Egészség-betegség

Természet patikája

A természetben fellelhető gyógynövények rendkívül gazdagok hatóanyagokban. Mindegyiket más-más hatásmechanizmus jellemzi, melyeket az ember tapasztalata és tudása alapján ősidők óta igyekszik hasznosítani.

Nemcsak a problémákkal küzdő, beteg embereknek van szükségük gyógynövényekre, hanem azoknak is, akik fontosnak tartják egészségüket, és annak megőrzésére gondot fordítanak. Vannak olyan gyógyteák (citromfű, csipkebogyótea), melyeket sokan napi üdítő- és frissítőfolyadékként fogyasztanak, ezzel megkímélve magukat a magas cukor-, szénsav-, vagy foszfortartalmú italok fogyasztásától. A gyógynövényekből készült teák ma már nemcsak a gyógyszertárak polcait díszítik, hanem megtalálhatók a gyógynövény-szaküzleteken túl az élelmiszerboltok, drogériák és a bevásárlóközpontok árukészletében is. A frissítő teák forrón vagy hidegen, ízesítve vagy anélkül egyaránt fogyaszthatók. E teák C-vitamin, valamint ­citromsavtartalma felüdíti, illóolaj-, csersav-, kolin-, flavonid-tartalmának köszönhetően pedig frissíti a szervezetet. A gyógynövény alapú teakeverékek rendkívül hasznosak, mert hatóanyagaik révén segítenek megteremteni a napszaknak megfelelő kiegyensúlyozott állapotot. (Este egy csésze borsmenta tea csodákra képes).

Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az egyiptomi Ebers-papirusz i. e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le A gyógynövények ismerete olyan régi, mint az emberiség története. Az ősember ösztönösen keresett olyan anyagokat, amelyeket betegségének, bajának gyógyítására felhasználhatott. A fejlődés későbbi folyamán már céltudatosan kutatta a gyógyító anyagokat, és azokat meg is jegyezte magának. Miként táplálékának jelentős részét, úgy a gyógyszereit is a növényvilág szolgáltatta.
Indiából a Kr. e. II. évezred körül számos fűszert, növényi festéket és drogot hoztak a Földközi-tenger menti vidékekre, Babilónián keresztül. A Távol-Keleten, Kínában Sheng-Nung császár a Kr. e. XXVII. században a gyógynövények használatát terjesztette. Gyógynövény neveket fedeztek fel a Charta Veda Susruta és más KR. e. kb. 500-ból származó szanszkrit írásokban is.

A főníciaiak Kr. e. 2500 körül intenzív kereskedelmet folytattak az egész Földközi-tenger térségében, de kihajóztak az Atlanti-óceánra, akárcsak a Vörös-tengertől délre eső vidékekre is. Áruik között számos fűszer és növényi drog szerepelt. A Papirus Ebers szerint egyebek mellett borostyánt is szállítottak, sőt gyógynövénytermesztéssel is foglalkoztak.

Az ókori görög városállamok magas fokú civilizáció megtestesítői voltak. Hippokratész (Kr. e. 460-377) orvos kezelési eljárásai például a mai napig igen nagy tekintélynek örvendenek. Hosszú munkássága során számos ma is használatos gyógynövényt írt le és használt mint pl. az üröm, mandula, tárnics, nőszirom, tömjén, mák, fahéj, mustár, bürök.

Az első növényrendszerező tudós is görög volt Arisztotelész (Kr. e. 384-322) személyében. Szerinte a “növényi lélek szaporodik és táplálkozik. Tanítványa Theophratosz (Kr. e. 371-286) legjelentősebb művében a De historia plantarumban 480 növényt írt le, de másik hat könyve teljes mértékben átöleli az akkori gyógynövényismereteket. Említést tesz többek között a ma is alkalmazott nősziromról, zsályáról, kakukkfűről, kálmosról, hársról, mentáról. Részletes leírásokat , vényeket közöl. Munkái a mai farmakológia tudományának alapját képezik.

Egészségünkért – A Tai Chi

A Tai Chi, teljes nevén Tai Chi Chuan egy körülbelül 3000 éves egészség megörző rendszer, ami egy sajátos mozgássoron alapul.

