Magyarok

1845.július 4-én született Szinyei Merse Pál

A magyar festészet egyik legnagyobb alakja. A müncheni Akadémián tanult, s noha egyik mestere az akadémikus K. Piloty volt, őrá mégis Gustave Courbet friss természetszemlélete, majd később A. Böcklin tiszta, erőteljes színei hatottak. Művészetében az ember és táj kapcsolata, a természeti valóság gyöngéd szépségeinek örömteli megragadása foglalkoztatta. Az élet szeretetét és a természet szépségét sugárzó művei (Anya gyermekével, Szerelmespár, Hinta, Ruhaszárítás) után, 1873-ban alkotta élete fő művét, a magyar festészet egyik gyöngyszemét, a Majálist. E képe minden akadémiai kötöttségtől mentes festő ábrázolás, pompázó színeivel, oldott körvonalaival és napfénytől sugárzó ragyogásával megelőzte a francia impresszionisták törekvéseit. A magyar plen air festészet megteremtője, a modern festészet első nagy képviselője a nyugat-európai – elsősorban is a francia – kortársakkal egy időben fedezte föl a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának lehetőségét, s teremtette meg gazdag színvilágú realista táj- és portréművészetét.

m.sz

Július 1. Semmelweis Ignác születésének napja

Semmelweis Ignácnak /1815-1865/ a világszerte legelismertebb magyar orvos születésének napja július 1-je. Ezen a napon emlékezünk meg a kiváló orvosról, és tisztelettel hajtunk fejet emléke előtt.

A gyermekágyi láz okának és gyógymódjának felfedezője, SEMMELWEIS IGNÁC (Buda, 1818. júl. 1. – Bécs, 1865. aug. 13.) tabáni kereskedő családból származott – szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Hamarosan rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban. Sajnos, módszerének népszerűsítését eleinte nem szakcikkek publikálásával tette, hanem leveleket írt Európa számos szülészeti klinikájának orvosaihoz. Csupán egy előadássorozattal lépett nyilvánosan kollégái elé 1850-ben, a bécsi orvosegyesületben. Módszerének helyességében még közvetlen munkatársai is kételkedtek, a gyermekágyi halálozások számának radikális csökkenése sem bizonyult elég meggyőzőnek. Semmelweis csalódottságában Pestre költözött; itt a Rókus kórház főorvosa, majd 1855-től a szülészet és nőgyógyászat professzora lett. A rendszeres publikálást ebben a fontos témában csak 1857-ben kezdte el a Markusovszky által megalapított Orvosi Hetilapban. 1861-ben terjedelmes monográfiát írt a gyermekágyi láz okáról és megelőzéséről, azonban széleskörű hatást nem ért el vele; a gyermekágyi láz itthon és külföldön számos kórházban változatlan hevességgel pusztított.

Semmelweis türelmét vesztve egyre hevesebb támadásokat indított az értetlen szakma ellen; újabb „körlevelei”-ben egyenesen gyilkosoknak nevezte módszerét nem alkalmazó kollégáit. Végül elméje elborult, nyomasztó körülmények között, zárt osztályon fejezte be életét, állítólag a durva bánásmód miatt kapott sérülésekből kialakult szepszis következtében. Halála után eljárása átmenetileg feledésbe merült, a közben fellépő Lister módszere terjedt el, a karbolsavas fertőtlenítés utólagos alkalmazása a műtéti beavatkozásoknál.

Híres magyarok – Teleki Blanka grófnő

Teleki Blanka 1805-ben született Teleki Imre és Brunszvik Karolina gyermekeként. Fiatal korában művészi pályára készült, hazai és külföldi mesterektől tanult festészetet és szobrászatot. A nőnevelést nagynénje, az első magyar óvodákat alapító Brunszvik Teréz hatására választotta élethivatásul. 1846-ban leánynevelő intézetet állított fel Pesten.Ez volt az első magyar középfokú leányiskola. A tanintézet vezető tanára Vasvári Pál volt. A növendékek közvetlen felügyeletét Leövey Klára látta el, a nevelőmunkát Teleki Blanka irányította. Az intézetet 1848 végén, Pest kiürítésekor bezárta, majd Leövey Klárával együtt Debrecenbe követte a kormányt. Később Szegedre menekült, pénzzel, élelemmel segítve a sebesült honvédeket. A szabadságharc bukása után a család Szatmár megyei birtokán, Szatmárpálfalván élt, bujdosókat rejtegetve, gyűjtögetve a szabadságharc ereklyéit. Több forradalmi nyomtatvány megjelenését támogatta és külföldi forradalmi körökkel tartott kapcsolatot. Levelezéséről a bécsi rendőrség tudomást szerzett. 1851-ben letartóztatták, a haditörvényszék szerint azért, mert otthona búvóhely, politikai laboratórium és veszélyes mesterkedések színhelye volt. Letartóztatását követően két éven át raboskodott Pesten, az Újépületben. A hatalmas kaszárnya egyik sarka éppen szembenézett az egykori nevelőintézet épületével. A tárgyalás során a hadbíró ezt jegyezte meg róla a periratban: “Ritka szellemi képességű és tudományos műveltségű, meg nem félemlíthető, szilárd akaratú és fáradhatatlan kitartású hölgy.”

