nyár

Ahány ház, annyi lecsó

Habár balkáni eredetű étel, a lecsó a magyar gasztronómia remekeként hódította meg a világot a 20. század közepe táján.

Nem kell ahhoz szakácsnak, de még csak gyakorló háziasszonynak sem lenni, hogy az ember meg legyen győződve arról, hogy övé a tökéletes lecsó elkészítésének titka. Így a közös lecsófőzés könnyen temperamentumos, tüzes vitába torkollhat, mert ahány ház, annyi féle módon készül a tökéletes lecsó. Talán egy dolog van amiben megegyezhetünk: a lecsót sokféleképpen variálhatjuk, és elrontani nehezebb, mint jót készíteni.

A lecsó a magyar nyár kihagyhatatlan, és klasszikus fogása, amire mindenkinek megvan a maga tuti receptje. Annyi biztos, hogy az alábbi négy hozzávaló mindenképpen a lábasba kell, hogy kerüljön: zsiradék, hagyma, paprika, paradicsom. De már az is komoly vitákra adhat okot, hogy a lecsó zsíron, olajon vagy szalonnazsíron készüljön, a hagyma és a paprika szeletelése milyen egyedüli és üdvözítő formára történjen, a paradicsomot meghámozzuk-e vagy sem. Eresszünk össze több évtizedes barátokat egy közös lecsófőzés erejéig és kukta szerepünket hamarosan a békebíróéra cserélhetjük.
Bár az igazán finom és népszerű ételekről, mint amilyen a lecsó is, előszeretettel állítjuk, hogy hungarikum, de ha szétnézünk a szomszédos országok fazekaiban, akkor ez az állítás nem feltétlen állja meg a helyét. Ugyanis a lecsó alapanyagaiból máshol is készül finom fogás: az olaszok peperonataja – amit a hús hiánya miatt szegények lecsójának hívnak – lehetőleg több színű kaliforniai paprikából készül, fokhagymával, zellerrel, fehérborecettel és bazsalikommal. A baszk lecsó – a Piperade Basquaise – ugyanúgy készül, mint az ismert, hagyományos lecsó, kis fokhagymával, de rántottára halmozva tálalják, a tetejére pedig vékony sonkaszeleteket tesznek. Az egyik legismertebb ,,külföldi” tán a francia ratatouille, ahol padlizsán és cukkíni is kerül az alap lecsóba, kicsit ropogósabbra hagyják a zöldségeket és az ízeket a kakukkfű hivatott megkoronázni. A törökök menemen néven készítik és a tetején tükörtojással tálalják. Ugyancsak lecsó néven ismerik a németek, az osztrákok, az oroszok és a lengyelek is.
Az első lépés, a lábas előkészítése tán még nem ad okot különösebb vitára, de a következő lépés, a zsiradék kiválasztása már annál inkább. A férfias lecsó szalonnazsíron készül, semmiképp sem olajon! /A kacsazsír viszont még finomabbá teheti lecsónkat/

A hagyma feldarabolásának módja az első számú sarkalatos kérdés. Egészen apróra vágjuk, karikára avagy vékony csíkokra? Jómagam ez utóbbira szavazok. Annyi biztos, legyen belőle bőségesen. Mivel a lecsó-befogadóképessége mindenkinek más, ezért a legpontosabban úgy határoznám meg, hogy egy rész hagyma, két rész paradicsom és négy rész paprika a megszívlelendő arány. Hagyjuk, hogy a hagyma jó szaftosra, üvegesre párolódjon, majd adjuk hozzá a karikára vágott paprikát. Még ne tegyünk hozzá semmilyen fűszert, sót semmiképpen, mert a paprikából kivonja a levét. Emiatt a lecsó túlságosan bő levet eresztene, a paprika meg idejekorán megszottyadna.

Az első pár percben kicsit nagyobb lángon, pár percig forgassuk át a paprikát, hogy mindenhol érje a hagymás zsiradék, majd fedjük le és kis lángon főzzük tovább. Főleg az erősebb nem képviselői állítják, hogy nem igazi lecsó az, amibe nem kerül még az elején csípős paprika – nem őrölt, de igazi bogyiszlói, kecskeszarvú vagy macskapöcs – mert utólag az már nem igazi. Mindenki cselekedjen ennél a pontnál saját ízlése és vérmérséklete szerint, de nem árt azokra is gondolni, akik nem bírják a túlzottan csípős ízeket. Amíg a paprika fő, addig hámozzuk meg a paradicsomot. Bár ez egy újabb vitára adhat okot, de az összepöndörödött paradicsomhéjak nem teszik ízletesebbé a lecsónkat, csak nehezebben emészthetővé, sőt a látvány sem étvágygerjesztő. Ha hámozás előtt 20 másodpercre forró vízbe mártjuk a paradicsomot, gyorsan leránthatjuk a héját, sokan pedig a zöld, száras részt is eltávolítják. Mivel a paradicsom úgyis szétfő, szerintem ennek darabolása csak akkor lehet érdekes kérdés, ha esetleg a franciás változatot készítjük, ahol a zöldségek kicsit ropogósabban kerülnek tálalásra.

