tájak

Szép tájak Magyarországon – Eger

Eger Heves megye központja, a Mátra és a Bükk hegységek között, az Eger patak partján épült. Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Ez a vár évszázadokon keresztül fontos stratégiai pont volt.

A város hosszú történelmi múltra tekinthet vissza: Szent István király alapított itt püspökséget, majd 1804-ben érseki székhely lett. Az első székesegyháza már a XI. században felépült a várban, ide temették el 1204-ben Imre királyt. Itt nevelkedett III. László, II. András, IV. Béla, valamint itt tanult Anonymus is.

1552-ben Dobó István megvédte a várat a hatalmas török sereggel szemben. Ennek történetét dolgozta fel Gárdonyi Géza az „Egri csillagok” című művében. A vár 1596-ban mégis török kézre került, egészen 1687-ig. A török idők legsajátosabb emlékei a minaret és a török fürdők. Eger történelmi városképét a váron kívül a XVIII. Századi épületek határozzák meg. A barokk formavilága a középkori és török emlékek között jellegzetes építészetet teremtett, ez teszi egyik legszebb barokk városunkká. Itt jelent meg az első magyarországi hírlap, a Rákóczi által 1705-ben kiadott „Mercurius veridicus ex Hungaria” (Magyarországi Igazmondó Hírnök).

Kereskedelmében évszázadok óta szerepelnek a kiváló minőségű borok. Az Egri borvidék legismertebb borfajtái a Bikavér, a Medoc Noire, a Leányka és a Debrői Hárslevelű. A híres Egri Bikavért a különböző vörös szőlőfajták együttes szüreteléséből nyerik, jellegzetes, szinte feketébe hajló színét a szőlőhéjban lévő festékanyag adja.

A városközpont a Kossuth utca – Barkóczy utca – Balassi Bálint utca és a vár által határolt négyszög, itt emelkedik számos nagyszerű műemlék.

Egri barangolásunkat érdemes a főtéren, a főszékesegyházzal kezdeni, amelyet a pápa 1970-ben bazilika rangra emelt. Ez az ország harmadik legnagyobb temploma. Építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, aki Hild Józsefet kérte fel a tervezésre. Az épület 1831-36. között épült klasszicista stílusban.

A főbejárathoz impozáns lépcsősor vezet, két oldalán Marco Cassagrande szobrai állnak, melyek Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Pétert és Szent Pált ábrázolják. A lépcső tetején egy korinthoszi oszlopcsarnokba érkezünk. A 17 méter magas oszlopok egy timpanont tartanak, melyen latin nyelvű felirat olvasható: „Jöjjetek, imádjuk az Urat!”. A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjait láthatjuk.

A templombelső kialakítása közel 120(!) évig tartott. Fő látnivalói az olasz márványfajtákból épült baldachinos főoltár, a Mária-kápolna, a Szent Mihály tiszteletére emelt carrarai fehér márvány oltár, a kóruson található nagyorgona valamint a kripta. A kriptában van eltemetve az építtető, Pyrker érsek urnába zárt szíve, mert mint mondotta: „A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké!”.

A bazilikával szemben áll az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola impozáns épülete. Eredetileg az egri egyetem befogadására készült, Eszterházy Károly püspök megbízásából. II. József azonban nem engedélyezte az egyetem létesítését, ezért különböző oktatási intézmények kaptak itt helyet. A nagyrészt barokk, illtetve főhomlokzatában copf ízlésű hatalmas épület 1785-re készült el, Gerl Mátyás és Fellner Jakab tervei alapján. Alaprajza szabályos négyszög, az épület nagy belső udvart fog közre.

A monumentális barokk lépcsőházon keresztül jutunk az első emeletre, itt találjuk a fő látnivalókat: a dísztermet, a Főegyházmegyei Könyvtárat és a kápolnát. A díszterem mennyezeti freskója az egyetem négy fakultását – a jogtudományt, a bölcsészettudományt, az orvostudományt és a teológiát – ábrázolja.

A Főegyházmegyei Könyvtár 150 ezer kötetből álló könyvgyűjteménye egyedülálló értéket képvisel. Itt őrzik többek között Mikes Kelemen eredeti törökországi leveleit, 34 középkori kódexet, 100 darab ősnyomtatványt valamint Mozart egyetlen magyarországi levelét is. A páratlan kötetek megtekintése mellett érdemes néhány pillantást vetni mennyezetfreskóra valamint az egyedi tervezésű könyvtárbútorzatra is. A berendezést Fellner Jakab tervei alapján Lotter Tamás készítette tölgyfából, vasszegek nélkül.

