Tájak, városok

Budapest születésnapja

  http://t0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSbOzAthyxB8H_6qb5lgzLao0ZlLbhYKZsIBeaRZ3Qapm-26SM7

 

A Duna keleti részén fekvő Pest, valamint nyugati részén fekvő Buda és Óbuda egyesülésével született meg a mai Budapest.

Budapest a kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően már az őskortól kezdve lakott terület volt. A kelták a jelenlegi Óbudai területén települtek le Krisztus előtt.

Krisztus utáni első században a Rómaiak a Dunáig terjesztették ki határaikat, és a kelta település helyén építették fel katonai erődjeiket, Aquincumot, mely körül később városi település jött létre. A mai Óbuda területén találhatók a város romjai: kövezett utak, amfiteátrumok, bástyák, erődök.

A IV. század végére a római uralom megszűnt és a népvándorlás során hunok, gótok, longobárdok, majd az avarok uralma alá került Budapest.

A magyarok a honfoglalás befejezésével a IX. század végén szállták meg a város pesti részét. A XI. században a mai Gellért-hegy lábánál fontos dunai átkelőhely alakult ki.

A XII. század végére a mai Óbuda északi részén, Pesten és a Gellért-hegy környékén alakultak ki települések.

1241-ben a mongolok egész Pestet és Óbudát szinte teljesen elpusztították. A tatárjárás után épült meg a Budai vár, mely a XII. században egyre nagyobb jelentőségű település lett. A középkori Buda királyi székhelyként és polgárvárosként, míg Pest kereskedővárosként működött.

A XV. században I. Hunyadi Mátyás uralkodása idején Buda a korabeli Európa politikai, kulturális és művészeti központjává vált. Ekkor épült újjá a királyi palota, valamint könyvtár, nyomda és főiskola nyitotta meg kapuit.

A XVI. századtól 140 évig török uralom alá került az ország és ázsiai típusú, keleti várossá változott Budapest. Ebben az időben kevés említésre méltó műemlék keletkezett, leszámítva Budapest török fürdőit.

A mai Budapest a XVII. század végétől fokozatosan újjáépült. Ebben a században épült a mai városháza és a barokk templomok többsége, mindeközben a királyi várpalota is megújításra került. Buda az ország közigazgatási, Pest pedig a legfontosabb ipari és kereskedelmi központjává fejlődött.

A XIX század első felében Pest az ország szellemi centruma lett. A fejlődés tovább folytatódik, ekkor épül meg a Lánchíd.

A szabadságharc utáni kiegyezéssel megalakult az Osztrák-Magyar monarchia, melynek pozitív hatása volt a város fejlődésére is.

1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesült. A város óriási fejlődésen ment keresztül. Hidak, parkok, csatornák, közvilágítás, utak, és földalatti épült. Budapest a XIX. század végére nyolcszázezres lakosú világvárossá fejlődött és Bécs nagyságával és szerepével versenyzett. Pest az ország kereskedelmi, adminisztratív, politikai és kulturális központja lett.

A második világháború idején a város nagy része elpusztult, illetve megrongálódott, a hidakat mind lebombázták. 1945 és 1949 között a város újjáépült. 1950-ben a lakosság a környező megyei városok és nagyközségek hozzácsatolásával jelentősen megnőtt.

Szentendre

A Dunakanyar kapujában, a Pilis és a Duna, hegy és sík vidék találkozásánál, gyönyörű természeti környezetben található egy kisváros SZENTENDRE, amely elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót.

Kedvelt kirándulóhely, évente több millió turista keresi fel a világ minden tájáról.

A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be. Ennek a felvirágzásnak az emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai.

 

Hortobágyi Nemzeti Park

Hortobágyi Nemzeti Park

Hazánk első nemzeti parkja, 1973-ban alapították.

Legjellemzőbbek a szikes puszták, a löszpuszták, a mocsarak és az árterek.

Címer állata a daru, mely éppen nász táncot jár.