A paradicsomot akkor adjuk a lecsóhoz, amikor a paprika már kicsit összeesett, és kezd üvegesedni. A paradicsommal együtt jöhet a fűszerezés is. Kizárólag frissen őrölt fekete bors, ízlés szerint lehet őrölt piros paprika, só, egy kis teáskanál cukor, és pár gerezd, apróra vágott fokhagyma is jót tesz neki. A lecsó akkor van kész, amikor a paradicsom már szétesett, de még nem teljesen szószos állagú. A jó lecsónak lelke van, ami türelmet, odafigyelést igényel – így lassú tűzön, időnként megkeverve vagy a lábast rázogatva készítsük el. Ha kolbászt is főzünk bele – lehetőleg kicsit szaftosabb, zsírosabb fajtát válasszunk – akkor annak szükségeltetik egy jó negyedóra, hogy az íze átjárja a lecsót, így nem sokkal a paprika adagolása után már a fazékba is dobhatjuk.

Az alap lecsó ezennel elkészült, máris asztalhoz ülhetünk egy nagy karéj ropogós héjú, foszlós belsejű kenyérrel és egy pohár fehérborral. Persze a lecsót kísérheti még tojás, rizs, tarhonya, de van ahol galuskával vagy krumplival gazdagítják, de találhatunk gombás és zöldbabos változatot is. A fűszerek közül érdemes kipróbálni még a kaprot – főleg, ha tök is kerül a lecsóba – a köményt, a bazsalikomot, oregánót, kakukkfüvet, rozmaringot, de a végén pár szem kapribogyó csak izgalmasabbá teheti. A csípős lecsónak pedig kiváló ízkontrasztot ad egy kis citrom vagy narancslé. Ehetjük magában, egy kis sajttal megszórva, tálalhatjuk húsokhoz, de akár túrós csuszával is.

Érdemes a lecsóból elcsenni egy adagot, leturmixolni, lehűteni és vajas kenyérhez, vagy pirítóshoz nagyszerű krémet kapunk. A lecsó számtalan variációja is azt bizonyítja, nem létezik egyedüli, üdvözítő recept. A lecsókészítés – mint a főzés nagyszerűsége is – a kreativitásban rejlik.

A 2015 évi Balaton-átúszás

2015. július 4-én szombaton kerül megrendezésre a Balaton átúszás. Hagyomány már, hogy az 5.2 km-t a révfülöpi kikötőből indulva, a balatonboglári Platán strandra érkezve kell teljesíteni.

Kékszalag – Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenye

A Kékszalag 540 hajóból álló mezőnye csütörtökön 9 órakor rajtolt el Balatonfüreden, hogy megtegye a verseny légvonalban mintegy 155 kilométeres távját.

42. Kékszalag az égböl

A Kék szalag

Navigare necesse est

Hajózni márpedig kell. Tudták ezt már az első államalapító népek is, akik létfenntartásuk és gazdagodásuk egyik alapszükségletét látták a hajókban, hiszen ezek biztosították az akkori ismert világ kontinensei közötti mozgást.

Légy magad a leggyorsabb!

Azaz, hozd el előbb a hírt, juss el előbb az ellenségednél a csatatérre és szerezz korábban információkat! Minél többet, minél gyorsabban, mielőtt a másik is ugyanezt meg tudná tenni. Ez vált a kereskedelem szlogenjévé, de egyben ez lett a mozgatója a hajózás fejlődésének is. A hatezer éves kínai dzsunka már magán viselte a későbbi európai vitorlástípusok jó pár jellemzőjét, így bizton állíthatjuk, a kerámiakészítésen, valamint a selyemhernyó-tenyésztésen túl az ókori kelet a hajóépítésben is a világ előtt járt. Ám a vitorlázás bölcsője mégis a Földközi-tenger volt, innét rajzottak ki az első karakkok, karavellák, boyerek, klipperek és fregattok. Képzeletbeli vállaikra vették a tengereket és óceánokat, meghódították az ismeretlent nyugaton és keleten egyaránt. A hajók egyre nagyobbak és egyre gyorsabbak lettek, legénységeik pedig professzionális szintre fejlesztették a hajózás tudományát. Megbecsült mesterséggé vált a hajózás.