Az épület keleti oldalán egy tornyot találunk, melynek ablakait vaspaletta fedi. Ez ad helyet az 1776-ban megnyitott csillagvizsgálónak. Az 53 méter magas tornyot Hell Miksa jezsuita csillagász és matematikus tervei szerint a kor legkorszerűbb csillagvizsgáló eszközeivel szerelték fel. Közép-Európában egyedülálló a carrarai márványból készült meridiánvonal. II. József 1784-ben betiltotta ugyan az intézmény működését, a berendezéseket ma is megcsodálhatják a látogatók. A teraszról gyönyörű kilátás nyílik a városra. Az itt emelt építmény tetején egy kupola található, melyben még mindig működik a camera obscura. Az 1779-ben megalkotott varázslatos szerkezet egy tükör és egy lencse segítségével egy besötétített, kicsinyke szobában, egy fehér asztalon megjeleníti a város látképét. Az intézmény első csillagásza, Hell Miksa a város lakóit és látogatóit akarta szórakoztatni a készülékkel.

A főtér harmadik épülete az U alakú Érseki Palota, melynek főbejárata a Széchenyi utcáról nyílik. A barokk stílusú épület mai formáját 1844-re nyerte el, az oldalszárnyakat elegáns, rácsos vaskapu és kerítés köti össze, alkotója Fazzola Lénárd. A déli szárnyban az Érseki Hivatal, az északi szárnyban pedig az Érseki Gyűjteményi Központ található.

A Széchenyi utca ma sétáló utca, hangulatos kávézókkal, éttermekkel és több műemlékkel. Érdemes megnézni a Művészetek házát, a Szent Bernát templomot (ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumnak és Kollégiumnak ad otthont) és a Műemlék Patikát.

A Kossuth Lajos utca, mely az Eszterházy Károly Főiskola déli oldalánál vezet a vár felé, érdekes látnivalókat tartogat. Rögtön az utca elején áll a feltűnően szép Kispréposti palota,

Androvics Miklós prépost-kanonok építette 1758-ban. Tervezőjét sajnos nem ismerjük. Ma az épület emeletén működik a Történelmi Városok Bizottsága (ICOMOS).

Következő látnivalónk a Foglalarium, melyet Foglár György építtetett a XVIII. században, jogi iskolának. Mindig oktatási célokra használták, napjainkban az Angolkisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Leánygimnáziuma működik falai között.

Az utcában megnézhetünk még egy Ferences Templomot és Rendházat, a Nagypréposti Palotát illetve vele szemben a Megyeházát.

Ahol biztosan hűvös van

A barlangok általában hegyek mélyén rejtőző vagy oda vezető járatok, melyeket rendszerint a természet maga hoz létre.

A Hang Sơn Đoòng, vagyis a Hegyi folyó barlang egy hatalmas barlang Vietnamban, a Phong Nha – Ke Bang Nemzeti Park területén, az ország középső részén, a Vietnami-hegységben. Nevét a benne található gyors folyású föld alatti folyóról kapta. A barlangot felülről egy keskeny résen át világítja meg a nap, és különlegessége, hogy saját folyója és dzsungele van, és néhol még vékony felhők is kialakulnak benne. A barlang méretei óriásiak, egy negyven emeletes felhőkarcoló is elférne benne, így könnyen lehet, hogy ez a világ legnagyobb barlangja.

De ne menjünk ilyen messzire…Magyarország viszonylag jól el van látva látogatható barlangokkal is, amelyek kellemes menekülést jelentenek a kánikulából.

A Baradla-barlang hazánk legnagyobb és legdíszesebb cseppkőbarlangja.

A tapolcai tavasbarlangban jelenleg mintegy 20 fokban csónakázhatunk a földalatti tavon, egy ugrásra a Balatontól, a szintén Balaton-parti Csodabogyós barlangban pedig egész évben 9,5 fok van.
Abaligeti barlang

A Mecsekben található Abaligeti-barlangot egykor a világ száz csodája közé is beválogatták.

Az Abaligeti-barlang a Mecsek egyik legszebb látnivalója, ugyanakkor leghosszabb patakos barlangja is, melyet 1982-ben fokozottan védett természeti értékké nyilvánítottak.