Területe: 805, 49 km2

                                   

“A daru nemcsak a hosszú élet, az éberség és a bölcsesség jelképe, hanem a hűségé is. Japánban a darut, mint tiszteletreméltó Urat említik.

A kínai mitológiában a fényesség ősprincípiumával, a janggal áll kapcsolatban. Különösen hosszú életűnek tartják, ezért válhatott a halhatatlanság szimbólumává. A kínai piktúrában gyakorta ábrázolják a szintén a hosszú élet jelképének tekintett fenyővel. Ezen kívül a halhatatlanok hírnöke is, mert a daru viszi a holt lelkeket a Nyugati Paradicsomba. A Nap felé tartó madár egyúttal az életben elérhető érvényesülést is jelképezi.

A keresztények körében pozitív tulajdonságokkal bír a daru, megtestesíti a feddhetetlenséget, ezzel együtt a szerzetesi élet erényeit. A görög Hermész, az istenek követe, a darvak V alakzatú kötelékének mintájára formálta meg a betűket. Ugyanakkor Hermészt szent daruja árulta el, amikor Apollón marháit akarta ellopni. Az ókori görögök, azt mondták, hogy amikor ék alakzatban szállnak a darvak, a fiatalabb védtelen madarakat védelmezik, ezzel mutatnak követendő példát az embereknek.

Indiában azonban közel sem olyan jó a híre a darunak, náluk ez a madár az árulás szimbóluma. Európa nyugati részén a daru megítélése ugyancsak nem jó, sokszor a butasággal és az ügyetlenséggel azonosítják. A keltáknál a daru látványa balszerencsét jelentett.

Nálunk viszont egykoron a daru a parasztudvar díszmadara volt, viselkedéséből az időjárásra következtettek, hangos krúgatásukkal az idegent jelezték. A néphagyomány megőrizte annak az emlékét, hogy az alföldi várfalakon azért tartották a szelíd darucsapatot, hogy az éjszaka leple alatt közeledő ellenséget észrevegyék. Hermann Ottó (1835-1914) a híres ornitológus, etnográfus szavai szerint: “Hatalmas, czímeres madár, mely a magyar nemesség armálisában nagyon sokszor van meg, és ősi soron becses madara a magyarságnak”. A daru gyakorta szerepel címereken, tollait valaha pénzért árulták, a szebb tollakért akár egy borjú árát is megadták, de szívesen hordtak darutollas kalapot a parasztlegények. Vidéken egykoron a darvak kiáltására kezdték el a tavaszi vetést és az őszi betakarítást.

Az ókorban a vizes területeken élők azt hitték, hogy a fél lábon ácsorgó daru vigyáz a többi madárra, úgy, hogy az őrt álló daru felhúzott lábában egy követ tart, s amikor elbóbiskol a madár, a kő ráesik a másik lábára, amitől azonnal felriad.”

Hortobágyi darufesztivál 2015. október 23 – 25.

A híres daruvonulás a késő őszi naplementék eseménye, amely a Hortobágy egyik leglátványosabb madármozgalma. A vonuló darvak napközben a nemzeti parkot övező mezőgazdasági táblákon táplálkoznak. Késő délutántól gyülekeznek újra a pusztán, ahonnan csapatokban húznak a halastavak irányába, ahol az éjszakát töltik. Az Észak-Európából szeptember második felében érkező madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig maradnak nálunk, majd továbbindulnak észak-afrikai, tunéziai, szudáni telelő területeikre. A Hortobágyon átvonuló darvak száma másfél évtized alatt néhány ezerről 80-100 ezerre nőtt. Az eget betöltő hangos darucsapatok látványa minden szemlélő számára felejthetetlen élményt nyújt.

 

Csabai Kolbászfesztivál

Október 22. és 25. között rendezik meg Békéscsabán, a kolbász fővárosában a Csabai Kolbászfesztivált. A négynapos ünnepen ezekben a napokban a disznótoros hagyományőrzésé, a színes zenei, szórakoztató és családi programoké, a kulturált szórakozásé lesz a főszerep.

