Egyéb

Még tart a nyár!

Az ország sok részén tartottak, tartanak fesztiválokat, egy nem mindennapi,  a szarvasgomba fesztivál!

Európa második legnagyobb szarvasgombájának tiszteletére szerveztek fesztivált Jásziványban. A több, mint egy kilós szarvasgombát egy évvel ezelőtt találták.

A szarvasgomba a föld alatt nő, régebben sertésekkel keresték, manapság inkább idomított kutyákat használnak. Egy kiló gomba ára típustól függően 2 000-5 000 Euro.
A szarvasgomba vadászat romantikus foglalatosság, kicsit a kincskereséshez hasonlít. Június közepétől februárig tart a szarvasgomba szezonja, ezt ünneplik sok helyen Európában fesztivállal. Az olaszországi Albába például a világ leghíresebb chefjei érkeznek ilyenkor a rendezvényre, hogy bemutassák a legkülönfélébb kreációikat
.

A szarvasomba ritka csemege!

Régen az ördöghöz tartozónak hitték, és csalással, hamissággal hozták kapcsolatba. Mondják, hogy a szarvasbikák bőgés előtt ettől kapnak erőre (innen a régi magyar neve: gímgomba), és az emberek közt is becses szerelmi ajándéknak számít. Ízletes és ritka, tehát drága, és előkelő…   ez a szarvasgomba.

A suméroknak Mezopotámiában helyben megtermett, az ókori Rómába viszont Föníciából kellet szállítani a sivatagban termő terfeziát. A Római birodalom bukása után az úri konyhák elfelejtették a szarvasgombát. Az alsóbb néposztályok talán fogyasztották, de az ő étkezéseikről ritkábban készült feljegyzés. A XIV. században tűnt fel újra, mikor a Szentszék francia befolyás alá került: az Avignonba költöző pápák hozták újra divatba szarvasgomba fogyasztását. Még népszerűbb lett akkor, amikor a gasztronómia klasszikusai (pl. Brillat-Savarin) a XVIII. század vége felé rájöttek, milyen ételek és ételkészítési módok illenek legjobban ehhez a különleges aromához.
A Kárpát-medencében is jól ismerték a szarvasgombát mindaddig, amíg szokás volt a disznókat kihajtani az erdőbe makkoltatni. A disznó bolondja a szarvasgombának, nem kell biztatni, hogy kitúrja magának, így aztán a kondásnak is jut belőle. A tizenkilencedik században Dobos C. József már tartósította, 1904-ben pedig Hollós László akadémiai székfoglalóját a hazai szarvasgombáról tartotta.



A “szarvasgomba” szó sokféle gomba gyűjtőneve, melyek közül a legnagyobb kultusz a Tuber (jelentése: gumó) nemzetséghez tartozókat övezi. Ezek közül is a leghíresebb a Tuber melanosporum, melynek számos neve van: hívják fekete, francia vagy périgordi szarvasgombának. Franciaországban bármely kiadványból megtudhatjuk, hogy ez a világ legjobb szarvasgombája, a többi fajta csak tévedésből jött a világra. Dél-Európában sok helyen terem.
Érdekességek
-Desszertes dobozok gyakori felirata a “truffle”. Ha kibontjuk, találhatunk benne rücskös kis bonbonokat, melyek eléggé hasonlítanak a szarvasgombára. Csak az alakjáról kapta a nevét ez az édesség, vagy van más köze is a szarvasgombához? Állítólag van. Egy időben a szarvasgombát konyakban vagy portóiban tartósították. A gombát kimérték, a gombaillatú italt pedig desszertek töltésére használták fel.
– Teophrastus, ókori görög filozófus szerint a szarvasgomba gyökér nélküli növény, amely téli zivatarok idején keletkezik: a villámcsapás a talajt kis gömböcskékké olvasztja össze. A már említett, gomba okozta talajrepedésekért a mennydörgést tették felelőssé.
– Napóleon nagy fogyasztója volt a szarvasgombának, főleg mikor örököst szeretett volna birodalmának, de kedvelte a gombát Casanova és Madame Pompadour is.
– Alexandre Dumas szerint a szarvasgomba a hölgyeket gyengédebbé, a férfiakat szeretnivalóbbá teszi.
– Az olasz közmondás szerint aki erényesen akar élni, tartózkodjék a szarvasgombától.
-„A szarvasgomba hideg és kemény, és káros megenni mind az embernek, mind a barmoknak, amelyiket nem bántja betegség.” (Szent Hildegárd: Liber Simplicis Medicinae (Physica) avagy a Természet gyógyító ereje)
– A XVI. században Olaszországba megérkezett a burgonya, s a szarvasgombával való hasonlósága alapján tartufolo-nak nevezték el. Az elnevezést a német nyelv is átvette és máig is őrzi a die Kartoffel szóban.
1789-ben Jean-Pierre Clause, Elzász kormányzójának szakácsa egész libamájat készített, tésztában. Az étel a kormányzóról a “pâté de Contades” nevet kapta. Contadesnek annyira ízlett az pástétom, hogy azonnal küldött egyet XVI. Lajosnak. Így kezdőtött a strasbourgi libamáj karrierje. Ezt
fejlesztette tovább Doyen, Périgordból származó séf, aki szarvasgombát adott Contades pástétomához..

