szerelem

Szerelmi bájital

A magyar szerelmi mágia egyik legnépszerűbb eszköze az úgynevezett „megétetés” volt. A bájitalok a csábítás legősibb fegyverei közé tartoznak.

 
A csokoládé vágyébresztő tulajdonsága szintén nagyon régóta ismert. A lassú tűzön felolvasztott csokoládéhoz feketekávét, barnacukrot, jamaikai szegfűborsot, benedikter likőrt, tejszínt, tojássárgáját adnak. Hűtés után fagylaltként fogyasztják.

“Bódító” receptek

Őszibarack vörösborban:

Meghámozok, kimagozok két érett őszibarackot, majd 25 g cukorral, csipet fahéjjal, 3 dl vörösborral felforralom, majd lassú tűzön hagyom tíz percig. Kiveszem a barackot, majd a lábasban maradt lét sziruppá sűrítem. Végül a barackokra locsolom, lehűtöm, tejszínhabbal tálalom. Mellé kecskesajtot, friss fügét szolgálok fel.

Körte Szép Heléna módra:

Meghámozom a körtéket és kivágom magházukat. Egy nagy lábosba annyi vizet öntök, hogy majd később a körték állva elférjenek. 15 g cukrot, vaníliát adok hozzá, felforralom, majd lassú tűzön öt percig főzöm. Belerakom a körtéket, óvatosan puhára főzöm, majd lehűtöm.Kistányérba vanília fagylaltot púpozok, melynek közepébe teszem a körtét. Végezetül csokoládét olvasztok és még forrón a körtére öntöm. Kevés darált mandulával díszítem.

Forró fűszeres sárgabarack:

Puhára főzök 250 g kimagozott, félbevágott sárgabarackot. Kis serpenyőben vajat olvasztok, 25 g barnacukrot, fahéjat, 60 g narancslét adok hozzá, és addig keverem, amíg sziruppá nem sűrűsödik. Lecsöpögtetem a sárgabarackot és hozzáteszem a sziruphoz. Addig forgatom, amíg meg nem üvegesedik. Forrón tálalom.

Aphrodité itala

Tegyünk fel forrni egy kevés csipkebogyóteát, majd lassanként adagoljunk a már felforrt vízhez 9 kiskanálnyi akácmézet. Ezután adjunk a vízhez egy fahéjat és 9 piros rózsaszirmot. Hagyjuk 2 percig állni majd igyuk meg.

Sárgabarackarany

Az ősi kínai ital elkészítése igazán könnyű, hisz csak 5 kimagozott sárgabarack levét kell kinyomnunk, majd elkevernünk 3 evőkanálnyi mézzel.

Nostradamus oldata

A középkorban feljegyzett recept szerint 10 g zsályát, 8 g csombort és 5 g menta keverékét öntsük le forrásban lévő vízzel, majd a langyos főzetet ízesítsük egy kanál mézzel.

Chaucer receptje

A 14. században II.Richárd számára írt receptkönyvben olvasható az alábbi recept, mely Chaucer átiratában is megmaradt. Áztassunk 4 evőkanálnyi szárított, tört rózsaszirmot 4 dl mandulatejbe 10 percre, majd adjunk hozzá fél kávéskanálnyi őrölt fahéjat és fél kávéskanálnyi gyömbért. Főzzük öt percig a keveréket lassú tűzön, majd adjunk hozzá 2 kávéskanálnyi rizslisztet és egy kevés hideg vizet. Miután felforrt a keverék, ízesítsük pár szem apróra vágott datolyával és egy kevés fenyőmaggal.

receptek, kép: femcafe.hu

“Fecsegésfőzet: aki fecsegőfőzetet fogyaszt, annak beszéde hosszadalmas lesz, és értelmetlen. Sem a hozzávalók, sem magának a főzetnek a célja nem ismert.

Ha azonban lenne egy fecsegést megállító főzet, arra minden bizonnyal nagy kereslet lenne, az emberek örömmel megvennék, hogy sokbeszédű férjüket / feleségüket / barátjukat visszafogják, vagy fáradt szülők szívesen beadnák gyerekeiknek.

Az angol “fecsegés” szó, a “babble” sok más nyelvben is megtalálható, még a magyarban is: az értelmetlen szóra mi is azt mondjuk: “blablabla”.A szó valószínű eredete az, hogy ez az a hang, amelyet beszélni még nem tudó csecsemők először hallatnak, és ennek hangutánzó szava lett az értelmetlen beszéd szinonímája a világ különböző tájain.

Életelixír:

Több ezer éven keresztül kutattak az alkimisták ez után a bujkáló elixír után, amelyet a hasonlóképpen fellelhetelen bölcsek köve állít elő. Azt mondják, az életelixír fogyasztójának halhatatlanságot biztosít. Bár soha senkinek sem sikerült bizonyítania, hogy rálelt erre a bájitalra, mégis évszázadok alkimistái a világ minden táján bátor kísérleteket tettek erre. Az alkímiát sokáig nemes hivatásnak tartották, amelyet rendesen, mester mellett kellett kitanulni. Az alkimisták másik célja az aranycsinálás rejtélyének megoldása volt. Egy emberről több alkalommal is elterjedt, , hogy sikerült előállítania az életelixírt: ő volt Nicholas Flamel. Állítólag meg is itta, sőt feleségének, Perronelle – nek is adott belőle. Pedig csak egy jel mutat erre: az, hogy Flamel 70 évig élt, s ez a 70 a XIV – XV. századokban meglehetősen soknak számított. Ennek ellenére jogos az az ellenvetés, hogy a halhatatlanság mégis csak hosszabb kicsivel, mint 70 év. Mindebből egy dolog következik: az emberek már évezredek óta arra vágynak, hogy fiatalok maradjanak, és gazdagok legyenek. Az alkimisták sem voltak kivételek.

