Néró császár akár négyszáz kilométeres messzeségből is hozatott jeget, hogy elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget. A döntő újítás Marco Polo korából származik, amikor is rájöttek, a fagylaltkészítő edényt le kell hűteni, amiben készítették, miközben folyamatosan kevergették a masszát, nehogy eljegesedjen, és hogy levegő kerüljön bele, amitől könnyedebb lesz. Modernebb technikákkal persze, de a fagylalt készítése ma is ezen az elven alapul.

A limonádé

A limonádé története:

Úgy tartják, hogy a citromra Észak Indiában, Kínában és Burmában találtak rá. A 700-as években ismertté vált Perzsiában, az Arab vidékeken és Egyiptomban is. Ahol a citrom megtermett, ezzel a gyümölccsel különböző ételeket ízesítettek, és a belőle készült italt valamennyi országban ismerték valamit fogyasztották. A limonádé első írásos emlékét Egyiptomban találták meg, így okkal feltételezhetjük, hogy valójában ebből az országból származik.
A limonádé fogyasztás az egészséges életmód előtérbe kerülésével új lendületet kapott. Ezzel egy időben számos változata is megjelent, bár az eredeti ital csak citromlét és szénsavas, vagy sima vizet tartalmazott.

citrom

citrom
A legendák szerint Nagy Sándor közvetítésével került Európába, aki ázsiai hódításai során ismerte meg. Élénkítően hat szervezetünkre, nem csoda, hogy mindenféle frissítőben megtaláljuk, limonádé, üdítők, fagylaltfélék. A benne levő C-vitamin felgyorsítja a szervezetben működő folyamatokat, az utóbbi időkben pedig felfedezték zsírégető hatását, ezért külön citromdiétát is kitaláltak már a fogyni vágyóknak.

Itt a nyár!

Honnan ered a kánikula szó?

meleg

“kutya meleg van”

A canicula [kánikula] a canis kicsinyítő képzős formája, tehát annyit tesz: ’kiskutya, kutyakölyök, kutyus’. Na de mi köze a hőségnek a kutyushoz? Az, hogy a rómaiak idejében a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz nyár közepén, a legnagyobb hőség idején jelent meg először az égbolton. Az egybeesés miatt a rómaiak azt feltételezték, hogy a csillagkép okozza a nagy meleget.

A kutya meleg viszont aligha függ össze a csillagképpel: ezt már abból is sejthetjük, hogy kutya hidegről is beszélünk!