1853. június 30-án hangzott el az ítélet: tíz évi várfogság.

Rettenetes időszak következett: először a kufsteini “császártoronyba” zárták, ami az egyik legszigorúbb büntetésnek számított akkoriban. Később Ljubljanába szállították, ahol cellájában sosem volt 10 foknál melegebb. A megrendült egészségű grófnő 1857-ben amnesztiát kapott, és alig négy évvel később elhunyt.

Teleki Blanka

136 évvel ezelőtt ezen a napon született Móricz Zsigmond

mzs

Móricz Zsigmond a Nyugat első nagy nemzedékének tagja, a XX. század első felének legjelentősebb prózaírója. Művészetében az a folyamat tetőződött be, amely a XIX. század végén Mikszáthtal indult meg és a századforduló gazdag novella termelésével folytatódott.  Magába olvasztotta a nagy elődök elbeszélő örökségét, de túl is lépett a hagyományokon. Megvolt benne Jókai áradó mesélő kedve, Mikszáth anekdotizáló hajlama.

Móricz Zsigmond elbeszélő művészete áttörte azokat az egyre áttörhetetlenebb határokat, melyek az elitet az átlagolvasótól elválasztják. Neki sikerült, hogy egy személyben legjobb és legolvasottabb prózaírónk legyen

1879-ben született a Szatmár megyei Tiszakécskén. Édesapja Móricz Bálint kisparaszt, édesanyja Pallagi Erzsébet. Kilencen voltak testvérek, ami súlyos anyagi gondokat okozott a családnak, de a paplány édesanya ragaszkodott a  gyermekek gondos neveléséhez, iskoláztatásához.

A szülőfalu, Csécse a gyermeki aranykor boldog színhelyeként maradt meg az író emlékezetében. Itt élt hatéves koráig. Ekkor következett be a család anyagi összeomlása. A legnagyobb fiút, Zsigmondot ideiglenesen anyai nagybátyjához, Túristvándiban lakó Pallagi Lászlóhoz adták.

1890-ben a nagyhírű debreceni református kollégiumban kezdte meg gimnáziumi tanulmányait. 1892-ben szülei Sárospatakra költöztek, így a negyedik gimnáziumot már ő is a pataki kollégiumban kezdte. Debreceni diákként is sokat olvasott: Jókai regényei mellett nagy hatással volt rá az olasz Edmondo de Amicis, A szív című érzelmesen szép gyermekregénye; fölfedezte magának Csokonai költészetét. Patakon is folytatódott olvasási szenvedélye, de tanulmányait elhanyagolta. Később Kisujszálláson éretségizett, jó eredménnyel. Ekkor már elhatározta, hogy író lesz.

Debrecenben a református teológiára iratkozott be, fél év múlva ugyanitt már joghallgató, majd átlépett a budapesti egyetem jogi karára.

1903 végén bekerült az akkor induló Az Újság szerkesztőségébe a gyermekrovathoz. Részt vett a Kisfaludy Társaság Szatmár megyei népdal- és népmesegyűjtésben. Egyetemi tanulmányait nem fejezte be. Közben állandóan írt, ontotta magából a betűket, de tehetsége csak nem akart felszínre törni.

1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát, egy felvidéki kisnemesi bányatisztviselő lányát, aki Janka néven vonult be az irodalomtörténetbe. A házasság azonban nem hozott idilli boldogságot. Két erős akaratú, világszemléletében, hagyományaiban, ízlésében, vágyaiban végletesen különböző ember kapcsolata volt ez. Műveiben férfi és nő házasságbeli viszonya rendre visszatért: örökké a maga házasságát írta meg újabb és újabb változatokban – gyakran szó szerint idézve éles szócsatáikat.

A lelki szenvedés, az emberi kétségbeesés, az apai fájdalom is körejátszott abban, hogy annyi írói próbálkozás és újrakezdés után végre rátalált saját hangjára és témájára. Első kisfiuk meghalt, a második is, és ezután írta meg első igazi sikert hozó novelláját, a Hét krajcárt. Osvát Ernő jelentette meg a Nyugat hasábjain, 1908-ban. Ez a novella alapozta meg hírnevét; Móricz elismert íróvá vált, akit Ady is lelkes szavakkal köszöntött.

A Hét krajcár és a kötet kedvező fogadtatása elsöpörte a korábbi gátlásokat, felnyitotta a zsilipeket, és Móricz csodálatos bőséggel írta első alkotói korszakának (1908-1919) műveit.

A Móricz család meglehetősen jó anyagi viszonyok közé került, így végre megengedhették maguknak, hogy a festői szépségű Leányfalun vegyenek telket maguknak.

