Egyéb

A limonádé

A limonádé története:

Úgy tartják, hogy a citromra Észak Indiában, Kínában és Burmában találtak rá. A 700-as években ismertté vált Perzsiában, az Arab vidékeken és Egyiptomban is. Ahol a citrom megtermett, ezzel a gyümölccsel különböző ételeket ízesítettek, és a belőle készült italt valamennyi országban ismerték valamit fogyasztották. A limonádé első írásos emlékét Egyiptomban találták meg, így okkal feltételezhetjük, hogy valójában ebből az országból származik.
A limonádé fogyasztás az egészséges életmód előtérbe kerülésével új lendületet kapott. Ezzel egy időben számos változata is megjelent, bár az eredeti ital csak citromlét és szénsavas, vagy sima vizet tartalmazott.

citrom

citrom
A legendák szerint Nagy Sándor közvetítésével került Európába, aki ázsiai hódításai során ismerte meg. Élénkítően hat szervezetünkre, nem csoda, hogy mindenféle frissítőben megtaláljuk, limonádé, üdítők, fagylaltfélék. A benne levő C-vitamin felgyorsítja a szervezetben működő folyamatokat, az utóbbi időkben pedig felfedezték zsírégető hatását, ezért külön citromdiétát is kitaláltak már a fogyni vágyóknak.

Június van

A régi rómaiak a hónap első napján (Calendae) az ajtópántok és zárak védőasszonyát, a házak oltalmazóját, a család gondozóját, Carna istennőt ünnepelték. Ovidius szerint Carna – isteni erejénél fogva – mindent kinyitott, amit zárva talált, és mindent becsukott, ami nyitva volt. A római polgárok iránta érzett tiszteletüket cirkuszi játékokkal és ételáldozatokkal – elsősorban szalonnával és babfőzelékkel – rótták le. Ezen a napon – a viharok istennőjének, Tempestasnak az ellenőrzésétől tartva – gondosan kijavították ajtajaik zárjait, vasalásait.

pipacsok
Június elseje azonban elsősorban Juno, az istenek királynőjének a napja volt. A Calendae rituáléra általában napkeltekor, a házi szentélyben került sor, és rendszerint a család legidősebb férfitagja celebrálta. Mivel Juno, mint Janus ellentéte, istenként oltalmazza az asszonyokat, ezt a hónapot tartották a legalkalmasabbnak a házasságra. Különösen a telihold vagy a nap és a hold együttállásának ideje volt erre kedvező.

A dél-indiai keralaiak számára viszont a délnyugati monszun kezdete e hónap. Az időjárási megfigyelések szerint – menetrendszerűen május legvégén, vagy június első napjaiban – fővárosukban, Thiruvananthapuramban ered el elsőként a már régóta várt eső.

Az európai folklór úgy tartja, hogy ha júniusban jó az idő, bőséges termés lesz, a júniusi estéken röpködő denevérek forró, száraz időt jeleznek, és, ha a fecskék a talaj közelében szállnak, hamarosan eső várható.

Gyermekrajzok

A gyermekrajz elemzés lehetőséget ad betekinteni az önmagát beszéddel kifejezni még nem tudó gyermek lelkébe, problémáiba, szomorúságába, boldogságába és ezáltal segíteni tudjuk őt útján.

A grafológiának egyik izgalmas ága a rajzelemzés. A kisgyermekek őszinte rajzaiból kiderül, hogyan látják családjukat, hogy érzik magukat, milyen a viszonyuk az őket körülvevő családtagokkal. Egy rajz időnként többet mond minden szónál, olyan eszköz ez számukra, amellyel kifejezhetik belső világukat, vágyaikat.

gyermekrajz1

A gyermekrajz üzenet: képi nyelven megírt beszéd. A kisgyerek soha nem rajzol fölöslegesen, fölöslegeset. Mindig oka van firkáján a formáknak és a színeknek.
A gyermekrajzokban ugyanúgy megnyilvánul érzelmi-akarati élet, az önmagáról alkotott kép, a világhoz való viszonyulás, a közösségi igény, és a belső késztetések, mint a felnőtteknél a kézírásban, érzéseiket. Ugyanolyan lenyomat, mint az írás: test és lélek egyaránt benne van.