A Tai Chi taoista testkultúra, ősi kínai gyakorlatrendszere több mint tízezer éves. A Kínában ma is mindennapos – csoportos – gyakorlás ideális helyszíne a szabad levegő, ahol több a természetes energia. Nyugaton elterjedt leegyszerűsített formája is erősíti az immunrendszert, gyorsítja a gyógyulási folyamatokat, elősegíti a hosszú, egészséges élet elérését. A gyakorlatrendszer nem megerőltető testmozgás – hosszan kitartott mozdulatsorozatok képezik – ezért bármilyen korú ember végezheti. A taoista filozófián alapszik, más kínai gyógymódokhoz hasonlóan, s a világban és az emberben lévő természetes harmóniát keresi. Az egészség a jin – sötét, befogadó, szűkülő és nőies -, és a jang – világos, aktív, táguló és férfias -, egymást kiegészítő ellentétnek az egyensúlyát jelenti.

A Tai Chi egyesíti a meditációt és a mozgást, ezzel erősíti a belső életenergiát, a csit, egyben helyreállítja a jing és jang egyensúlyát. Az egészségmegőrzés, az öngyógyítás és az önvédelem érdekében a belső energiát növeli, erősíti, koncentrálja és felhasználja. Energiát ad, javítja a kreativitást, biztosítja a test és a lélek egyensúlyát.

A gyakorlat meghatározott testhelyzetekben végrehajtott lassú mozgásokból áll, melynek kivitelezéséhez akár egy négyzetméternyi terület is elegendő. A kivitelezés ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki a vízben jár, s testsúlyát gyakran áthelyezi a két oldalára. A gyakorlás nem gyorsítja fel a pulzust, de minden izmot, izületet és inat megmozgat. A testből kiáramló belső energia hőt fejleszt, ezért a lassú gyakorlatok végzése során is meg lehet izzadni.

Minden mozdulatnak szimbolikus jelentése és saját neve van. Az erőfeszítés nélküli gyakorlatok végzése közben a belső energia szabadon áramlik a testben. A kiegyensúlyozott mozgásokat lépésről lépésre kell megtanulni, s az ehhez szükséges összpontosítás az egész idegrendszerre megnyugtatóan hat, elmélyült lelki békét eredményez és fokozza a tettrekészséget. Így maga a testi egészség is egyensúlyba kerül.

Egészségünkért..

Az ősz az arany, valamint a barna színek megtestesítője.
Ősszel, amikor egyre kevesebb a napsütés és csökken a hőmérséklet, a fák felkészülnek a télre. A zöld levelek sárgára, vörösre változnak, majd lehullanak. A színváltozást a levelek pigmentjeinek változása idézi elő. Az őszi időszak a télre való nyugodt felkészülés, a lélek lecsendesítésének és lassításának az ideje.

Sok vidéken úgy tartják, augusztus 20-a után már elkezdődik az ősz, búcsút int a nyár, és a természet is megmutatja ennek jeleit.Ilyenkor jó, ha szervezetünket is felkészítjük a változásra.

Ősszel is együnk olyan finomságokat, amelyek szezonálisak. Gyümölcsök közül elsősorban a szilva, szőlő, alma, körte, zöldségekből pedig a burgonya, káposzta, valamint a tökfélék különösen ajánlottak.

Gyümölcsöt délelőtt. Gyümölcsöt ajánlottabb a reggeli, illetve délelőtti órákban fogyasztani. A szilva különösen azoknak jó, akik emésztési problémákkal küzdenek. A szőlőt a gyümölcsök királynőjének is nevezik. Szépít és gyógyít is egyben. Az alma az egyetlen olyan gyümölcs amely nem erjed meg, ha más ételekkel együtt fogyasztjuk. Az almát érdemes alaposan megrágni, hogy minél inkább bekerüljenek a szervezetbe, a benne található egészséges anyagok.A körtéből jóval kevesebbet eszünk, pedig nagyon jó hatással van a koleszterinszintre, rengeteg C-vitamint tartalmaz, és allergiásoknak is javasolt.

Zöldséget ehetünk reggel, délben, este, bármikor és bármivel.

A káposzta nyersen is nagyon finom, rengeteg benne a vitamin.

Nyár ajándéka a gyümölcs

A természet erejét a szépségápolásban is alkalmazhatjuk, szépülhetünk a gyümölcsökkel is! A bennük rejlő varázsanyag bársonyossá teszi az arc bőrét.