A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található barlang 466 méter kiépített szakaszon látogatható is. Abaligeti-barlangot 2000-ben gyógybarlanggá nyilvánították.

A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. Klímája, köszönhetően a 97 %-os páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.12,6 °C az átlag hőmérséklet a barlangban.


Abaliget nemcsak barlangjáról, hanem a Denevérmúzeumról is híres.

Főként a korábban elterjedt rémtörténeteknek és éjszakai életmódjuknak köszönhetően a denevérek sokak számára félelmet keltő, titokzatos, vérszívó állatok. Természetes élőhelyeik szűkülése és vadászterületeik csökkenése miatt a denevérek száma mára jelentősen megcsappant.

Szerencsére ma már egyre többen vannak azok, akik tudják, hogy a denevérek rovarokkal táplálkoznak és akkor sem fogják a vérünket szívni, ha esetleg tévedésből egy nyári estén berepülnek a nyitott ablakon, a sötétben ultrahangokkal tájékozódnak és téli álmot alszanak és nem kapaszkodnak az emberek hajába, de fontosnak tartjuk, hogy egyre többen megismerjék ezeket a hasznos állatokat.

Miért lógnak a denevérek fejjel lefelé?

“Éjszakánként, a levegőben suhanva, a denevérek rovarok és más apró állatok százait ejtik zsákmányul, nap közben pedig félreeső helyeke, barlangokban, fák odvaiban, padlásokon vagy panelházak üregeiben fejjel lefelé lógva töltik az időt.Jó néhány különböző oka van annak, hogy a denevérek így alszanak. Először is, ez a helyzet ideális számukra a felszálláshoz. Az emlősök közül egyedül a denevérek képesek a repülésre, a madarakkal ellentétben azonban a szárnyuk nem termel akkora felhajtó erőt, hogy a levegőbe tudjanak emelkedni, lábaik pedig nem elég erősek ahhoz, hogy elrugaszkodjanak, vagy nekifussanak és létrejöhessen a felszálláshoz szükséges sebesség. Az egyetlen lehetőség, hogy egy magas helyről leesve kezdik meg a repülést. Fejjel lefelé lógva veszély esetén azonnal el tudnak indulni és nem kell azzal bajlódniuk, hogy felmásszanak a repüléshez szükséges magaslatra. A fejjel lefelé lógó helyzet arra is tökéletesen alkalmas, hogy elrejtse őket a ragadozóktól és egyéb veszélyek elől. Nappal, amikor a legtöbb ragadozó aktív, különösen a madarak, a denevérek olyan helyeket választanak, ahol kevés állat kutat zsákmány után és még kevesebb amelyik képes őket el is érni. Eldugott, sötét helyeken, különösen barlangokban lógva szinte eltűnhetnek a világ elől, amíg újra eljön az este és tökéletes biztonságban pihenhetnek.

A harmadik fontos ok, hogy így szinte egyáltalán nem kell versenyezniük más fajokkal a pihenő helyekért. Mivel a madarak nem tudnak fejjel lefelé lógni, így nem kell attól tartaniuk, hogy azok fészkelő helynek szemelnék ki kedvenc barlangjaikat vagy odúikat.

Tihanyi séta

Tihany település Veszprém megyében. Balatonfüred kistérségéhez tartozik. A mediterrán tájat a vulkanikus erők évmilliókkal ezelőtt alakították ki. A krátermaradványokban alakult ki a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két lefolyástalan tó. Egyik a horgászok kedvelt helye a Belső-tó, másik a vízimadarak paradicsoma a Külső-tó. A vulkanikus tevékenység több mint száz gejzírkúpot formált a félsziget területén. A geológiai érdekességek mellett a ritka növények és állatok élőhelye is a félsziget. A település történelmi jelentősége, hogy I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített. A Bencés Apátság Tihany leghíresebb látnivalója, nevezetessége.

apatsag

1800-as években épült nádfedeles műemlék ház, amelyeket eredeti formájukban őriztek meg. Közülük kettőben Szabadtéri Néprajzi Múzeumot rendeztek be. Az egyik a Disznósi halászcéh háza, mögötte pedig a Parasztgazda háza nevet viselő épület áll. Mindkettő eredeti formájában és berendezési tárgyakkal látható.

