Hangulatunk és az időjárás

Az emberek többsége reagál az időjárás változásaira, megérzik a páratartalom, a légnyomás változásait, a levegő iontartalmának, vagy a légköri elektromágneses hullámok frekvenciájának ingadozásait. Vihar előtt sok ember látszólag minden ok nélkül nyugtalanná, idegessé válik, sokakat gyötör fejfájás. A légnyomás csökkenése oka lehet az oktalan ingerültségnek és a sokszor igen súlyos depressziónak. Az elektromágneses aktivitás, az elektromágneses hullámok gyakoriságának növekedése szórakozottságot okozhat, gyengülhet a figyelem, emiatt növekszik a közúti balesetek száma, az utasok rengeteg holmit felejtenek villamoson, autóbuszon, trolin, metrón vagy taxin. A légköri elektromosság hirtelen megváltozásával kapcsolatos megfigyelés az is, hogy amikor a légkörben megszaporodnak a pozitív töltésű ionok, az emberek fáradtnak, kimerültnek érzik magukat.

Noha az időjárás-változások valóban befolyásolhatják az ember hangulatát, pszichéjét, viselkedését, reagálásait, az emberi szervezetre azonban mégsem a légtömegek fajtái, hanem azok cseréje, az úgynevezett időjárási-frontok hatnak kedvezőtlenül. A frontoknak az emberek egy része nem tulajdonít különösebb jelentőséget, mert jól elviselik, mások viszont nehezebben tűrik a változásokat.

Már Hippokratész (i.e. 460 – i.e. 375), az ókor híres görög orvosa, is megfigyelte, hogy a légköri viszonyok hatással vannak az emberi szervezetre: “Aki orvoslással akar foglalkozni, tudnia kell, hogy az évszakok befolyásolják az ember egészségi állapotát. Az egyes emberek szervezete különbözőképpen viselkedik az évszakokkal szemben, némelyek számára a nyár, másoknál a tél a kedvező vagy hátrányos (…) Maguk a betegségek is eltérő módon viselkednek, jól vagy rosszul, az egyes évszakokban, de a kor, vidékek és életmód szerint is.” A 18. század vége felé – Volta és Galvani munkásságának köszönhetően – pedig az is bizonyítást nyert, hogy a levegő elektromos kisülései hatással vannak az idegrendszerre és az izomzatra.

Vannak, akik a langymeleg napsütést, a csodás tavaszt kedvelik a legjobban, amelytől jobb lesz közérzetünk.
Egy közvélemény-kutatás alapján az emberek többsége tavasszal – amikor süt a nap, a hőmérséklet 20 C°, a páratartalom pedig 80% – érzi magát a legkellemesebben. Egy angol felmérés szerint a hormonháztartásra és a fogamzóképességre nem is a simogató langymeleg van hatással, sokkal inkább a hosszú, derült napok, a napsütéses órák hatnak serkentőleg. Állítólag a tavasszal fogant gyermekek életrevalóbbak, életigenlőbbek, egészségesebbek, mint a más időszakban születettek; felnőve az életben sokkal többre viszik, mert többre képesek. Sok híres ember fogant áprilisban, májusban, júniusban, és sokan ekkor jutottak el tevékenységük csúcsára. Például Torricelli májusban kezdett el foglalkozni a légnyomásmérővel, Victor Hugo és Byron legnagyobb írásai tavasszal születtek.

Sokan a tiszta levegőjű, csípős hidegben érzik jól magukat, ugyanakkor szenvednek a nyirkos hidegtől, némelyek pedig az esőt megelőző borongós időt viselik nehezen. Byron például nagyon utálta, ha hidegre fordult az idő, Napóleon ugyancsak ki nem állhatta a hideget, a meleget részesítette előnyben, még nyáron is befűttetett a lakásában.

Nem kevesen vannak, persze akik a napbarnító forróságot élvezik, de kimutatták, hogy a túlságosan nagy melegben romlik az emberek közérzete, hajlamosak eltompulni, szívesebben lustálkodnak.

Számos állat kiváló időjós, jól használhatók az időjárás előrejelzésére, de a földrengéseket és a természeti katasztrófák jöttét is megérzik. A különböző kimenetelű időjárás-változásokra meglepő viselkedéssel, tőlük nem várt hangokkal hívják fel az emberek figyelmét. Például eső előtt a kakasok napnyugta után is kukorékolnak; mielőtt szelesre fordulna az idő, a keresztes pókok új hálót készítenek, a macskák pedig a szőnyegeket vagy a függönyöket karmolásszák. A befőttes üveg vízébe tett pióca az egyik legkiválóbb időjárásjósló. Ha az üveg alján marad derült, napos vagy fagyos idő lesz; ha a víz tetejére megy, akkor erős szél vagy havazás; ha izgatottá válik, zivatar várható. Heves viharok idején viszont sok pióca elpusztul.

