múzeumok éjszakája

Ma van a Múzeumok Éjszakája

Ma este 6 órakor százegynéhány fővárosi múzeum és más intézmény, vidéken pedig kétszáznál is több településen még ennél is több múzeum tárja ki a kapuját. De nem csupán egész éjszaka nyitva tartó múzeumokról szól ez a programrengeteg, hanem várakról, skanzenekről, állatkertekről, vadasparkokról, fürdőkről, arborétumokról, kulturális központokról és egyéb létesítményekről ahol több ezer szakember  áll  egész éjjel a látogatók rendelkezésére,   hogy mindent elmondjanak és megmutassanak, amit egy idegenvezető, történész vagy muzeológus érdemesnek tarthat a több mint háromszázezer látogató figyelmére.
Az Egyetemi Könyvtár (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.) 18 órától éjjel 1 óráig „Nem egyéjszakás könyvtár”címmel kínál számos programot. Lesz könyvtárvezetés eredeti erdélyi magyar muzeális dokumentumok bemutatásával, megismerhetik a digitalizálás és restaurálás rejtelmeit „A könyveknek is megvan a maguk sorsa” címmel. Bepillanthatnak a különleges értékű folyóiratokat őrző raktárba, de megnézhetik a Rosta József munkáiból válogatott „Végtelen könyvtár” című kiállítást is.

A város rejtett kincse, az ELTE Botanikus Kertje (Füvészkert) növénysimogatóval és izgalmas szakvezetésekkel készül az év legrövidebb éjszakájára.

érdekes programokkal várja az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémia 150 éves neoreneszánsz székházépülete és képtára a Múzeumok Éjszakáján. A látogatók megtekinthetik az Akadémia Művészeti Gyűjteményét, és megismerkedhetnek a tudomány palotájának építészettörténetével.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

Érdekes Múzeumok

Sziklakórház a Budai vár alatt.

A jórészt csak városi legendákból ismert Sziklakórház, a korábbi titkos légókórház és bunker, nemzetközi szintű szenzáció.
A Sziklakórház a Budai Vár alatt található. A várhegy mélyén kb. 10 km hosszúságú barlang és pincerendszer kanyarog, melyet az ott lakók folyamatosan használtak, bővítettek, átalakítottak.
A több mint 2300 m2-es kiállítás egy kalandos időutazás a Várhegy múltjába, a háborús orvoslás és polgári védelem – a mai ember számára jórészt szerencsére ismeretlen világába. A történelmet több mint 80 élethű, a legmodernebb panoptikumi technológiával készült viaszfigura kelti életre az egykori Sziklakórház 60-as évek óta érintetlen termeiben.

A Magyar Vegyészeti Múzeum Várpalotán a Thury-várban található.

Palota látképe 1665-bôl

A Thury-vár története Nagy Lajos király idején kezdődött. Az 1380-1390-es években először lakóház céljára palotát (innen származik a város elnevezése), lovagtermet, kápolnát és gazdasági épületet emeltek. Ezt az elsôsorban reprezentatív célú palotaegyüttest 1439 és 1445 között Újlaki Miklós, a hatalmas fôúr (később bosnyák király) szabályos négyszög alaprajzú, belsőtornyos várrá alakíttatta át.
A török balkáni előnyomulásának hírére a XVI. század elején a falak elé három nagyméretű és több kisebb rondellát és ágyúbástyát emeltek. Ezek elé vizesárok és palánkerősítés készült. A vár a dunántúli végvárlánc egyik legerősebb előretolt egysége volt. A mohácsi vész után többször cserélt gazdát a magyarok és a törökök között. Legendás hírû kapitánya 1558-tól Thury György volt, aki 1566 nyarán 500 emberével sikeresen visszaverte a budai Arszlán bég 8000 törökjének 20 napos ostromát.
A XVIII. század elején új gazdája, a Zichy-család várkastéllyá alakította át. Déli tornyait megemelték, és új lépcsőházat építettek.
A vár utolsó megpróbáltatásait a II. világháború alatt és azt követően élte, amikor anyagát elkezdték a rombadőlt házak helyreállítására széthordani. Az épület további pusztulásának a Vegyészeti Múzeum beköltöztetése vetett véget.