A tókerülő versenyek doyenjének neve eredetileg egy angol kitüntetés (Térdszalag Rend kék szalagja) volt, melyet csak és kizárólag kereskedelmi hajó nyerhetett el. A pontos kritérium szerint „Ennél a versenynél nincsenek versenybírák, nincsenek időmérők, nincsenek közös rajtvonalak és ráadásul nincsen egyforma táv sem, mégis annak a hajónak a híradását, amelyiknek sikerült a gyorsaságot az előbbinél túlszárnyalnia, kételkedés nélkül az összes versenyben lévő többi hajó elfogadja.” Miről is van szó? Ezen a versenyen olyan hajók indulhattak, melyek az Atlanti-óceánon személyszállítással foglalkoztak. Céljuk természetesen a két kontinens közötti út időtartamának lerövidítése, s ezáltal a Kék szalag elnyerése. Indulás Európából, cél az Amerikai Egyesült Államok. Az angolok Southamptonból, a németek Hamburgból, a franciák Le Havre-ból, az olaszok pedig Gibraltárról kezdik a versenyt. Érkezés New York kikötőjébe, a kivándorlási hullám csúcsán oly zsúfolt Sandy Hookba.

A versengés 1835-ben kezdődött az angliai Liverpool és az új-skóciai Halifax között, ám az első igazán férfias összecsapásra 1838. április 5-én került sor, mikor is a jó nevű Great Westernt három nappal megelőzve a kivándorlókat szállító 700 tonnás Sirius nekivágott a Sandy Hookba vezető, bő három hetesre tervezett útnak. A Sirius kapitánya egy bizonyos Roberts hadnagy volt, aki megtestesítette az angolok mindent felülmúló győzni akarását. Az út alatt azonban heves viharba kerültek, az utasok pedig fellázadtak, s -eleinte szépen, majd egyre hevesebben- kérték, hogy még mielőtt a hajó velük együtt elsüllyed, a kapitány szórja a túlsúlyt jelentő szén nagy részét a tengerbe. Ő erre annyit felelt, hogy inkább az embereket dobálja a vízbe, semmint a szenet. Április 22-én értek New Yorkba, majd pedig -utánuk pár órával- a hátrányból induló Great Western is befutott.

Az idő utáni hajsza később sem lankadt. Samuel Cunard 100 ezer font ellenében elnyert egy megbízást, melynek értelmében kéthetente közlekedő postajáratokat indított az Atlanti-óceánon. A tulajdonában levő négy, kizárólag személyszállításra készített hajó (Britannia, Caledonia, Arcadia és Columbia) állandó versengése 10 napra szorította vissza az óceánon való átkelés idejét. A sebességi rekord pedig meghaladta a 30 mérföldet óránként. A verseny azóta is tart, s tartani is fog mindaddig, míg hajók szelik tengereink, óceánjaink habjait, míg él az emberben a verseny szelleme. A legenda szerint a Titanic kapitánya is a versenyben való győzelem érdekében döntött egy rövidebb út mellett, s került a jégmezők közelébe. A verseny nevéhez fűződő egyik nagy katasztrófa (a legnagyobb) tehát 1912. április 14-én következett be. Mégis, egy kapitány sem vesztette el kedvét, mikor elindult a kontinensek közötti időhatár legyűrésére. Ez azóta is így van.

Nyári gyümölcsök – a sárgabarack

Benne van az édesség a nyár, a napsütés, a puhaság, a kicseppenő sűrű baracklé.

A kajszibarack Közép-Ázsiából származik. Honfoglaló őseink is ismerték a gyümölcs apró termésű vad ősét, amit egy óbudai múmiasírból előkerült barackmag bizonyít. A mostani fajtákat a török hódoltság idején kezdték el termeszteni.

A gyümölcsöt magas C-vitamin (10 mg/100 g) és karotintartalom (1,8 mg/100 g) jellemzi, ezen kívül jó élelmi rostforrás (3,6 g/100 g). Jellemző ásványi anyagai: kálium, kevesebb foszfor, kálcium, magnézium. Béta-karotinban – melyből a legtöbb a magyar kajsziban van, a legkevesebb a rózsakajsziban – az egyik leggazdagabb gyümölcsünk. A béta-karotin a szervezetben alakul át A-vitaminná. Ez a vitamin nélkülözhetetlen a szem ideális működéséhez, szembetegségek esetén pedig kiegészítő kezelésként is jó hatású. Erősíti a körmöket és a hajat.

A barack tápanyagai szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos daganatok kialakulásának megelőzésében, erősítik az immunrendszert és fogyasztása jó hatású székrekedés esetén is. A természetes antioxidánsok közül kisebb mennyiségben tartalmaz likopint is, nagyobb mennyiségben pedig flavonoidokat. Mindkét vegyület gyulladáscsökkentő hatású, közömbösíti a szervezetben felszabaduló káros szabadgyököket, összességében pedig egészségvédő és betegségmegelőző szerepük van. Kutatások, kísérletek alapján ezek a vegyületek szerepet játszanak a rákos daganatok kialakulásának megelőzésében.

sargabarack

Víz, Zene, Virág fesztivál

A Tatai Öreg- Tó

A Tatai Öreg-tó Magyarország egyik legidősebb mesterséges tava, amely még a honfoglalás előtt készült az Által-éren épített völgyzárógát segítségével. A tavat a középkorban is használták, és folyamatosan bővítették. A tó és a hozzá tartozó mocsárrendszer a Tatai vár védelmét szolgálta, vizében kezdetben a Dunából származó halakat tárolták. Tata a 13-14. században keletkezett nagyobb település, mezőváros a tó körül. Zsigmond és Mátyás királyok alatt Tata királyi birtok, a Tatai vár királyi nyaraló, a török időben végvár. Tata 1727-től az Esterházy család birtokközpontja és a 18. században alakult ki a környék mocsarainak lecsapolásával ma is meglévő tórendszere. Az Öreg-tó maihoz hasonló formáját Mikoviny Sámuel neves vízrendezési mérnök tervei alapján alakították ki 1747-ben. A tó akkori területe ~600 hold (~345 ha) volt az Esterházy uradalom részeként halastóként használták, de voltak a tavon vizimalmok és egy vizi vágóhíd is.

A tó „öreg” jelzője ma egyértelműen időset, régit jelent. Nem így volt ez évszázadokkal ezelőtt, amikor az „öreg” kifejezés inkább nagyot jelentett, ami illik is a 200 ha-os vízfelületre.

Felülete 201,5 ha, térfogata 4,37 millió m3. A tó megengedhető legmagasabb vízszintjéhez (árvízszintjéhez) tartozó térfogat 5,8 millió m3. A tó állami tulajdonú, fő funkciója az árvíz tározása, kezelője 1965 óta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a konkrét üzemeltetési munkákat Igazgatóságunk Tatai Szakaszmérnöksége végzi.

Az Öreg-tó a világ legfontosabb vizi élőhelyeinek védelmére született un. Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. A vonuló vizimadarak védelméről 1971-ben nemzetközi szerződést írtak alá az iráni Ramsar városában.

Az egyezményhez napjainkig számos (több mint 120) ország, köztük Magyarország 1979-ben csatlakozott. Az őszi-tavaszi madárvonulási időszakban több ezer madár, főleg vadludak, de sirály, réce és egyéb vízimadár is pihen a tavon és a tó közvetlen környezetében.

Az Öreg-tó és környéke ma természetvédelmi terület, de mivel szinte körülöleli Tata városa, pihenési, turisztikai célokat szolgál. A tó és a sok műemlék remek „díszlet” a Víz, Zene, Virág fesztiválnak ez az új keletű barokk vigasság június utolsó hétvégéjén zajlik minden évben.

zfta

Balaton a “magyar tenger”

Magyar tengernek” is becézik sokan Európa legnagyobb meleg vizű tavát, a Dunántúl szívében nyugvó, 598 km2 kiterjedésű Balatont. A tó hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, a legkisebb pedig ennek egytizede 1,5 km a Tihanyi-félszigetnél, amelynek előterében található a 11,5 méter mélységű tihanyi kút, a tó legmélyebb pontja. A tó átlagos mélysége mindössze 3 méter, az északi parton gyorsan mélyül, a homokosabb somogyi parton olykor hosszas gyaloglás után is csak derékig ér a víz.

balaon

A Balaton fő táplálója a Zala folyó, vizét pedig a 19. század óta zsiliprendszerrel szabályozott Sió csatorna vezeti le a Dunába. A tó a Mezőföld, a Dunántúli-középhegység, az Őrvidék és a Somogy—zalai-dombság találkozási pontján helyezkedik el, s azok minden kedvező tulajdonságát egyesíti. A Balaton partvidéke az ország legnagyobb vízparti üdülőkörzete, és a főváros után a legjelentősebb idegenforgalmi célpont. A Bakony esőárnyékában fekvő tó kevésbé csapadékos, mint a többi dunántúli vidék, viszont jóval több napfény éri, július—augusztusban napi átlagban 10 óra. Ilyenkor a középhőmérséklet napi átlagban húsz fok (nappal 30 °C, éjjel 18 °C) fölé emelkedik, a sekély tó vize pedig a part közelében 25 °C-ra is felmelegszik