Esőre áll az idő, ha a békák hangosan brekegnek; a tyúkok sokára ülnek el; a verebek a porban fürdenek; a pókok lerombolják hálójukat, és máshová költöznek; a birkák, kosok sokat rohangálnak; a szamarak a fülüket rázzák és ordítanak; a tehenek kergetik egymást; a lovak idegesek és összegyűlnek a karám sarkában; a macskák nyalogatják mancsukat, mossák pofájukat; a kutyák büdösek, füvet esznek, vagy vonyítanak; a disznók nyugtalanok és hangosan röfögnek; a vakondokok nagy túrásokat fúrnak; a patkányok és az egerek idegesek; a madarak tisztogatják tollaikat; a varjak sokat kárognak, a hollók nagy zajt csapnak, a csókák csoportosan, a hattyúk pedig alacsonyan repülnek; a darvak csőrüket a szárnyuk alá dugják; a sirályok messze szállnak a tengerparttól, mélyen berepülnek a szárazföld belsejébe; a giliszták kibújnak a földből; tücskök hangosan zenélnek; a szúnyogok erőszakosan csípnek, és a földhöz közel repülnek; a szentjánosbogarak nem világítanak; a méhek a kaptárjaikban maradnak.

Zivatar lesz, ha a hangyák ide-oda rohangásznak; a piócák sokáig maradnak a vízen kívül; a viperák igen dühössé válnak; a harcsák a víz felszínére jönnek; a feketerigók éles hangon fütyülnek. Száraz, szép idő várható, ha: a pókok kora reggel már dolgoznak; rossz időben huhognak a baglyok; a denevérek csapkodnak a szárnyukkal; a gólyák és a darvak magasan szállnak, és sok madár elrejtőzik.

Száraz, napos idő várható, ha: a keresztes pókok este nagy hálót szőnek; a legyek vidáman repdesnek; a szúnyogok magasan repkednek; a levelibékák kiemelkedő helyre másznak; a kígyók lustán heverésznek; a csirkék hangosan csipognak; a füstifecskék magasra szállnak; a vörösbegyek repülés közben énekelnek; a cinkék éneke messzi elhallik; a fülemülék hangosan csattognak; a juhok vidáman legelnek.

Szép, hosszú lesz az ősz, és enyhe télre számíthatunk, ha: a vadludak későn kelnek vándorútra; a költöző madarak sokáig itt maradnak, csak később repülnek el délre; ősszel a mezei pockok és az erdei egerek nagyon felszaporodnak; a bíbicek télen is itt maradnak. A tél végét jelzik: a megszólaló pacsirták, a csiripelő verebek, a kertekből a mezőkre költöző varjak, a barlangjaikat elhagyó medvék és a vidáman játszó vadnyulak.

Hosszú, kemény hideg télre van kilátás, ha: a hangyák magas bolyokat építenek; a vándormadarak korán elköltöznek; a cinkék lakott helyre húzódnak; a verebek csendben vannak; a hörcsögök sok gabonát gyűjtenek be; a mókusok egy csomó fenyőtobozt tartalékolnak; a téli álmot alvó állatok mély fészket készítenek; a házi pókok meleg helyen szőnek hálót; sok makk és csonthéjas terem. A vidéki emberek megfigyelték, ha karácsony napján az állatok a bal oldalukra fekszenek, a tél sokáig tart, kemény és cudar lesz.

Akik alaposan megfigyelik a növényeket, náluk is tapasztalhatják, hogy rendelkeznek időjárásjósló képességgel. Környezetük tudatására szokatlan kommunikációra képesek. Esőt éreznek a növények: ha a körömvirágok, a százszorszépek, hóvirágok, szellőrózsák, kukacvirágok és sok más növény virágzata nem nyílik ki; a szegfűk összecsukódnak; a muskátli virágai elcsavarodnak; a harangvirágok virágai lefelé vagy oldalra fordulnak; az árvalányhaj szálai kiegyenesednek; lefelé hajlik a harangvirágok feje. Szép idő várható, ha a növények kinyitják virágaikat. Hosszú lesz az ősz, ha a tavaszi hérics ősszel is kivirágzik, vagy ha az illatos hunyor december első felében is kinyílik. Kemény, hideg telet jelez előre, ha sok makk terem; a tölgy lombja későn, de nagyon szépen színekkel színesedik meg. A törökök megfigyelése szerint, kemény tél várható, ha a fenyőfákon sok toboz díszlik s a birsalmafáknak bő termése van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

1 × 5 =