1913 nyarán feleségével együtt Olaszországba utazott.

A húszas években az író magánélete gyökeresen átalakult. Felesége a túlzott féltékenységből az öngyilkosságba menekült. Móricz külföldi utazásokkal próbálta enyhíteni önvádló gyötrelmeit.

Osvát Ernő halála után, 1929 és 1933 között Babitscsal együtt szerkesztették a Nyugatot, szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni.

1926-ban újra megházasodott, feleségül vette Simonyi Mária színésznőt. Ez a házassága is tönkrement,így 1937-ben Móricz végleg visszavonult csodálatos otthonába, Leányfalura. Eme nehéz időkben e gyönyörű nagyközség sokszor nyújtott számára menedéket, lelki támaszt.

1942-ben agyvérzés következtében halt meg Budapesten, 63 esztendős korában.

Ezen a napon született Szent László magyar király

1046. június 27-én született Szent László magyar király (ur. 1077-1095), a középkori lovagi eszményt megtestesítő uralkodó, aki 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is.

Mind a mai napig egyik legjelentősebb királyunkként tartjuk őt számon, emlékét számos szobor és intézménynév őrzi.

szl

A köztiszteletben álló királyt Somogyváron, majd 1113 körül Váradon helyezték végső nyugalomra, sírja utóbb számos csoda színhelye és zarándokhely lett. 1192-ben III. Béla – pápai jóváhagyással – szentté avatta neves elődjét, ereklyéinek pedig hermát készíttetett, melynek utódja ma Győrben található meg. Szent László halála után elsősorban törvényeivel, pogányok elleni hőstetteivel, hatalmas testi erejével és erényeivel maradt meg a magyarság tudatában. Kanonizációja után harcos szentként emlékeztek meg róla, kultusza a lovagi eszmény Anjou-kori hódításával pedig tovább árnyalta alakját.

 Népi hiedelmek

Szent László király a kunok elé aranypénzt dobott, amelyek lefoglalták az üldözőket, de a pénzek lapos kavicsokká változtak, ezeket nevezik Szent László pénzének. Lova patkója nyomán gyógyízek fakadtak, amelyek ma fürdők. A király nyilát kilőve eltalált egy növényt, amelyet Szent László füve néven ma is gyógynövényként használnak. 

1890. június 24-én született Baktay Ervin

Erdőbaktai Baktay Ervin (sz. Gottesmann Ervin; Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító.

Eredetileg festőművésznek készült, Münchenben tanult Hollósy Simonnál.

Az I. világháború után orientalista tanulmányokat folytatott. 1926-tól 1929-ig Indiában megismerte az indiai vallásokat, bölcseletet, művészetet és népéletet.

1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit és emlékeit, 1929-ben betegen tért haza, ebben az évben belépett a Magyar Földrajzi Társaságba (MTF), ahol is 1929. november 14-én megtartotta első előadását “Az indusok életmódja”címmel.

Baktay nagy eszméje a függetlenség volt. Szemlélete révén egész életében mély szimpátiával fordult az indiai szabadságharcos, Mahatma Gandhi mozgalma felé.

A debreceni egyetem 1933-ban doktori címet ítélt Baktaynak földrajz, kozmográfia, filozófia tárgyakból. A doktori címet nem disszertáció, hanem szakirodalmi munkássága és helyszíni kutatásai alapján kapta.

1934-ben Kéz Andor egyetemi tanárral átvették a MFT működéséhez anyagi fedezetet biztosító “A földgömb” című folyóirat szerkesztését.

1946-tól 1958-ig, nyugdíjazásáig a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója. Újjárendezte és korszerűsítette az indiai gyűjteményt. Közben a budapesti i egyetemen az indiai művészettörténet előadója.

1956-57-ben az indiai kormány meghívására feleségével, Aditivel együtt részt vett Buddha halálának 2500. évfordulójára rendezett megemlékezésen.

Számos publikációja jelent meg. Napjainkban is sokszor használt, kitűnő műve az “India művészete”, eddig három kiadást élt meg.

Kevésbé volt ismert hogy a színes egyéniségét az észak-amerikai indián-cowboy romantika is vonzotta. Dús fantáziája játékos a történelmi eseményeket átélő lelki alkata kezdeményezte 1924-ben a – hasonló gondolkodású barátaival együtt – a vadnyugati város, majd a sikereken felbuzdulva 1931-ben az első magyarországi indián törzs megalapítását.

Baktay Ervin karizmatikus egyéniség volt. Az észak-amerikai indiánkultúra ismertetése terén kifejtett munkássága nemcsak belföldön, hanem egész Európában, sőt a tengerentúlon is ismertté tette. Így szerzett tudomást Heverő Bölényről 1937-ben az Amerikai Indián Szövetség, mely tagjai közé választotta, és tevékenységét a szacsem (főnök) címmel honorálta.