December hónap

A római köztársaság tizedik havának elnevezése a latin decem (tíz) szóból és a három Párka (római sors istennők) közül a középső, az életfonalat mérő, és a gyerekszülés istennőjeként is tisztelt, Decima nevéből ered.

A régi rómaiaknál Vesta – a családi tűzhely, az otthonok istennője, a tűz védőszentje – volt a hónap védelmezője és irányítója. A decembert Szaturnusz isten kegyelmébe ajánlották. A tiszteletére tartott fesztivált, a szaturnáliát, a téli napforduló környékén, december 17-én tartották. Az egy hétig zajló ünnepségek féktelen mulatozásban teltek el, az urak szerepet cseréltek a szolgáikkal, megajándékozták egymást, és bolondkirályt választottak. Ma már az elnevezés kissé megtévesztő, ugyanis a január és a február hónapokat bevezető Numa Pompilius naptárreformja óta – a szeptemberrel minden évben azonos napon kezdődő – december az utolsó, a tizenkettedik az év hónapjai sorában., Másoknál inkább az ilyenkor jellemző időjárásra, vagy az időszak eseményeire utaló nevet kapott e hónap.

A pogány germánok a fagy vagy a farkas havának nevezték, s csak a kereszténység elterjedése után lett a Jézus születésére emlékeztető Christmonath a neve. Ugyanez igaz az angolszászokra is, akiknél a szent hónap (heilig-monath) elnevezés előtt a tél- vagy télközép hónap (winter/midwinter-monath) volt a december neve. Állítólag Nagy Károly volt az, aki a nagyszámú vallási ünnep, de különösen a karácsony napjai miatt, elsőként adta az év utolsó hónapjának a Heilig-monath nevet. Az íreknél Karácsony hava, Észak-Amerika őslakóinál a hideg vagy a vadászat hava volt az időszak elnevezése. A hideggel kapcsolatos Marcus Valerius Martialis (38-41 körül – 104) latin költő által adott fumosus, vagyis füstös hónap név is, mely a melegedéshez gyújtott tüzekkel járó füstre utalt.

Nálunk egykoron tél elő vagy Karácsony hava volt december. A Csízió szerint karácsony havában húst kell enni, ajánlatosak a melegítő, hevítő ételek, melyekhez jó bort illik inni. A fűszerek közül ajánlott a tárkonygyökér, a gyömbér, levendula, fahéj és a zsálya, nem tanácsos viszont káposztát fogyasztani. A hagyományos gyógymódok közül ilyenkor a köpölyözés és az érvágás a hatásos

karacsonyi-disz Ha a karácsony napja holdtöltére esik, bő termésű esztendő lesz, minél közelebb esik a holdfogytához, annál jobb. December havának utolsó két napján kivágott fa nem rohad el, nem rágja szú, és idővel olyan kemény lesz, mint a kő. A decemberben született gyerekből jámbor, igazságszerető, dolgos, boldoguló ember válik. A köznép szerint szerencsegyerekek, akiknek születésükkor hálát adhatunk Krisztusnak.

E hónap sötét hetei különösen alkalmasak jóslatok készítéséhez, varázslatok tartására. Decemberben nagyon tartanak a boszorkányoktól, szellemektől, ezért sok tilalom van érvényben. A téli napforduló szempontjából fontos időjárási előrejelzések születnek. Ilyenkor még a kimondott szónak is nagy jelentősége van. Decemberben számos vallási eredetű ünnep van, erre az időszakra esik a karácsony megünneplése, az Aprószentek napja és az óévbúcsúztató Szilveszter.

Az advent heteiben kezdődnek az előkészületek a karácsonyra, a kis Jézus fogadására. Ebben a hónapban emlékezünk meg a néhány szentről, köztük Borbáláról, Miklósról, Lucáról, Tamás és János apostolokról. December 2-án a 4. században élt mártír, Szent Bibiána emlékének adózik az egyház. A téli napforduló környékén, december 22-én a Nap a tízedik csillagkép, a Bak jegyébe lép. Ekkor jut el a Nap a legalacsonyabb pontjára. Ez azonban nem feltétlenül rossz, mert aki egészen lentről indul, az akar a legmagasabbra jutni., A december hónap szülötteinek a jólétet jelző türkiz, a cirkon, a topáz, és a tanzanit a születési kövei, a szerencsét hozó növényei pedig a magyal, vagy krisztustövis, a nárcisz és a mikulásvirág.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tíz + 7 =