Középkori anektodák

A békés élet titka

Egy éjjel egy asszony a szerelmesénél volt, mig szolgálója – aki értett a madarak nyelvén – őrködött. Egyszer megszólalt egy kakas, s szavait a szolgáló rögtön tolmácsolta. “Az én úrnőm hűtlen a férjéhez”. Az asszony kiadta a parancsot, hogy vágják le és süssék meg a kakast. Később megszólalt egy második kakas.
Mit mondott? kérdezte az asszony.
Azt, hogy társa az igazságért halt meg – volt a válasz.- Erre az asszony ezt a kakast is levágatta.
Még mindig a szeretője karjaiban feküdt, mikor megszólalt a harmadik kakas.
Mit mond? riadt fel az asszony.
Semmi baj, felelte a szolgáló- azt mondja, hogy “ha békében akarsz élni, a recept: csak hallani, szemlélni” /latinul: Audi, vide.. tace, Si vis vivere in pace/

an

A marseille-i követek vezetője hosszú szónoki beszédet akart tartani IV. Henrik előtt, s így kezdett hozzá:

– Amikor Hannibál elindult Karthagóból..

Ezeknél a szavaknál a király közbevágott:

-Amikor Hannibál elindult Karthagóból, megebédelt, s magam is úgy fogok tenni.

Hódító Vilmos

Mikor Shakespeare a III. Richárd egyik előadását nézte, hallotta, amint egy igen szép színésznő találkát adott színésztársának, mondván, hogy 10 órakor kopogjon nála, s a kérdésre, hogy kicsoda, felelje: III. Richárd.

Shakespeare félórával előbb megjelent, a jelszóra beengedték, és kegyes fogadtatásban volt része.Mikor aztán megérkezett a tíz órára hívott látogató, az ajtóhoz Shakespeare mint, és kiszólt

– III. Richárd elkésett, mert Hódító Vilmos már bevette a várat.

A végzet hatalma

Egy embernek megjósolták, hogy halálát lónak fogja köszönhetni. Éppen ezért soha nem ült lóra, sőt messzire elkerülte az olyan helyeket, ahol lovak fordultak meg.

Egyszer, amikor békésen haladt a járdán, egy vendéglő cégére rázuhant a fejére, és halálát okozta.

A cégér fekete lovat ábrázolt.

Minden út a pokolba vezet…

Két ember Rómába zarándokolt, hogy búcsúcédulákat vásároljon: egyik gazdag volt, a másik szegény. Mikor dolgukat elvégezték, indultak hazafelé: útközben a gazdag eldicsekedett cédulái számával és azzal, hogy ez milyen nagy dolog, mennyit segít rajta a másvilágon.

Néhány év múlva mind a ketten meghaltak, s a pokolban összetalálkoztak. Meglepődött a szegény:

Hogyan? Hát Te itt, uram? Hát nem segítettek a cédulák?

A gazdag lemondóan legyintett:

– Sajnos, nem: az ördög, kinél jelentkeztem, nem tudott olvasni.

/Szabó György: Középkori anekdoták/

Történet

 Szókratész (kb. i. e. 470 – i. e. 399.) ókori görög filozófus volt. Vele kezdődött a görög filozófia klasszikus korszaka, valamint őt tekintjük a nyugati filozófia és az autonóm filozófiai etika megalapítójának. Beszélgetve tanított, így írott műveket, értekezéseket nem hagyott hátra. Tanításait, gondolatait tanítványai műveiből, Xenophón írásaiból és főként Platón dialógusaiból ismerjük. Az utóbbiak révén megismert Szókratész az ismeretelmélet és a logika területeit is gazdagította.

sokrates
Íme egy kis történet, mely híven tükrözi a nagy bölcs gondolkodásmódját. Habár a történet igazságalapja nem bizonyított, mégis felettébb érdekes és tanulságos…