– A szarvasgomba híveinek védőszentje Szent Antal. Ennek alapja, hogy a szentet legtöbbször bottal és sertésekkel ábrázolják, melyek igen alkalmas eszköznek tűnnek a szarvasgombászáshoz. Szent Antal azonban többet foglalkozott egy másik gombafajjal, az anyarozzsal (Calviceps Purpurea), illetve ezen gomba által okozott járványszerű mérgezés (Szent Antal tüze) gyógyításával. A mérgezésből eredő bőrbántalmakat disznózsírral kezelte, tehát alighanem átértékelhetjük a lábainál turkáló sertések szerepét. A botján pedig egy kis csengő volt, amit járvány idején az hordott, aki elkapta a kórt és aki betegeket ápolt.

Anna napja

Szent Anna a bányászok, a hajósok, szabók, gazdaasszonyok, anyák, özvegyek, valamint a házasságban élők, a járványos betegségben szenvedők és a haldoklók pártfogója. Védőszentje a katolikus asszonyoknak, hozzá folyamodnak segítségért, hozzá fohászkodnak pártfogásért, az ő tiszteletére böjtölnek, és az ő amulettjét viselik magukon a meddő, a várandós és a szülő nők. Kultusza a középkorban a keddi naphoz kötődött.

Szent Anna napja sokáig dologtiltó nap volt. Ez nap haláljósló napként is ismert: Szent Anna napjának reggelén a kíváncsiak virágkoszorút kötnek, s azt addig dobálják a háztetőre, amíg fennakad, ahányadik dobásra akad fenn a koszorú, annyi év múlva halnak meg. A néphagyomány szerint Anna napján szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a felszedését.Ha Anna napján a hangyák bolyokat készítenek, esős lesz a tél.
Anna nap a nyár delelője, a bálok és az Anna -napi búcsúk ideje. Az Anna nap utáni vasárnapon szokás a búcsút tartani.

Folyadékfogyasztás a hőségben

A szomjúság a szervezet fiziológiai válasza a folyadékegyensúly eltolódására. A folyadéktartalom csökkenése súlyos zavarokhoz vezet, ezért az emberi szervezet nagyon pontosan szabályozza a test folyadék- és elektrolitháztartását.

A vízforgalom leginkább a nátrium mennyiségének szabályozásához kapcsolódik. A nátrium és a víz egyirányban áramlik, a kiválasztás legfontosabb eleme a vese. Ha a vese nagyobb mennyiségű nátriumot ürít a vizelettel, azt több víz kíséri, vagyis a vizelet mennyisége megnő, a szervezet folyadéktartalma csökken. Máskor a vese fokozott nátriumvisszatartásra kényszerül, ami miatt a víz visszatartása is megnő, vagyis a vizelet mennyisége csökken, ugyanakkor a szervezet kevesebb vizet veszít.

Egy felnőtt férfi esetében a testsúly 60%-át, egy felnőtt nő esetében a testsúly 50%-át, míg csecsemőknél a testsúly 75%-át teszi ki a víz. Ennek a mennyiségnek a 2/3-a a sejtek belsejében található, a maradék megoszlik az erek (vér) és a szövetközti folyadék között.

A szervezetben több helyen is találhatók olyan érzékelő sejtek (receptorok), melyek a folyadékkal való ellátottságot, illetve az abban lévő nátrium koncentrációját érzékelik.
A nátrium ozmolalitása az a jellemző, amely megmutatja, hogy egységnyi vízben mennyi a nátrium mennyisége. Az ozmolalitás csak igen szűk határok között változhat anélkül, hogy a szervezetet károsodás érné. A magasabb ozmolalitás azt jelenti, hogy megnőtt a nátrium koncentrációja, leginkább a víz mennyiségének csökkenése miatt.
Ekkor szomjúság érzés lép fel. Fontos tudni, hogy amikor a szomjúság érzése megjelenik, a szervezet már jelentős vízveszteséget szenvedett, ezért a nap folyamán gyakran kis mennyiségeket célszerű fogyasztani a kiszáradás elkerülésének érdekében.

citromgd

Népi gyógyászat

Hogyan éltek, és mi módon tudtak túlélni az emberek betegségeket, járványokat azokban a korokban, amikor még nem létezett a tudományos orvoslás, vagy nem volt elérhető mindenki számára?
Mit őrizzünk meg a népi gyógyászat tudásából ma, és mit alkalmazhatunk belőle?

A falusi emberek a természettel együtt éltek, ismerték és tisztelték a természet alaptörvényeit. Tavasztól a tél beálltáig nagyon sokat dolgoztak (ebből adódtak olyan betegségek, mint a megerőltetés és az elhasználódás miatti időskori fájdalmak). Hittek a teremtő Istenben, a természet gyógyító erejében. Hittek az ima, a kimondott szó és rítusaik erejében. Ezért tartották eredményes gyógymódnak a ráolvasást és az eközben végzett rítusokat például rontás, szemmel verés esetén.
„A leleményesség, a természetszeretet és a természetismeret hozzásegítette, a hagyományos tudás arra ösztönözte a parasztembert, hogy környezetében mindenütt a legkönnyebben megszerezhető, legalkalmasabb orvosságot keresse és találja meg.” A falusi ember számára így vált „patikává” az őt körülvevő világ.

A népi gyógyász az egészséges életvitelre, amely ugyancsak a megelőzést szolgálja, három alapszabályt ajánl:

1. Mértékletesség az egész életvitelben (táplálkozás, fizikai terhelés, megfelelő védelem a hideg ellen). Idevonatkozó népi tanács: „Mindenki arra vigyázzon, hogy ne emeljen nagyot, és ne fázzon meg. Onnan ered oszt sok minden.” „Mindig jó gazdája legyél a testnek. Kosztolásból, italból, munkából mértékletesen.”

2. Természetes életmód: együttélés a természettel, a természet ciklusainak követése (példa erre a juhász élete).

3. Belső élet: hit; derűs, reménykedő, bizakodó lelkiállapot. A bosszúság, az idegesség, a harag rontja az egészséget. A derűs, bölcs magatartás a csendes és nyugodt élet alapköve.
Gyimes a Székelyföld peremén, az egykori Csíkszékben fekszik. A Keleti Kárpátokban,a Fügés telek nevű 1050 m magas hegycsúcs alatt eredő Tatros folyó felső völgye. A Gyimes-szoros sok évszázada szolgál kereskedelmi útvonalul Erdély és Moldva között.

A Gyimes-völgyében ha valakit baj, betegség ért először a tudákos asszonyért, bábáért küldtek, akinek a kertje végében sok gyógynövény – házi patika – állt.

Fejfájás
1. A mi családunkban akinek fájt a feje nyers,sós pityókát borogattak a homlokára, a vakszemire /halántékára/ utána jól bébugyulálták a fejét száraz kendővel.

Édesanyánk torma gyökerét reszelt meg, abból kellett jó nagyot bészippantani. Ezt én es használtam a családom körébe, ha valamelyiknek erőst fájt a feje..

Szívbaj

Az én szüvem a rozmarin bortól jött helyre. A kicsi kertből szedtem rozmaringot, apróra esszevágtam, beleraktam egy literes üvegbe és felöntöttem borral. Két napig állni hagytam s má lehetett inni. Minden reggel és este 3 evőkalánval ettem meg.. Erőst jól éreztem magam tölle.