A szőlő héjában és magjában lévő vegyületek (OPC) a leghatásosabb szabadgyök gátlók, melyek megakadályozzák az emberi sejtek, szövetek károsodását.
Jelentős szerepük van a bőr rugalmasságának és nedvességtartalmának megőrzésében és a kollagén termelődés felélénkítésében, így késleltetik a ráncok kialakulását.
Frissítő tonic:
Néhány szőlőszemet vágj félbe és villával szétnyomkodva a keletkezett levet vattakorong segítségével vidd fel az arcodra. Rövid idő eltelte után (a teljes száradás után) mosd le az arcoról és a megszokott nappali krémmel kend be az arcod.

Mind a görögdinnye, mind a sárgadinnye béta-karotin és ásványi anyag tartalmuk miatt szomjoltóként alkalmazhatóak a bőrre, hiszen a bőr nedvességtartalmát fokozzák.

Frissítő maszk:
Egy vastagabb dinnyeszelet gyümölcshúsát egy villával törj össze, csöpögtesd le, majd az arcbőrre kend fel. 15 perc után egy száraz tőrlökendővel távolítsd el az arcodról.

Az őszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít. Ezt részben niacin-tartalmának köszönheti; csökkenti a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva főként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bőrszépítők.

Fél darab őszibarackot keverj össze 2 dl natúr joghurttal, egy darab sárgarépával és fél darab uborkával. Ezeket turmixold össze, majd a kapott masszát vidd fel az arcbőrödre. 15-20 perc letelte után meleg vízzel mosd le!sargabarack

Folyadékfogyasztás a hőségben

A szomjúság a szervezet fiziológiai válasza a folyadékegyensúly eltolódására. A folyadéktartalom csökkenése súlyos zavarokhoz vezet, ezért az emberi szervezet nagyon pontosan szabályozza a test folyadék- és elektrolitháztartását.

A vízforgalom leginkább a nátrium mennyiségének szabályozásához kapcsolódik. A nátrium és a víz egyirányban áramlik, a kiválasztás legfontosabb eleme a vese. Ha a vese nagyobb mennyiségű nátriumot ürít a vizelettel, azt több víz kíséri, vagyis a vizelet mennyisége megnő, a szervezet folyadéktartalma csökken. Máskor a vese fokozott nátriumvisszatartásra kényszerül, ami miatt a víz visszatartása is megnő, vagyis a vizelet mennyisége csökken, ugyanakkor a szervezet kevesebb vizet veszít.

Egy felnőtt férfi esetében a testsúly 60%-át, egy felnőtt nő esetében a testsúly 50%-át, míg csecsemőknél a testsúly 75%-át teszi ki a víz. Ennek a mennyiségnek a 2/3-a a sejtek belsejében található, a maradék megoszlik az erek (vér) és a szövetközti folyadék között.

A szervezetben több helyen is találhatók olyan érzékelő sejtek (receptorok), melyek a folyadékkal való ellátottságot, illetve az abban lévő nátrium koncentrációját érzékelik.
A nátrium ozmolalitása az a jellemző, amely megmutatja, hogy egységnyi vízben mennyi a nátrium mennyisége. Az ozmolalitás csak igen szűk határok között változhat anélkül, hogy a szervezetet károsodás érné. A magasabb ozmolalitás azt jelenti, hogy megnőtt a nátrium koncentrációja, leginkább a víz mennyiségének csökkenése miatt.
Ekkor szomjúság érzés lép fel. Fontos tudni, hogy amikor a szomjúság érzése megjelenik, a szervezet már jelentős vízveszteséget szenvedett, ezért a nap folyamán gyakran kis mennyiségeket célszerű fogyasztani a kiszáradás elkerülésének érdekében.

citromgd

Népi gyógyászat

Hogyan éltek, és mi módon tudtak túlélni az emberek betegségeket, járványokat azokban a korokban, amikor még nem létezett a tudományos orvoslás, vagy nem volt elérhető mindenki számára?
Mit őrizzünk meg a népi gyógyászat tudásából ma, és mit alkalmazhatunk belőle?