Az ókori Görögországban Szókratész széles körben ismert volt bölcsességéről. Egyszer egyik ismerőse rohant hozzá izgatottan, s ezt mondta:
„Szókratész, tudod mit hallottam Diogenészről?”
„Na, várjál csak”- mondta Szókratész, – „mielőtt bármit is mondanál, át kell menned a hármas szűrőpróbán!”
„Hármas szűrő?” – kérdi meglepetten az ismerős.
„Igen” – folytatta Szókratész, – „mielőtt elmondod a Diogenészről hallottakat, szűrjük le, amit mondani akarsz. Az első szűrő az ‘Igazság’. Teljesen biztos vagy abban, hogy amit hallottál, az a tiszta igazság?”
„Nem” – mondja az ember, – „tulajdonképpen csak most hallottam!”
„Rendben van, szóval nem tudod, hogy a hír igaz-e vagy sem. Lássuk hát a második szűrőt, a ‘Minőséget’. Amit hoztál, valami jó hír?”
„Nem, sőt éppen ellenkezőleg…”
„Szóval akkor te valami rosszat akarsz mondani Diogenészről, amiről azt sem tudod, hogy igaz-e vagy sem?”
Az ember vállat vont, és egy kicsit már röstellte magát. De Szókratész folytatta: „Még mindig van esélyed arra, hogy a próbát kiálld, ha átmész a ‘Hasznosság’ szűrön. Tehát, amit Diogenészről hallottál, abból van-e nekem valami hasznom?”
„Hááát… nem hiszem…”
„Nos, ha így áll a dolog, hogy a híred nem is biztos, hogy igaz, nem is jó, és nem is hasznos, akkor miért kellene akárkinek is elmondani?”

Az ember kissé zavarodottan és szégyenkezve odébbállt.

Ez a kis történet is példázza, hogy miért volt Szókratész nagy filozófus, és miért volt nagy megbecsülésben része az ókorban, és azóta is.

Mielőtt legközelebb egy pletykát adnál tovább, gondolj a fenti kis történetre…

Mandalák

mandalaMi a mandala?

A mandala szó, az ősi indiai szent nyelvből, a szanszkrítből származik.
A mandala szimmetrikus meditációs kép.
Alapelemei a geometrikus formák, a kör, a négyzet, és a többi sokszög.
A mandalában a kör jelképezi a szellemiséget, a négyzet az anyagi világot, a színek pedig érzelmekkel töltik fel ezeket a területeket.

Valamennyi kultúra tanúbizonyságot ad a mandalák színes forgatagáról, a természet csodálatos képződményeivel egyetemben. Minden szimmetrikus virág bokor vagy fa egy-egy mandala körülöttünk, üzenet a természet teljességéről.
A magyar kultúra hagyományai közül a sámándobokat és a különféle néprajzi motívumokat soroljuk ide. Mandalának tekinthetők azok a tányérok is, melyeket a paraszti világban díszként akasztottak a falra, és ritmikus, ismétlődő mintája van.

Mire jó? Első sorban a tudat tágítására, gyógyításra használják. A ritmikus, többnyire szabályos minta miatt befolyásolja az élőlények energia rendszerét. Az agyféltekék között harmóniát teremt, elindítja az öngyógyítási folyamatokat.

A mandala-nézés, rajzolás elterjedt formája a meditációnak, segíti a koncentrációt, harmonizál, kiegyensúlyoz, pihenteti a szellemet, az érzelmeket lecsendesíti.

A mandala színeinek jelentése

Fehér – megkönnyebbülés, tökéletesedés
Fekete – titok, megérzés, újjászületés
Sárga – barátságosság, intelligencia, fogékonyság
Kék – elégedettség, harmónia
Zöld – növekedés, bizalom, kapcsolat, gyógyulás
Piros – rettenthetetlenség, hatalom, szerelem
Bíbor – emberszeretet, bölcsesség, idealizmus
Narancs – önkontroll, vitalitás, megérzés
Barna – stabilitás, kötődés a környezethez