Szeret, nem szeret

margaMargaréta, százszorszép – Jövendőmondó növény

A margaréta (Chrysanthemum leucanthemum) a lovagkor felfedezése. A lovagkor költői és hölgyei találtak rá erre a virágra a réten s ők kezdték először tépegetni fehér szirmait (nyelves virágait), várván a feleletet a nagy kérdésre: szeret – nem szeret?

Noha a margaréta tudományos nevének mindkét szava ókori maradvány, mégis nagyon kétséges, vajjon a régiek ismerték-e ezt a virágot. Plinius chrysanthenum-a és leucanthemum-a aligha a margaréta. Más ókori nevek sem igen rejtegetik ezt a növényt, noha a renaissance korában mindenképen valamely ókori név alá akarták dugni a lovagi margarétát, így a buphthalmum sem, amely Lonicerus füveskönyve nyomán a magyar füveskönyvekben is sokáig használt tudományos neve volt, s ebből fordították Rindsaug és ökörszem „népies” nevét.
Majdnem bizonyosra mondhatjuk, hogy a francia lovagok fogadták először virágukká, akik egyszersmind mindmáig legkedveltebb nevét is adták, nevezvén Margit-virágnak (marguerite). Ebben az esetben tehát már nem a hölgy kapta virágról a nevét, mint a Rózsa, Liliom, Viola női nevek esetében, hanem fordítva, a virág kapta nevét a hölgyről. Az is valószínű, hogy a Margit név eredeti gyöngy jelentésének ebben semmi szerepe nem volt, mert a margarétában nincsen semmi gyöngyszerű.

A francia ma is gyakran közös néven nevezi a margarétát és a százszorszépet. Eredeti francia neve mindkettőnek marguerite, de előbbit nagynak, utóbbit kicsinek különbözteti. Ez világosan mutatja, hogy a lovagkorban mindkettő kedvelt „szeret – nem szeret” virág volt. Minthogy a százszorszépet (Bellis perennis) már az ókorban ismerték s bellis, vagy szép neve is ókori eredetű, nem lehetetlen, hogy ez az ősibb margaréta s csak később lépett örökébe a ma is közkedvelt nagyobb helyettese

Június 13. szerelemvarázsló nap

Magyar szerelmi szimbólumok.
szsz

A régi korok szemérmessége és szigorú nevelési elvei, korlátai szükségessé tették, hogy a szerelmesek szimbólumokon keresztül üzenjenek egymásnak. A régi világban az emberek jelekből is értették egymást és figyelték a jelek üzenetét. A párválasztásnál, párkeresésnél is voltak olyan egyértelmű jelek, amelyek mutatták azt, hogy a kapcsolat merre tart. A komolyabb udvarlóknak már zsebkendőt is hímzett a lány, s ezzel egyértelműen a fiú tudtára adta, hogy viszonozza az udvarlását. A komoly udvarló kalapjára rozmaringágat kapott, ami az örök szerelem jele. A lányok viselete is elárulta, hogy éppen eladósorban vannak vagy már házasok, asszonyok.
Szerelem a magyar térrendezésben

A házhoz kötődő hagyományok között is vannak olyanok, amelyek a szerelemhez kapcsolhatók. A magyar nyelv is gyönyörűen mutatja az udvarlás fázisait: kertelni, udvarolni, házasodni. Ezek a fokozatok nagyon szépen mutatják, ahogy a fiú egyre közelebb kerül a lányhoz, mivel a ház női szimbólum. Ha a lány nem viszonozza az udvarlást még az udvarba sem engedi be a fiút, ha igen, akkor a házba is bejöhet. Amikor távozni készült a fiú mindenkitől elbúcsúzott a házban, csak a lánytól nem, így adta tudtára, hogy szeretné, ha kikísérné.

A szerelmi szimbólumok termékenységet, összetartást, boldogságot sugároznak és ezt programozzák tulajdonosaiknak a nap huszonnégy órájában. Az ember lelke örül, amikor ránéz egy-egy festett, faragott, hímzett tárgyra. Ezt az érzést erősíti az, hogy ezek a szimbólumok egy ősi rendet, egy világnézetet sugároznak. Olyan gondolkodásmódot, amiben minden ember tudja, hogy hol a helye a világban és a szívével is látja, érzi és éli az életet. A szimbólumok olyan „segítők” a hétköznapi életben, amelyeket bárki használhat.

Milyen könnyű kimondani ezt a szót. szeretlek.
de vajon tényleg így gondoljuk? miért mondjuk ki? mert ezt hisszük abban a pillanatban? vagy nem hisszük, csak a másik ezt akarja hallani? A sze­re­lem min­dig más. Mind­egy, hogy hány­szor sze­re­tünk éle­tünk­ben, egy­szer, két­szer vagy tíz­szer: az új sze­re­lem min­dig isme­ret­len. A sze­re­lem vagy a pokol fene­kére taszít, vagy a menny­or­szágba röpít, de egy biz­tos: vala­hova eljut­tat.