Egyéb

Ki ne szeretne belecsöppenni legalább rövid időre egy varázslatos karácsonyi környezetbe?

A festői Szentendre belvárosában Karácsony Múzeum üzemel.

A Magyarországon egyedülállónak számító gyűjtemény először 2010-ben nyitotta meg kapuit.

A Hubay Ház az ünnepi díszek és kellékek valódi kincsestára, ahol koboldok és csengettyűk, csillagok és diótörők, muzeális értékű karácsonyfadíszek, valamint a múlt és a jelen míves ünnepi kiegészítői várják a kincskeresőket.

Advent második vasárnapja

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.karácsonyi 1

Hol lakik a Mikulás?

Mikulás a Lappföldön, Korvatunturiban lakik. Ott található a Fül-hegy, melynek gyomrában van a szupertitkos játékkészítő manufaktúra. Maga a kopár hegyoldal nyuszifülre hasonlít, és ezen keresztül hallgatja a Mikulás egész éven át, hogy az egyes gyerekek jók voltak-e avagy rosszak? Feleségével és a skandináv népmesék legendás alakjaival, a szorgos manókkal éldegél itt réges-rég óta. Rajtuk kívül közönséges halandó nem teheti be a lábát a rejtekhelyre. A Mikulás hosszas keresgélés után szerelmesedett bele a Lappföldbe és telepedett le véglegesen. Az év nagy részében itt lakik, csak néha teszi át székhelyét a titkos nyári szálláshelyére. A közeli Savukoski település lakói, a rászorultak és a beteg állatok segítőjeként tisztelik ezt a kedves embert, akivel a következő megállapodást kötötték: A látogatók csak a szomszédos Korvatunturinmurusta tetejéről csodálhatják meg a Fül-hegy érdekes alakját. Az idevezető út egy gyönyörű nemzeti parkon vezet keresztül, amely Finnország volt elnökéről, Urho Kekkonenről kapta a nevét.

Az ötvenes évektől kezdődően egyre többször találkozhattak a gyerekek szeretett Mikulásukkal Napapiiri-ben, 9 km-re északra Rovaniemi városától. Itt halad át az Északi-sarkkör, amely már magában is egy misztikus hely, hiszen ezen túl kezdődik a nyári napfordulótól téli napfordulóig, a le nem nyugvó illetve fel nem kelő nap világa. A sarkkör – amely a Lappföldön a 24° és a 29.5° keleti hosszúság között fut – földrajzi pozíciója a legutóbbi kutatások szerint korántsem statikus: naponta akár 2 métert, évente pedig 100 métert is változhat. A jótevő látogatása 1985 óta egyre rendszeresebb lett, aminek az lett a vége, hogy Napapiirit Mikulás faluvá avatták és berendezték a nagyszakállú irodáját és postahivatalát is. Ide várják a gyerekek leveleit, kéréseit és persze a látogatókat egész esztendőben.

Az első modern térkép megalkotója

Különös vonzerővel bírnak a térképek. Noha egy betűkkel és vonalakkal telerajzolt papír vagy gömb böngészése nemigen keltheti az utazás illúzióját, mégis megbűvöli képzeletünket a kicsiben elénk tett világ.

Gerhardus Mercator németalföldi térképész és földrajtudós volt az első modern térkép megalkotója.

Élete 82 évében olyan műveket alkotott, melyek hírnevét minden időkre megalapozták. Mercator (eredetileg Kremer) saját maga által számított vetülete napjainkban is a navigációs térképek alapjául szolgál.
Még ma sincsen eldöntve pontosan, hogy milyen eljárással is határozta meg szögtartó hengervetületéhez a bővülő szélességeket. Legnagyobb érdeme kétségkívül az, hogy felismerte a pontos összefüggést a sarkok felé növekvő szélességű hengervetület és a loxodrómák egyenes vonalú leképezése között. Zseniális alkotás, amely mind a tengeri, mind a légi navigáció számára még ma is felbecsülhetetlen értéket jelent, és mindenkor az ő nevével marad összefüggésben.

December hónap

A római köztársaság tizedik havának elnevezése a latin decem (tíz) szóból és a három Párka (római sors istennők) közül a középső, az életfonalat mérő, és a gyerekszülés istennőjeként is tisztelt, Decima nevéből ered.

