Fronthatás

A természetből való kiválásunk és a modern életstílus, a légkondicionálókkal, légpárásítókkal, fűtőkészülékekkel, sokkal érzékenyebbé tett bennünket a környezeti hatások iránt.

A meleg és hideg szélsőértékek, valamint a Nap ultraibolya (UV) sugárzása okozta rendellenességek nyilvánvalóak. Nem ennyire egyszerűek a közérzetre, viselkedésre és a komfortérzetre való hatások. A kutatók rájöttek, hogy az orvostudomány egymaga nem tud minden betegségi tünetet megmagyarázni, és új tudomány született, a biometeorológia, ami sok tudományág kombinációja, de főként a meteorológiáé, orvostudományé és biológiáé.

Az időjárás érzékeny emberek egy-két nappal az időváltozás előtt már ingerültekké válnak és gyakran borzasztó rosszul érzik magukat, amikor front érkezik. Például az USA kórházaiban megállapították, hogy ilyenkor több kisgyermek születik, növekszik a fejfájások és migrének száma. A reumások már előre félnek a hideg és nyirkos levegő érkezésekor, míg a száraz, porral teli szárazföld felől fújó szél már a front megérkezése előtt felerősíti az asztmát és súlyosbítja tüneteit. A szénanáthával küszködők is pontosan tudják, amikor a számukra kedvezőtlen idő bekövetkezik.

front
A szárazföld felől fújó, front előtti száraz szél hasonló, mint amit az Alpok, és a Sziklás-hegység amerikai és kanadai lakosai átéltek. Ezek a kellemetlen szelek Közép-Európában a főn, Észak-Amerikában a chinook és a Santa Ana. A kanadai Calgary Egyetem igazolta, hogy a chinook sok migrénpanasz okozója.

A front gyakori jelenség, és hazánkban különösen sokszor, évente több, mint száz alkalommal – vagyis pár naponta – keseríti meg számos honfitársunk életét. A front lehet hideg és meleg egyaránt, a frontérzékeny ember pedig rosszul reagál rá, tűrőképességéhez mérten erősebb vagy gyengébb tünetekkel.
Vannak, akiket a melegfront, van, akiket a hidegfront fordít ki önmagukból. Van, akinek teljesen mindegy, milyen irányba indul el a hőmérő higanyszála – minden hirtelen bekövetkező időjárás – változásra reagál: persze rosszul.

A front-panaszokat olyan jelenségek okozzák, mint a légnyomás-és hőmérséklet ingadozás, vagy a levegő páratartalmának hirtelen megnövekedése, sőt; a szélsebesség megváltozása is tüneteket generál. A frontérzékenységet erősen befolyásolja a szervezet és az idegrendszer általános állapota, vagyis akik egyébként is pszichés, illetve szomatikus panaszokkal küzdenek, azoknál sokkal valószínűbb az is, hogy érzékenyen reagálnak az időjárás hirtelen megváltozására. Ebből következik az is, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott életmódot folytatók körében sokkal kevésbé fordul elő frontérzékenység, illetve, hogy a panaszok előfordulása a jellemzően túlterhelt nők körében a leggyakoribb.

A melegfrontra érzékenyek a front beköszönte előtt pár órával már érzik a tüneteket. Ingerlékenység, fáradékonyság, koncentrációzavar, álmosság jelzi a meleg idő beköszöntét az arra érzékenyeknél. Jellemző tünet a szapora légzés, a vérnyomás emelkedése, a magas pulzusszám is. Sajnos, a melegfront hajlamosít a depresszióra, trombózis kialakulására is.

A hideg front inkább már az időjárás megváltozása után kínozza az embert. A hidegfront hatására az idegrendszer ellazul, az ingerlékenység csökken. Tompulnak a reflexek, álmosságérzés, nehézkesebb gondolkodás és fejfájás kísérheti a változást. A hidegfrontra érzékenyek szédülnek, álmosak, a migrénre hajlamosakat komoly fejfájás kínozza, a gyomor, -vese és epebetegek pedig görcsök jelentkezésével is számolhatnak. Az asztmás rohamok, az allergiás tünetek felerősödnek, és fokozódnak az ízületi fájdalmak is. A hasi görcsök (vese-, epegörcs, hasi kólika) mellett a szív koszorúereinek görcsveszélye is nő. Lassúbbá válhat a szívműködés, ennek következménye lehet a vérnyomás csökkenése. A reumás fájdalmak fokozódását is okozhatja a közvetlen hideg hatás.

Frontváltozások idején a levegő oxigéntartalma valamelyest csökken, tehát a szervezet megfelelő oxigénellátásához erősebb légzésre van szükség. Ez a jelenség okozhat nehéz légzést, “fulladást”, illetve a szívelégtelenségben szenvedőknél komolyabb légzési problémákat is. A frontok jelentősen ronthatják a pánikbetegek állapotát. Emelkedhet a szorongásszintjük, ami hatással van a lélegzés gyakoriságára, a szívritmusa, a vérnyomásra. Vannak adatok arra is, hogy a levegő megváltozott ionösszetétele a pánikbetegségben is szerepet játszó szerotonin nevű ingerületátvivő anyag koncentrációjára hat, megzavarva ezáltal az egyébként is sérülékeny szabályozási rendszert. A fronthatások enyhítésére a szakemberek a B1-, a D- és az E-vitamin pótlását ajánlják . A magas kálium- és magnéziumtartalmú ételek fogyasztása is segíthet átvészelni a fronthatások időszakát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

10 − kettő =