viragok

Geometriai formát alkotó növények

A természetben Fibonacci-spirálba rendeződnek például a fenyőtoboz és az ananász pikkelyei, a napraforgó magjai, a málna szemei, a karfiol rózsái és egyes kaktuszok tüskéi is. A növények formáját adó minta matematikailag leírható a Fibonacci-számsorral, amely az a számsorozat mely 1;1-el kezdődik, a végtelenhez tart, és mindegyik szám megegyezik a számsorban előtte álló két szám összegével. A számsor kiinduló része: 1,1,2,3,5,8,13,21,34,55,89…

A Fibonacci-számsor így a matematika és a természet közti összefüggéssel egy gyönyörű fraktált alkot végeredményként számos növényben.nforgopozsgasok

Néha észre sem vesszük, hogy egy-egy virág vagy növény milyen szép, és  tökéletes formát alkot!

Virágok – Szép és ehető virág a kerti sarkantyúka!

Miközben antibiotikus hatását egyre többen ismerik, a kerti sarkantyúka nem veszített vonzerejéből sem: színes, gyönyörű virágai, kerek levelei miatt rengeteg kiskertben ültetik csupán a szépségéért. Azt azonban kevesen tudják, hogy a gyönyörű virágokat akár nyersen meg is ehetjük.

sark.

 

A kapucinusvirágként is ismert növény igen sokoldalú: élénk színű virágaival nemcsak a kertet díszíti, de gyógynövényként is sok hasznát vehetjük: illóolajokat, mustárolajat, sok C-vitamint és káliumot tartalmaz, a magjában lévő természetes antibiotikum pedig anélkül pusztítja el a baktériumokat, hogy károsítaná a bélflórát. Maga a növény Peruból került hozzánk, és a gyógyhatása miatt régóta termesztik. Minden föld feletti része ehető: a levele, a szára és a virágai is. Utóbbiak nemcsak remek ehető dekorációként szolgálnak, de sajtokkal, salátákkal együtt igen jó ízűek. A még bimbóban lévő virágokat ecetes-sós lében is elteszik, így az ízük a kapribogyóéra emlékeztet.
Balkonládákban is tartható, és még a kártevőket is távol tartja.Van alacsony növésű vagy futó változat, szimpla vagy telt virágú, a sárga és a piros szín mellett ma már rózsaszín vagy kétszínű virágúakat is ültethetünk. Az erős növényről pedig már szedhető is az ehető levelek, virágok.

Nyersen nagyon jó vas- és C-vitamin-forrás, vérszegénység esetén nyáron rendszeresen ehetjük. Íze a rukkoláéra emlékeztető, kicsit kesernyés, de salátákban, szendvicsekben ez már nem annyira érezhető. Ahol nem permeteznek, ott nyugodtan termeszthetjük és szedhetjük salátákba, szendvicsekbe, hiszen az illóolajok nyersen fogyasztva érvényesülnek. Ha teát készítünk a növényből, leforrázzuk és 15 perc múlva megisszuk, akkor bár nagyon sokat veszít a hatóanyagaiból, de gyulladásgátló hatása még így is érvényesül – ezért is alkalmazzák sokszor teakeverékekben. Nem tudunk olyan mellékhatásairól, melyek miatt bárkinek is ellenjavallt lenne.

A sarkantyúka erős gomba- és baktériumölő hatását Oroszországban tinktúrákban használják

Szeret, nem szeret

margaMargaréta, százszorszép – Jövendőmondó növény

A margaréta (Chrysanthemum leucanthemum) a lovagkor felfedezése. A lovagkor költői és hölgyei találtak rá erre a virágra a réten s ők kezdték először tépegetni fehér szirmait (nyelves virágait), várván a feleletet a nagy kérdésre: szeret – nem szeret?

Noha a margaréta tudományos nevének mindkét szava ókori maradvány, mégis nagyon kétséges, vajjon a régiek ismerték-e ezt a virágot. Plinius chrysanthenum-a és leucanthemum-a aligha a margaréta. Más ókori nevek sem igen rejtegetik ezt a növényt, noha a renaissance korában mindenképen valamely ókori név alá akarták dugni a lovagi margarétát, így a buphthalmum sem, amely Lonicerus füveskönyve nyomán a magyar füveskönyvekben is sokáig használt tudományos neve volt, s ebből fordították Rindsaug és ökörszem „népies” nevét.
Majdnem bizonyosra mondhatjuk, hogy a francia lovagok fogadták először virágukká, akik egyszersmind mindmáig legkedveltebb nevét is adták, nevezvén Margit-virágnak (marguerite). Ebben az esetben tehát már nem a hölgy kapta virágról a nevét, mint a Rózsa, Liliom, Viola női nevek esetében, hanem fordítva, a virág kapta nevét a hölgyről. Az is valószínű, hogy a Margit név eredeti gyöngy jelentésének ebben semmi szerepe nem volt, mert a margarétában nincsen semmi gyöngyszerű.

A francia ma is gyakran közös néven nevezi a margarétát és a százszorszépet. Eredeti francia neve mindkettőnek marguerite, de előbbit nagynak, utóbbit kicsinek különbözteti. Ez világosan mutatja, hogy a lovagkorban mindkettő kedvelt „szeret – nem szeret” virág volt. Minthogy a százszorszépet (Bellis perennis) már az ókorban ismerték s bellis, vagy szép neve is ókori eredetű, nem lehetetlen, hogy ez az ősibb margaréta s csak később lépett örökébe a ma is közkedvelt nagyobb helyettese