Ha valaki igazi magyaros ételre vágyik, a házi receptúrák alapján készülő kolbászt és hurkát nem szabad kihagynia.
A csabai kolbász és annak fesztiválja ma már fogalom.

csabai
A csabai embernél régóta alapkövetelmény, hogy a kamrában kolbásznak és pálinkának lenni kell, így ha váratlan vendég toppan be, akkor is megkínálhatják.
A Csabai kolbász legfőbb egyediségét a bőségesen, de jó ízléssel adagolt, kiváló minőségű, hazai termesztésű fűszerpaprika adja. Sehol ennyi paprikát nem tesznek bele. Íze jellegzetesen „csabai”. Zamatos, harmonikus „csabai” kolbász íz, melyben a többi fűszer mellett a paprika színe, aromája és csípőssége dominál. Sem a só, sem a köménymag, sem a foghagyma íze nem ütközhet ki belőle, külön egyik sem érvényesülhet.

Készítése egy élő néphagyomány, mely több mint száz éve, generációkon keresztül szinte semmit sem változott.

Szép tájak Magyarországon – Eger

Eger Heves megye központja, a Mátra és a Bükk hegységek között, az Eger patak partján épült. Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Ez a vár évszázadokon keresztül fontos stratégiai pont volt.

A város hosszú történelmi múltra tekinthet vissza: Szent István király alapított itt püspökséget, majd 1804-ben érseki székhely lett. Az első székesegyháza már a XI. században felépült a várban, ide temették el 1204-ben Imre királyt. Itt nevelkedett III. László, II. András, IV. Béla, valamint itt tanult Anonymus is.

1552-ben Dobó István megvédte a várat a hatalmas török sereggel szemben. Ennek történetét dolgozta fel Gárdonyi Géza az „Egri csillagok” című művében. A vár 1596-ban mégis török kézre került, egészen 1687-ig. A török idők legsajátosabb emlékei a minaret és a török fürdők. Eger történelmi városképét a váron kívül a XVIII. Századi épületek határozzák meg. A barokk formavilága a középkori és török emlékek között jellegzetes építészetet teremtett, ez teszi egyik legszebb barokk városunkká. Itt jelent meg az első magyarországi hírlap, a Rákóczi által 1705-ben kiadott „Mercurius veridicus ex Hungaria” (Magyarországi Igazmondó Hírnök).

Kereskedelmében évszázadok óta szerepelnek a kiváló minőségű borok. Az Egri borvidék legismertebb borfajtái a Bikavér, a Medoc Noire, a Leányka és a Debrői Hárslevelű. A híres Egri Bikavért a különböző vörös szőlőfajták együttes szüreteléséből nyerik, jellegzetes, szinte feketébe hajló színét a szőlőhéjban lévő festékanyag adja.

A városközpont a Kossuth utca – Barkóczy utca – Balassi Bálint utca és a vár által határolt négyszög, itt emelkedik számos nagyszerű műemlék.

Egri barangolásunkat érdemes a főtéren, a főszékesegyházzal kezdeni, amelyet a pápa 1970-ben bazilika rangra emelt. Ez az ország harmadik legnagyobb temploma. Építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, aki Hild Józsefet kérte fel a tervezésre. Az épület 1831-36. között épült klasszicista stílusban.

A főbejárathoz impozáns lépcsősor vezet, két oldalán Marco Cassagrande szobrai állnak, melyek Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Pétert és Szent Pált ábrázolják. A lépcső tetején egy korinthoszi oszlopcsarnokba érkezünk. A 17 méter magas oszlopok egy timpanont tartanak, melyen latin nyelvű felirat olvasható: „Jöjjetek, imádjuk az Urat!”. A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjait láthatjuk.

A templombelső kialakítása közel 120(!) évig tartott. Fő látnivalói az olasz márványfajtákból épült baldachinos főoltár, a Mária-kápolna, a Szent Mihály tiszteletére emelt carrarai fehér márvány oltár, a kóruson található nagyorgona valamint a kripta. A kriptában van eltemetve az építtető, Pyrker érsek urnába zárt szíve, mert mint mondotta: „A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké!”.

A bazilikával szemben áll az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola impozáns épülete. Eredetileg az egri egyetem befogadására készült, Eszterházy Károly püspök megbízásából. II. József azonban nem engedélyezte az egyetem létesítését, ezért különböző oktatási intézmények kaptak itt helyet. A nagyrészt barokk, illtetve főhomlokzatában copf ízlésű hatalmas épület 1785-re készült el, Gerl Mátyás és Fellner Jakab tervei alapján. Alaprajza szabályos négyszög, az épület nagy belső udvart fog közre.

A monumentális barokk lépcsőházon keresztül jutunk az első emeletre, itt találjuk a fő látnivalókat: a dísztermet, a Főegyházmegyei Könyvtárat és a kápolnát. A díszterem mennyezeti freskója az egyetem négy fakultását – a jogtudományt, a bölcsészettudományt, az orvostudományt és a teológiát – ábrázolja.

A Főegyházmegyei Könyvtár 150 ezer kötetből álló könyvgyűjteménye egyedülálló értéket képvisel. Itt őrzik többek között Mikes Kelemen eredeti törökországi leveleit, 34 középkori kódexet, 100 darab ősnyomtatványt valamint Mozart egyetlen magyarországi levelét is. A páratlan kötetek megtekintése mellett érdemes néhány pillantást vetni mennyezetfreskóra valamint az egyedi tervezésű könyvtárbútorzatra is. A berendezést Fellner Jakab tervei alapján Lotter Tamás készítette tölgyfából, vasszegek nélkül.

Az épület keleti oldalán egy tornyot találunk, melynek ablakait vaspaletta fedi. Ez ad helyet az 1776-ban megnyitott csillagvizsgálónak. Az 53 méter magas tornyot Hell Miksa jezsuita csillagász és matematikus tervei szerint a kor legkorszerűbb csillagvizsgáló eszközeivel szerelték fel. Közép-Európában egyedülálló a carrarai márványból készült meridiánvonal. II. József 1784-ben betiltotta ugyan az intézmény működését, a berendezéseket ma is megcsodálhatják a látogatók. A teraszról gyönyörű kilátás nyílik a városra. Az itt emelt építmény tetején egy kupola található, melyben még mindig működik a camera obscura. Az 1779-ben megalkotott varázslatos szerkezet egy tükör és egy lencse segítségével egy besötétített, kicsinyke szobában, egy fehér asztalon megjeleníti a város látképét. Az intézmény első csillagásza, Hell Miksa a város lakóit és látogatóit akarta szórakoztatni a készülékkel.

A főtér harmadik épülete az U alakú Érseki Palota, melynek főbejárata a Széchenyi utcáról nyílik. A barokk stílusú épület mai formáját 1844-re nyerte el, az oldalszárnyakat elegáns, rácsos vaskapu és kerítés köti össze, alkotója Fazzola Lénárd. A déli szárnyban az Érseki Hivatal, az északi szárnyban pedig az Érseki Gyűjteményi Központ található.

A Széchenyi utca ma sétáló utca, hangulatos kávézókkal, éttermekkel és több műemlékkel. Érdemes megnézni a Művészetek házát, a Szent Bernát templomot (ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumnak és Kollégiumnak ad otthont) és a Műemlék Patikát.

A Kossuth Lajos utca, mely az Eszterházy Károly Főiskola déli oldalánál vezet a vár felé, érdekes látnivalókat tartogat. Rögtön az utca elején áll a feltűnően szép Kispréposti palota,

Androvics Miklós prépost-kanonok építette 1758-ban. Tervezőjét sajnos nem ismerjük. Ma az épület emeletén működik a Történelmi Városok Bizottsága (ICOMOS).

Következő látnivalónk a Foglalarium, melyet Foglár György építtetett a XVIII. században, jogi iskolának. Mindig oktatási célokra használták, napjainkban az Angolkisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Leánygimnáziuma működik falai között.

Az utcában megnézhetünk még egy Ferences Templomot és Rendházat, a Nagypréposti Palotát illetve vele szemben a Megyeházát.