 A  Disznósi nevet a kapun lévő tájékoztató tábla szerint azért kapta a halászcéh, mert a tagjai a felszerelésüket disznóért vásárolták meg. Ez a ház volt a halászok központja, itt őrizték a céh vagyonát és jelképes tárgyait (mint pl. a céhláda), itt gyűltek össze halászat előtt és után, itt szórakoztak, és itt lakott a halászmester, azaz a bokorgazda. Ez a név talán szintén magyarázatra szorul: a halászok társulását halászbokroknak nevezték, ezért hívták a vezetőjüket – többek között – bokorgazdának.

A nádfedeles, oszlopos tornácú háznak kémény nélküli füstöskonyhája van. Azért hívják így, mert a kőből és sárból rakott kemence füstje csak az ajtón keresztül tudott távozni . Emiatt van az is, hogy a konyha és a szoba külön-külön ajtóval nyílik a tornácról. (A házat egyébként egészen 1934-ig használtak jelen formájában.)

Kint a fészerben a tihanyi halászat régi jellegzetes eszközeit láthatjuk, többet között egy bödönhajót, amit egyetlen darab tölgyfából faragtak ki

Tihanyi Bencés Apátság

  A csöndes, félhomályos altemplomban találjuk I. András király sírját, amely az egyetlen eredeti helyén lévő királysírunk.

A hűvös kripta falára a király által 1055-ben kiadott alapítólevél másolatát helyezték el (az eredeti Pannonhalmán, a bencés főmonostorban van). Persze a mostani épület már nem abból az időkből származik, csak az altemplom maradt meg a régi román stílusú építményből, és a maradványokra épült a mostani, XVIII. századi épület.

A Tisza-tó

A  Tisza-tó, más néven a Kiskörei-víztározó Magyarország legnagyobb mesterséges tava.
Noha mesterségesen hozták létre,a holtágak, a morotvák vízívilága az ősi tájra emlékeztet.
Egy tó, mely más tóval össze nem hasonlítható, hiszen keresztül folyik rajta legmagyarabb folyónk a Tisza.
Egy tó, mely eltér a megszokott tavak világától, hiszen felszínét burjánzó ártéri erdõk, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, gazdag flóra és fauna teszik változatossá. A tó keleti területe, a Tisza-tavi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként 1999-óta a Világörökség része kulturális táj kategóriában.

tt
A Tisza szabályozása előtt – az 1800-as évek első felében még igazi vadvízország volt  ezen a területen. A XIX. század második felében megkezdődött a Tisza folyó szabályozása, amit gróf Széchenyi István kezdeményezett és Vásárhelyi Pál, a reformkor legkiválóbb vízmérnöke tervezett. Második, vagy verítékes honfoglalásnak is nevezik a több mint száz évig tartó gátépítési munkákat, melyben kiváló mérnök elődeink és a kubikusok névtelen ezrei, vagy ahogyan Jókai Mór nevezte őket, “az Isten munkásai” vettek részt (Vizeink Krónikája, 2001). Tehát a mai Tisza-tó területét az elődeink által az 1800-as évek közepétől fokozatosan erősített árvízvédelmi töltések határolják. A töltések közötti, úgynevezett hullámtéren terül el, a mesterségesen létrehozott síkvidéki víztározó, mely magába foglalja a Tisza folyó medrét is. A víztározó az 1978. év óta különleges természeti értékké vált, mert a természet fokozatosan visszafoglalta, birtokba vette e területet, és a Tisza szabályozása előtti  tájhoz hasonló állapotok alakultak ki. A Tisza-tó háborítatlan részein régóta nem látott élővilág – flóra és fauna – telepedett meg, és valamikor őshonos, egész Európában védettséget élvező növények szaporodtak el ismét.

A holtágak, kubikgödrök, mocsarak a kétéltűek és a hüllők számára is megfelelő élőhelyek.
A Tisza-tó környékén számos madárfaj talál kedvező fészkelési lehetőséget. A Tisza-tavi Madárrezervátum területén előforduló kilenc élőhelytipus közel 200 madárfaj – köztük a kanalasgém, a szürkegém, a kárókatona, az üstökös gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a bakcsó, a batla, a barna kánya, a barázdabillegető, az erdeipinty – életfeltételeit biztosítja.