Zúzódás, dagadás

Ha meg vót dagadva valahol a kezünk, vaj a lábunk ecetes kenyeret tettünk rá.

Régi emberek mindenre tudtak imádságot mondani és ettől az imától a fájdalom csillapodott.Ezt a ráolvasást nagymamámtól tanultam és ő az ő nagyanyjától. Ezt uajnkor mondom el, ha valamelyikünknek a családból erőst fáj a füle.
Keresztet vetek a fájós fülre és ezt mondom:
Midőn elindula a Boldogságos Szűz Mária.
Menyen vala a Sinaj hegyén,
megtalálta vala a Gonosz Sent Antal tűzit,
hét leányával és hét onokájával,
fene farkasával,fekete tornácával.
Azt kérdé:
Hová mész, hová mész te gonosz Szent Antal tüze
Menyek Józsinak a testyibe
szálas húsát hasogatni, piros vérit szárosztani,
füle hallását megrontani.
Térj meg, tárj meg, te gonosz Szent Antal tüze!
Ne menj Józsinak testyibe,
mert én látlak tégedet
a Jézus Krisztus igéjével, öt ujjának erejével.
Elé veszem arany medencémet /kicsi teknő/
arany medencéből arany vesszőmöt,
és avval addig ütlek, amig bemész a
fekete főd gyomrába
ott úgy elmúljál, mint a füst és pára
Phü, Phü! /köpködés/
Akkor elfújja és elröpdösi: ptű, ptű, s keresztet vet rája. “

Görögdinnyét enni jó..

Kellemesen édes, hűsítően lédús, sőt még a színe és az illata is kényezteti az érzékeket. Nem csoda, hogy kánikulában a túlélés egyik alapvető eszközévé lép elő. Nemcsak élvezeti szempontból hasznos azonban, ha gyakran harapunk bele egy-egy mosolygó dinnyeszeletbe, hanem az egészségünknek is jót teszünk vele, hiszen a görögdinnye összetétele minden szempontból ideális.

A legkorábbi ismert dinnyeszüret nagyjából ötezer évvel ezelőtt történt az ókori Egyiptomban. Azért tudjuk ezt olyan biztosan, mert hieroglifákkal is megörökítették az eseményt, illetve a fáraók túlvilágra szánt ellátmányába is gyakorta raktak görögdinnyét. Hogy pontosan honnan származik, azt nem tudjuk, de feltételezhető, hogy a Kalahári-sivatag környékén van az őshazája. Hamar elterjedt azonban világszerte, a 10. században Kínában már termesztették, a 13. században pedig Európában is megjelent a mór hódítóknak köszönhetően. Ma már több mint ötszáz fajtája létezik a nemesítésnek köszönhetően, így válogathatunk kedvünkre, ha egy kis görögdinnyére vágyunk.
Amellett, hogy közkedvelt csemege volt, kezdettől fogva kiaknázták kedvező egészségügyi hatásait is. Az ókori népek lázcsillapításra és a szoptató anyák tejtermelésének növelésére használták, de hamar felismerték vízhajtó és emésztést segítő hatását is. Lábadozókat is gyakran kínáltak görögdinnyével, mert vértisztító hatásánál fogva elősegíti a felépülést.

 

gd

Ezen a napon történt

1834. július 19-én született  Hilaire-Germain-Edgar de Gas /  Degas/.

Különleges, balett-táncosokat ábrázoló festményei, meghökkentő kompozíciójú lóversenyképei, fürdőző nőkről készült intim pasztelljei híresek lettek, de talán mindmáig nem ismerjük eléggé a 19. században hatvan éven át fáradhatatlanul és kitartóan dolgozó, szenvedélyesen kísérletező, új utakat kutató sokoldalú művészt.

Degas-ra egyaránt hatott a realizmus és a század festészetének jelentős új irányzata, az impresszionizmus – ahová időnként besorolják –, de ő mindvégig szuverén személyiség maradt. Tisztelte és tanulmányozta a hagyományokat, a régi korok nagy alkotásait, ismerte saját korának minden jelentős irányzatát, de ő következetesen a maga útját járta.

degas.d