A falusi emberek a természettel együtt éltek, ismerték és tisztelték a természet alaptörvényeit. Tavasztól a tél beálltáig nagyon sokat dolgoztak (ebből adódtak olyan betegségek, mint a megerőltetés és az elhasználódás miatti időskori fájdalmak). Hittek a teremtő Istenben, a természet gyógyító erejében. Hittek az ima, a kimondott szó és rítusaik erejében. Ezért tartották eredményes gyógymódnak a ráolvasást és az eközben végzett rítusokat például rontás, szemmel verés esetén.
„A leleményesség, a természetszeretet és a természetismeret hozzásegítette, a hagyományos tudás arra ösztönözte a parasztembert, hogy környezetében mindenütt a legkönnyebben megszerezhető, legalkalmasabb orvosságot keresse és találja meg.” A falusi ember számára így vált „patikává” az őt körülvevő világ.

A népi gyógyász az egészséges életvitelre, amely ugyancsak a megelőzést szolgálja, három alapszabályt ajánl:

1. Mértékletesség az egész életvitelben (táplálkozás, fizikai terhelés, megfelelő védelem a hideg ellen). Idevonatkozó népi tanács: „Mindenki arra vigyázzon, hogy ne emeljen nagyot, és ne fázzon meg. Onnan ered oszt sok minden.” „Mindig jó gazdája legyél a testnek. Kosztolásból, italból, munkából mértékletesen.”

2. Természetes életmód: együttélés a természettel, a természet ciklusainak követése (példa erre a juhász élete).

3. Belső élet: hit; derűs, reménykedő, bizakodó lelkiállapot. A bosszúság, az idegesség, a harag rontja az egészséget. A derűs, bölcs magatartás a csendes és nyugodt élet alapköve.
Gyimes a Székelyföld peremén, az egykori Csíkszékben fekszik. A Keleti Kárpátokban,a Fügés telek nevű 1050 m magas hegycsúcs alatt eredő Tatros folyó felső völgye. A Gyimes-szoros sok évszázada szolgál kereskedelmi útvonalul Erdély és Moldva között.

A Gyimes-völgyében ha valakit baj, betegség ért először a tudákos asszonyért, bábáért küldtek, akinek a kertje végében sok gyógynövény – házi patika – állt.

Fejfájás
1. A mi családunkban akinek fájt a feje nyers,sós pityókát borogattak a homlokára, a vakszemire /halántékára/ utána jól bébugyulálták a fejét száraz kendővel.

Édesanyánk torma gyökerét reszelt meg, abból kellett jó nagyot bészippantani. Ezt én es használtam a családom körébe, ha valamelyiknek erőst fájt a feje..

Szívbaj

Az én szüvem a rozmarin bortól jött helyre. A kicsi kertből szedtem rozmaringot, apróra esszevágtam, beleraktam egy literes üvegbe és felöntöttem borral. Két napig állni hagytam s má lehetett inni. Minden reggel és este 3 evőkalánval ettem meg.. Erőst jól éreztem magam tölle.

Zúzódás, dagadás

Ha meg vót dagadva valahol a kezünk, vaj a lábunk ecetes kenyeret tettünk rá.

Régi emberek mindenre tudtak imádságot mondani és ettől az imától a fájdalom csillapodott.Ezt a ráolvasást nagymamámtól tanultam és ő az ő nagyanyjától. Ezt uajnkor mondom el, ha valamelyikünknek a családból erőst fáj a füle.
Keresztet vetek a fájós fülre és ezt mondom:
Midőn elindula a Boldogságos Szűz Mária.
Menyen vala a Sinaj hegyén,
megtalálta vala a Gonosz Sent Antal tűzit,
hét leányával és hét onokájával,
fene farkasával,fekete tornácával.
Azt kérdé:
Hová mész, hová mész te gonosz Szent Antal tüze
Menyek Józsinak a testyibe
szálas húsát hasogatni, piros vérit szárosztani,
füle hallását megrontani.
Térj meg, tárj meg, te gonosz Szent Antal tüze!
Ne menj Józsinak testyibe,
mert én látlak tégedet
a Jézus Krisztus igéjével, öt ujjának erejével.
Elé veszem arany medencémet /kicsi teknő/
arany medencéből arany vesszőmöt,
és avval addig ütlek, amig bemész a
fekete főd gyomrába
ott úgy elmúljál, mint a füst és pára
Phü, Phü! /köpködés/
Akkor elfújja és elröpdösi: ptű, ptű, s keresztet vet rája. “