Hazánk talán egyik legszebb tája a Bükk, és a Bükk-fennsík

A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta, amely itt közel 100 ezer hektáron terül el, és amelyet ezzel Magyarország legnagyobb összefüggő erdőségeként tartanak számon. A Bükk hegység középső része 1977 óta nemzeti parkká nyilvánított terület.

bukk

 

A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület. A fennsík a Bükk hegység központi részének tekinthető. 7-800 méteres magasságával körülbelül 20 négyzetkilométeres területével Magyarország legnagyobb és legmagasabban fekvő karszt-fennsíkja.

A Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. A természet szinte halmozza itt a szépséget, de történelmi emlékeket is rejt a vidék.

A természeti értékek között tarthatjuk számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a Fátyol-vízeséstvagy az erdei tanuló-sétautat, a történelmi nevezetességek között az istállóskői ősemberbarlangot, a vidék ipari történetét megidéző Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, a Mária-vasbányát és a közelben lévő történelmi várromokat: a tatárjárás előtti Éleskővár romjait és a Mátyás király korabeli lovagvár, a Gerennavár ma már alig felfedezhető maradványait.

A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny nyomtávú kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön.

Vizek, pisztrángok

A 800-900 méter magas Bükk-fennsík töbreiben eltűnő víz egy hatalmas (mindmáig ismeretlen) barlangrendszert vájva, a hegy gyomrában 400-500 méter szintkülönbséget leküzdve tör elő a Szalajka-völgyben. A patakot három forrás táplálja. Egyik a Sós-forrás, amely egy nagy kősziklákból ered, és így vizét majd két méter magasról zuhogtatja le, és két melegforrás, amelyek télen sem fagynak be. A Szikla-forrásból kiömlő, egész évben egyenletes hőmérsékletű víz (9-12 °C) kedvező lehetőséget teremt a pisztrángtenyésztéshez. A Szalajka-völgyben a pisztráng valószínűleg őshonos, intenzív tenyésztéssel csak 1957 óta foglalkoznak.

Magyarország tájegységei, tájak és ízek

Magyarországon hat nagy tájegység különíthető el: az Alföld, a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység (a két utóbbi tájegységet a köznyelvben Dunántúlnak is hívják), az Északi-középhegység.

Őrség

Különleges, folyók formálta dombvidék hazánknak ez a nyugati tája. Üde zöld rétek, fenyves erdők, kristálytiszta patakok, dombtetőkön megbúvó falvak alkotják. Ez az Őrség. Talán az egyetlen tájegység hazánkban, amelynek nevét nem földrajzi elnevezés, hanem történelme adja. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Nyugat-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalként használták fel. Itt húzódott az ún. gyepü-rendszer, biztonsági zóna, lakatlan területek széles sávja. Őseink az csatlakozó népeket bízták meg a határ védelmével. Ők a király szolgálói voltak, csak neki tartoztak szolgálattal. A határ védelméért kiváltságokat kaptak, például kedvezményeket az adófizetésben.

Őrségi receptek

Vargányás hajdinaleves
Hozzávalók: 1 sárgarépa, 1 vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 paprika, 1 csokor petrezselyem zöldje. Egy deciliternyi hajdina, 1 babérlevél, só, őrölt feketebors, majoránna, bazsalikom. 2 evőkanál zsír, 6 evőkanál liszt, 2 evőkanál fűszerpaprika. 10 dkg vargánya.

A zöldségféléket megtisztítjuk, a sárgarépát négyfelé, a paprikát szeletekre vágjuk, a hagymákat kicsit bevágjuk. A petrezselyem zöldjét felszeleteljük. A hajdinát átmossuk és leszűrjük.
Leveses fazékba kétliternyi vízhez hozzáöntjük a hajdinát, beledobjuk a zöldségeket, valamint a babérlevelet. A petrezselyem zöldjéből keveset félreteszünk a tálaláshoz.
A zsírban a lisztet barnulásig pirítjuk. Közben a levest befűszerezzük sóval, borssal, bazsalikommal, majoránnával. Amikor a hajdina és a zöldségek is félpuhára főttek, hozzáadjuk a kockákra vágott vargányát. Összeforraljuk.
Az időközben szép világosbarnára pirult rántásba belekeverjük a fűszerpaprikát, és néhány evőkanálnyi lével felengedve, szűrön keresztül a levesbe csurgatjuk.
Tálalásnál megszórhatjuk petrezselyem zölddel.