A múzeumnak helyet adó XIV-XV. sz.-i várépület Várpalota legjelentősebb műemléke. A török megszállás ideje alatt 1566-ban Thury György várkapitány vezényletével a vár ellenállt a többszörös túlerőben lévő török seregnek. E jelentős hadiesemény tiszteletére nevezik az épületet Thury-várnak. Elismertségét jelzi a Nemzeti Örökség Bizottsága 1990. XII. 7-i határozata, amely a történelmi épületet a Nemzeti Örökség részévé nyilvánította.
A múzeum az alapítás óta eltelt időszakban mindvégig megőrizte kuriozitását, mert Közép-Európa egyetlen önálló vegyészeti múzeumaként működik.
A belső várkapun át jutunk be a várépületbe, itt kezdődnek a vegyészeti múzeum kiállításai. A folyosó két oldalán diorámákban az egykori Hungária Vegyiművek üzemei, a folyosó végén egy XVIII. sz.-ból származó hamuzsírfőző-üst látható. A hamuzsír a honi vegyipar első termékei közé tartozott, évi 30-40 ezer mázsát állítottak elő belőle és a nyugati fejlett textil- és üvegipar hasznosította.
A lépcsőházban megkezdődik a “Híres vegyészek arcképcsarnoka”, amely a hazai kémia és vegyipar jeles képviselőinek állít emléket. Az 58 portrét bemutató gyűjtemény jeles alakjai között láthatjuk Müller Ferencet, akit a tellúr felfedezőjeként, Hevesy György Nobel-díjast, akit a radioaktív indikáció módszerének felfedezőjeként tisztelünk. A magyar Nobel-díjasok közül a legtöbben a kémia területén végzett kutatásaikért részesültek ebben a legrangosabb szakmai elismerésben. (Hevesy Györgyön kívül Zsigmondy Richárd, Polányi János és Oláh György).

A Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumban a mai Délkelet-Ázsia 11 államának területéről az ókortól a 20. századig mintegy ezer műalkotás kap helyet, ezek nagy része aranytárgy, bemutatva a délkelet-ázsiai képzőművészet elmúlt kétezer évét.

A gyűjtemény fő erősségeit a tyam, a khmer, a jávai és a törzsi kultúrák arany és ezüst tárgyai jelentik. Jelentősek továbbá a buddhizmushoz, illetve a hindu hitvilághoz kapcsolódó vallási tárgyak és szobrok.

Zwack Unikum Múzeum

A múzeum a nevezetes Unicum ital és a Zwack család hat generációs históriáját, és rajta keresztül a történelem, az ország történelmének alakulását mutatja be.
A kiállított tárgyak között olyan érdekességek is szerepelnek, mint a lóvontatású italszállító kocsikhoz felhasznált abrak főkönyvi nyilvántartása, az első világháború idejéről származó különleges képeslap, Ady Endre Zwack Péter nagynénjéhez, Milyttához írt versei,

Június 20 – Múzeumok Éjszakája

Június 20-án, szombaton este 6 órakor százegynéhány fővárosi múzeum és más intézmény, vidéken pedig kétszáznál is több településen még ennél is több múzeum tárja ki a kapuját.

Gróf Széchenyi István írta, hogy „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” A Múzeumok Éjszakája azt a célt tűzte maga elé ezelőtt tizenhárom esztendővel, hogy a „kiművelt emberfők” száma olyan programok közkedveltté tételével is sokasodjék, amelyek tanítva szórakoztatnak és szórakoztatva tanítanak.

De nem csupán egész éjszaka nyitva tartó múzeumokról szól ez a programrengeteg, hanem várakról, skanzenekről, állatkertekről, vadasparkokról, fürdőkről, arborétumokról, kulturális központokról és egyéb létesítményekről, ami élvezetes, ami élmény marad. Több ezer szakember áll a látogatók rendelkezésére, hogy mindent elmondjanak és megmutassanak, amit egy idegenvezető, történész vagy muzeológus érdemesnek tarthat a több mint háromszázezer látogató figyelmére.

me