A régi rómaiaknál Vesta – a családi tűzhely, az otthonok istennője, a tűz védőszentje – volt a hónap védelmezője és irányítója. A decembert Szaturnusz isten kegyelmébe ajánlották. A tiszteletére tartott fesztivált, a szaturnáliát, a téli napforduló környékén, december 17-én tartották. Az egy hétig zajló ünnepségek féktelen mulatozásban teltek el, az urak szerepet cseréltek a szolgáikkal, megajándékozták egymást, és bolondkirályt választottak. Ma már az elnevezés kissé megtévesztő, ugyanis a január és a február hónapokat bevezető Numa Pompilius naptárreformja óta – a szeptemberrel minden évben azonos napon kezdődő – december az utolsó, a tizenkettedik az év hónapjai sorában., Másoknál inkább az ilyenkor jellemző időjárásra, vagy az időszak eseményeire utaló nevet kapott e hónap.

A pogány germánok a fagy vagy a farkas havának nevezték, s csak a kereszténység elterjedése után lett a Jézus születésére emlékeztető Christmonath a neve. Ugyanez igaz az angolszászokra is, akiknél a szent hónap (heilig-monath) elnevezés előtt a tél- vagy télközép hónap (winter/midwinter-monath) volt a december neve. Állítólag Nagy Károly volt az, aki a nagyszámú vallási ünnep, de különösen a karácsony napjai miatt, elsőként adta az év utolsó hónapjának a Heilig-monath nevet. Az íreknél Karácsony hava, Észak-Amerika őslakóinál a hideg vagy a vadászat hava volt az időszak elnevezése. A hideggel kapcsolatos Marcus Valerius Martialis (38-41 körül – 104) latin költő által adott fumosus, vagyis füstös hónap név is, mely a melegedéshez gyújtott tüzekkel járó füstre utalt.

Nálunk egykoron tél elő vagy Karácsony hava volt december. A Csízió szerint karácsony havában húst kell enni, ajánlatosak a melegítő, hevítő ételek, melyekhez jó bort illik inni. A fűszerek közül ajánlott a tárkonygyökér, a gyömbér, levendula, fahéj és a zsálya, nem tanácsos viszont káposztát fogyasztani. A hagyományos gyógymódok közül ilyenkor a köpölyözés és az érvágás a hatásos

karacsonyi-disz Ha a karácsony napja holdtöltére esik, bő termésű esztendő lesz, minél közelebb esik a holdfogytához, annál jobb. December havának utolsó két napján kivágott fa nem rohad el, nem rágja szú, és idővel olyan kemény lesz, mint a kő. A decemberben született gyerekből jámbor, igazságszerető, dolgos, boldoguló ember válik. A köznép szerint szerencsegyerekek, akiknek születésükkor hálát adhatunk Krisztusnak.

E hónap sötét hetei különösen alkalmasak jóslatok készítéséhez, varázslatok tartására. Decemberben nagyon tartanak a boszorkányoktól, szellemektől, ezért sok tilalom van érvényben. A téli napforduló szempontjából fontos időjárási előrejelzések születnek. Ilyenkor még a kimondott szónak is nagy jelentősége van. Decemberben számos vallási eredetű ünnep van, erre az időszakra esik a karácsony megünneplése, az Aprószentek napja és az óévbúcsúztató Szilveszter.

Az advent heteiben kezdődnek az előkészületek a karácsonyra, a kis Jézus fogadására. Ebben a hónapban emlékezünk meg a néhány szentről, köztük Borbáláról, Miklósról, Lucáról, Tamás és János apostolokról. December 2-án a 4. században élt mártír, Szent Bibiána emlékének adózik az egyház. A téli napforduló környékén, december 22-én a Nap a tízedik csillagkép, a Bak jegyébe lép. Ekkor jut el a Nap a legalacsonyabb pontjára. Ez azonban nem feltétlenül rossz, mert aki egészen lentről indul, az akar a legmagasabbra jutni., A december hónap szülötteinek a jólétet jelző türkiz, a cirkon, a topáz, és a tanzanit a születési kövei, a szerencsét hozó növényei pedig a magyal, vagy krisztustövis, a nárcisz és a mikulásvirág.

Advent

Az advent a várakozás, készülődés időszaka.

A mai advent varázsos hangulatát, a karácsonyi várakozást hosszú évszázadok mitológiája alakította. Az adventi koszorú készítésének hagyománya is évszázadokra nyúlik vissza. A vesszőből, fűzfából, fenyőágakból font koszorút arany vagy piros színű szalaggal díszítettek. Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha el nem múlik. Úgy tartották, hogyha ilyen “szent” koszorúkkal veszik körbe a házakat, az elűzi a gonosz szellemeket…Aztán ezek a szimbólumok lassan feledésbe merültek…

Adventi koszorú négy gyertyával

Csak 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész. Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és az adventi időszakban minden nap az istentiszteletek alkalmával egy-egy gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. Évről-évre szebben és szebben díszítették fel ezeket a koszorúkat.

1860-ban Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Így végül elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét.