Természet

A fagyöngy

Mi is a fagyöngy?
Egy különleges varázskellék, vagy nagy hatalommal bíró növény? Már a kelták is tisztelték csodálatos tulajdonságait, s az évszázadok során egyre szélesebb körben ismerté vált. Tumorellenes hatású, vérnyomáscsökkentő szer, mindamellett a régi idők egyik varázsnövénye.

Egy angolszász hagyomány szerint aki fagyöngy alatt ad csókot kedvesének, annak szerelme örökké tart.

Egy skandináv legenda szerint Frigg adta ezt a csodálatos lehetőséget a pároknak. Loke rengeteg bosszúságot okozott az Isteneknek, ám valahogy mindig megúszta a dolgot. Amikor Friggnek, a házasság istennőjének, és Odennak, minden istenek atyjának gyermeke született, jelzést kaptak, hogy valaki megpróbál majd az ifjú Balder életére törni. Anyja mindennél jobban féltette, így minden élőlényből, és élettelen tárgyból kicsikarta az ígéretet, hogy nem bántják gyermekét.
Az ártalmatlannak tűnő fagyöngyről azonban megfeledkezett. Loke rájött a hibára, s maga mellé állította a növényt. Egy délután, az istenek unaloműzésként gerelyt dobáltak, s a sérthetetlen Balder volt a célpont. Amikor Hod került sorra, Loke egy fagyöngyből készített dárdát nyomott a kezébe. A dárda áthatolt Balder testén, s megölte őt. Az istenek megengedték, hogy Frigg azt tegyen a fagyönggyel, amit szeretne.
Miközben Frigg könnye ráhullott a növényre, valaki csókot lehelt arcára, s apró, fehér bogyókká váltak a könnyek. Ekkor Frigg azt kívánta, hogy a fagyöngy többé ne árthasson senkinek; aki alá áll, kapjon lehetőséget a szeretetre és a megbocsátásra.
Azóta is karácsonykor fagyöngy lóg minden ajtó felett.

Más hiedelmek szerint a boszorkányok elriasztására is alkalmas, ezért nem árt, ha helyet kap az örökzöldekből készült ajtódíszekben és koszorúkban. A növény kultuszát az európai telepesek magukkal vitték az Újvilágba, így karácsonykor szinte minden ajtón megtalálható.

Őszi falevelek

A levélhullás (abszcisszió) komplex fiziológiai változások eredménye.

A fotoszintézis folyamata csökkenti a levélzetben található klorofill mennyiségét; a növények ezt a nyári hónapokban visszapótolják. Amikor a nappalok rövidülni, az éjszakák pedig hűvösödni kezdenek, vagy a száraz évszak hatásai érződni kezdenek, a lombhullató növények klorofillpigment-termelése visszaesik, így a levelekben jelen lévő egyéb festékanyagok láthatóvá válnak: megjelennek a levelek őszi színei. Ezen festékanyagok közé tartoznak a sárga, barna és narancs színeket adó karotinoidok. Az antocián pigmentek a leveleket vörösre és lilára festik; ezek nem mindig vannak jelen a levelekben, csak késő nyártól, amikor a cukrok a levélben maradnak az abszcisszió megkezdődése után.

A gyönyörű őszi tájképek a világ olyan részein láthatók csak, ahol a rövidülő nappalok és hideg éjszakák előfordulnak. Máshol a lombhullató fák levelei egyszerűen leesnek, az antocián felhalmozódásából adódó ragyogó színek beállása nélkül.

osz

Az ősz színpompája

Krizantém titkok..
Titkok, amit ezek a különleges, misztikus növények tanítanak nekünk Aranyvirág – ezt jelenti a krizantém szó.

Japánban és Kínában is krizantém a részvét virága
Egy háromezer éves kínai legenda szerint a ma Japánhoz tartozó Szitakötő szigeten egy olyan gyógynövény termett, amely fiatalító hatású volt, ha ifjú lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indultak bár sok kalandot átéltek, a fiatalító gyógynövényt nem lelték meg. Helyette megtalálták a krizantémot, amivel kereskedni kezdtek. Kínában az ősz jelképe, de az idős kor erényét is neki ajánlják. Külön ünnepe van, a kilencedik holdhónap kilencedik napján.

A krizantém gyógyító hatása
Gyógynövényként is számon tartják. Megőrzi az erőt, és hosszú életet biztosít. A krizantém virága gyulladáscsökkentő, vérnyomáscsökkentő hatású. Emésztési problémák ellen is hatásos. A sárga krizantém virág a leghatékonyabb lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használható. A szirmok enyhén fanyar ízük miatt kiváló salátaízesítők.
A tradicionális távol-keleti gyógyítás szerint a krizantém virág a máj és a tüdő meridiánjaira hat. A belőle főzött tea belsőleg fogyasztva ragyogóvá teszi a szemet, javítja a látást, méregtelenít, csökkenti a vérnyomást, hűtő, altató hatással rendelkezik. Használható hőhullám esetén, májgyengeség okozta szédülésre, számítógép okozta szemfájdalom és látászavar jelentkezésekor. Külső alkalmazásban szemöblítőként kötőhártya-gyulladás, szemduzzanat esetén hatásos./ csak szakképzett fitoterapeuta javallatára készíthető bármi is a krizantémból./

Krizantém a világban

Angliában – egyáltalán nem a halottak napjához kötődik. A vasárnapi ebédhez megterített asztalon éppúgy előfordulhat, mint egy születésnapi virágcsokorban. A hinduk és buddhisták számos szertartáshoz használják ma is, például fehér és sárga virágfejekből készített füzérrel díszítik a templomokat, szobrokat és oltárokat.

Sok nő megsértődik, ha egy őszi randevún „temetővirágot” kap, így hazánkban nem szerencsés krizantémmal szerelmet vallani. Annál is inkább, mivel a régi „virágnyelv szerint is az ajándékba adott krizantém üzenete: „csodálatos barát vagy”. A fehér virágú az igazságot, a sárga a mellőzött szerelmet, a vörös a szeretetet jelképezi. A kertbe kiültetett növény nem csak dekoratív, de sokáig virágzik, hosszan örülhetünk neki.

Az ősz

Az ősz az elmúlás évszaka. A “legszomorúbb” évszak, mert utána a tél jön. Mégis meg vannak a maga szépségei: a természet utolsó fellobbanása a nagy pihenő előtt. A fák lombjai ezer színben pompáznak mielőtt lehullanak. Az ősz az aratás és a szüret ideje is.

Mi a jelentősége az ősznek?

Mindennek megvan a maga ciklusa. Semmi sem maradhat kiteljesedett állapotban. Ami megszületik, létrejön az el is múlik, meghal. A természet is gyönyörűen visszatükrözi ezt a körforgást. Elmúlt a nyár, elkezdődik az iskola, a munka visszazökken a megszokott tempójába és a növények és álltok is levetik színpompás ruhájukat.

Ez az időszak fontos energiatároló időszak. Minden nyári, felfokozott élményünket érdemes elraktározni és kihasználni az időt még arra, hogy kirándulások vagy más szabadtéri tevékenységek is adjanak ehhez a energia többlethez. A testünknek is kezdi feldolgozni a nyári gyümölcsök életerejét és annyit raktároz belőle amennyit csak tud. Ebben az időszakban érik a legtöbb alma és körte fajta, valamint a csonthéjas magvak. Aki teheti gyűjtsön csipkebogyót a kirándulások alatt.

 

Legszebb őszi hónap az október!

Az októberi időjárás és egyéb jelek megfigyelése alapján az évszázadok során számos népi regula alakult ki. Az angolszász népek szerint, ha októberben sokat esik az eső, szeles és ugyancsak esős december várható; a meleg október, hideg februárt, a fagyos, szeles viszont enyhe januárt és februárt jelez. Ha az októberi telihold fagymentes, a következő holdtöltéig sem várható fagy. A következő év márciusának időjárása pont olyan lesz, mint amilyen az októberi volt. Ám nemcsak az októberi időjárás, hanem egyes vadon termő bogyók megfigyelése is segíthet az előrejelzésben. Minél fényesebben pirosló galagonyát és hecsedlit látni a sövényeken, annál több fagy és hó lesz az elkövetkező télen. A mi népi időjósaink az októberi kövér nyulakból hosszú télre, nagy hóra számítottak, a fákról nehezen lehulló falevelekből kemény hideget, s a következő évben sok hernyót és kevés gyümölcsöt jövendöltekA hónap ismertebb jeles napjai sorában október 4-e, a szegények pártfogójának, a ferences rendet megalapító Assisi Szent Ferenc ünnepe az első. Amikor rá emlékezik a keresztény világ, a vidéki emberek kotlóst ültetnek, s hogy a csirkék el ne pusztuljanak, a gonosz szellemek távol tartására nyírfaágat tesznek a fészekaljba. E nemes szenttől sokan remélnek vigaszt, patrónusa többek között a magányosan haldoklóknak, az állatoknak, a madaraknak, a környezetnek és a környezetvédőknek, a családoknak, a kárpitosoknak és tapétakészítőknek, valamint az állatkerteknek.

A hónap 6. napján a karthauzi rend alapítójára, a kölni Szent Brúnóra (1030 körül – 1101. október 6.) emlékezik a keresztény egyház. Brúnó már fiatalom papi pályára készült, felszentelése után a Reimsi Katedrális kanonokja és a káptalani iskola tanára lett. Igen széles körű egyházi és világi műveltségre tett szert, számos tanítványa volt, köztük a későbbi II. Orbán pápa is.

Október 11-e – mely a naptárreform előtt Szent Mihály napja volt – elsősorban a britek számára nevezetes, ugyanis a néphiedelem szerint ezen a napon a Sátán levizeli és összeköpködi a szederbokrokat, ezért október 10-e után a szeder már nem ehető. A legenda szerint a Lucifer haragját e növény iránt az váltotta ki, hogy amikor október 11-én Mihály arkangyal seregei a mennyei háborúban győzedelmeskedtek felette, a harc során egy szederbokorba esett, mely csúnyán összekarmolta őt.

A hónap közepén, 15-én van Avilai (Nagy) Szent Teréznek az ünnepe, aki a sarutlan karmelita rend reformátoraként kortársa és honfitársa volt Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend megalapítójának. Az anekdota szerint 1582-ben Alba de Tomes-ban halt meg az október 4-éről (a naptárreform miatt) október 15-ére virradó „hosszú” éjszakán. Szent Teréz napja nálunk hagyományosan a szüret kezdete. Ez a nap a Bácskában és a Bánságban egykoron dologtiltó nap volt, amikor az asszonyok nem moshattak, és kenyeret sem süthettek.

Három nappal később, 18-án Szent Lukács evangélistára emlékezik a katolikus világ. Őt tartják az Újtestamentum harmadik (Lukács evangéliuma) és ötödik (Az apostolok cselekedetei) könyve szerzőjének. A Biblia azt írja róla, hogy orvos volt, ezért a doktorok és a sebészek, valamint a kórházak és a gyógyfürdők védőszentjeként tisztelik. A keresztény hagyomány szerint o volt az első ikonográfus, lefestette Szűz Mária, Péter és Pál képeit, emiatt a művészek pártfogójának is tekintik.

Lukács neve napját Angliában helyenként „Kutyaverő nap”-nak nevezik, ugyanis – állítólag ezen a napon – a kutya megette a szentelt ostyát, ezért egyes helyeken, például Yorkban, büntetésként a kutyákat rendszeresen elverték. Ugyanakkor Velencében a „San Luca, El ton va te la zuca” mondás járta, vagyis az, hogy a „Tökök megposhadnak Szent Lukács napján.”

Nálunk, ha Vendel napján, október 20-án állatvész ütötte fel a fejét, régen azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. A 7. században élt ír királyfi, Szent Vendel az állattenyésztő gazdák és a pásztorok védőszentje.

Október 21-én a pogány hunok ellen vívott harcban, 383-ban Kölnben mártírhalált szenvedett, a középkorban nagy kultusznak örvendő, Szent Orsolyának és 11 szűz társnőjének van az ünnepe. Úgy tartják, hogy ha Orsolya napján szép az idő, akkor karácsonyig olyan marad, sőt az egész tél kellemes lesz.

Október 25-e a II. Vatikáni Zsinatig az ikerszentek – Crispin és Crispian – ünnepe volt. A legenda szerint a 287 körül Maximiar Hercules uralkodása alatt, Soissons városában vértanúhalált szenvedett szentek cipészként keresték kenyerüket. Noha a létezésükre nem találtak elegendő bizonyítékot, ezért 25-e ma már csak fekete betűs ünnep, mindazonáltal védőszentjükként tisztelik őket a foltozóvargák, bőrkesztyű- és cipőkészítők, a bőrdíszművesek és a takácsok.

Október 26-a régen időjárásjelző nap volt, a Dömötör napi hideg szélből, kemény telet jósoltak. Dömötört, a keleti egyház szentjét, a juhászok pártfogójának tartják.

Október 28-án Zelóta Simon és Júdás Tádé apostolokra emlékezik a katolikus egyház. Keveset tudunk róluk, a legrégebbi egyházi autoritások szerint e keresztény szentek halászok voltak, mások szerint viszont azok pásztorok, akiknek az Úr angyalai bejelentették Jézus megszületését. Legendájuk szerint a Zelóta Simon Júdás Tádéval együtt úgy lett vértanú, hogy kettéfűrészelték őket. Ezért Simont fűrésszel szokták ábrázolni, a favágók tekintik a védőszentjüknek. Szent Júdás napján régen Britanniában esős időre számítottak. Manapság hagyományosan gesztenyét esznek ezen a napon. Régi brit szokás szerint ezen a napon a hajadonok meghámoznak egy almát, gondosan ügyelve rá, hogy a lehámozott almahéj egybe maradjon. Miután végeztek a hámozással, leendő szerelmük nevének kezdőbetűjét tudakolva Júdáshoz és Simonhoz fohászkodva, jobb kezükben háromszor körbeforgatják, majd a bal válluk felett hátradobják az almahéjat. Ha szerencséjük van, az a dobást követően is egyben marad, és leesve a jövendőbelijük nevének a kezdőbetűjét rajzolja ki, ha viszont elszakad, nem várható házasság. Nálunk október 28-a, Simon és Júdás napja a Hegyalján a szüret kezdete.

A hónap utolsó harmadában (23-án) a Nap a Skorpió jegyébe lép. Az indiai szikhek hiedelme szerint a Skorpió uralkodása alatt, vagyis a nyolcadik holdhónapjukban született csecsemőt élete során rengeteg szerencsétlenség éri, ám ha a gyermek kora hajnalban jön a világra, ennek épp az ellenkezője várható. Az októberrel kapcsolatban felemás a magyar néphit megítélése is, hiszen aki ekkor lép házasságra, sok szeretetre számíthat, azonban a meggazdagodásra várnia kell. A románok pedig a horgászástól óvnak a hónap első holdtöltéjén, mivel ekkor nem hal, hanem egy vízbefúlt ember akad a horogra.

Augusztus 27-én, 00,30 órakor nézzetek fel az éjszakai égboltra!

Valószínűleg feltűnő vörös színe ihlette az ókor emberét, hogy a római hadistenről nevezze el. Noha csak feleakkora, mint a Föld, az összes égitest közül mégis ez hasonlít legjobban lakóhelyünkhöz. A Marson egy nap alig tart tovább, mint a mi bolygónkon, és hasonló tengelyferdeségének köszönhetően még évszakok is megfigyelhetők rajta. A felszíne is csaknem ugyanolyan változatos.
A sarkokat fehér, víz és szén-dioxid alkotta jeges pólussapkák fedik. Hegyeket, sőt óriási, régen kialudt tűzhányókat mászhatnánk meg a bolygón. A Marson található a Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons, amely közel huszonhat kilométer magas (háromszor magasabb, mint a Föld legnagyobb hegyei) és a lába a Kárpát-medence egészét(!) betakarná. A Földön a hasonlóan nagy vulkánok a súlyuk miatt belesüllyednének a kéregbe, itt viszont a Mars gyenge gravitációja miatt a vulkáni hegyek kisebb súlyúak.

A viszonylag kis gravitáció egy nagyon ritka szén-dioxid légkört tart a bolygó körül, felszínén százszor kisebb a légnyomás, mint a Földön. Mégis, a Marsot övező gázréteg elegendő ahhoz, hogy időnként akár a fél bolygót is betakaró homokviharok söpörjenek végig a felszínen. Éghajlata kismértékben eltér a Földétől, a hőmérséklet a legtöbb helyen a fagyos -120 és a langyos +20 Celsius fok között változik.

Évmilliárdokkal ezelőtt a Mars éghajlata sokkal melegebb volt, és a felszínén vízfolyások hömpölyögtek. Erre a kiszáradt folyómedrek utalnak. A víz kölcsönhatásba lépett a felszínt alkotó vassal, ami ennek következtében “elrozsdásodott”. A rozsda jellegzetes vöröses színt ad a felszínnek.

Felülete ma száraz. Sok helyütt kövekkel borított száraz sivatagokat találunk. Két Viking-űrszonda is ilyen vidékre ereszkedett le. 1976-ban a Viking űrszondák életet is kerestek a Mars felszínén. Számos kísérletet végeztek az élet kimutatására, de nem jártak sikerrel. Találtak ugyan érdekes és gyanús gázcserére emlékeztető kémiai folyamatokat, de nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy azok élő vagy élettelen anyagtól származnak-e. (Azonban az Antarktisz jegében több, a Marsról származó kőzetre bukkantak, amelyekben – úgy tűnik – életnyomok is fellelhetőek.)

A Mars körül két kicsiny hold kering, melyek szabálytalan formájú törmelékek. Valószínűleg a kisbolygó-övezetből származnak, csak a bolygó gravitációja fogta be őket. (Nap körüli keringésük során túl közel kerülhettek hozzá, így azóta körülötte kénytelenek körözni.) A nagyobbik, belső hold, a Phobos alig huszonkét kilométeres szikladarab. Mindössze hatezer kilométerre kering a Mars felszíne fölött, s egyre közelebb kerül a bolygóhoz. Lehet, hogy százmillió éven belül szétesik, gyűrűt formál a Mars körül, vagy esetleg rázuhan a bolygóra. A másik hold, a Deimos, mely a maga tizennyolc kilométeres átmérőjével a Naprendszer legkisebb ismert holdja. Mindkét égitestet sötét,alighanem szénben gazdag kőzetek alkotják. Finom porral borított felszínüket számos repedés hálózza be, alighanem szénben gazdag kőzetek alkotják.

Augusztus 27-én, 00,30 órakor nézzetek fel az éjszakai égboltra!

Ezen az éjszakán a Mars bolygó mindössze 34,65 ezer mérföldre fog elhaladni a Földtől. Szabad szemmel a bolygó úgy fog látszani, mint a telihold. A látvány olyan lesz, mintha két hold lenne fölöttünk! Legközelebb az ilyen jelenség, amikor a Mars ennyire meg fogja közelíteni a Földet, csak 2287. évben várható.