Természet

Ahol biztosan hűvös van

A barlangok általában hegyek mélyén rejtőző vagy oda vezető járatok, melyeket rendszerint a természet maga hoz létre.

A Hang Sơn Đoòng, vagyis a Hegyi folyó barlang egy hatalmas barlang Vietnamban, a Phong Nha – Ke Bang Nemzeti Park területén, az ország középső részén, a Vietnami-hegységben. Nevét a benne található gyors folyású föld alatti folyóról kapta. A barlangot felülről egy keskeny résen át világítja meg a nap, és különlegessége, hogy saját folyója és dzsungele van, és néhol még vékony felhők is kialakulnak benne. A barlang méretei óriásiak, egy negyven emeletes felhőkarcoló is elférne benne, így könnyen lehet, hogy ez a világ legnagyobb barlangja.

De ne menjünk ilyen messzire…Magyarország viszonylag jól el van látva látogatható barlangokkal is, amelyek kellemes menekülést jelentenek a kánikulából.

A Baradla-barlang hazánk legnagyobb és legdíszesebb cseppkőbarlangja.

A tapolcai tavasbarlangban jelenleg mintegy 20 fokban csónakázhatunk a földalatti tavon, egy ugrásra a Balatontól, a szintén Balaton-parti Csodabogyós barlangban pedig egész évben 9,5 fok van.
Abaligeti barlang

A Mecsekben található Abaligeti-barlangot egykor a világ száz csodája közé is beválogatták.

Az Abaligeti-barlang a Mecsek egyik legszebb látnivalója, ugyanakkor leghosszabb patakos barlangja is, melyet 1982-ben fokozottan védett természeti értékké nyilvánítottak.

A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található barlang 466 méter kiépített szakaszon látogatható is. Abaligeti-barlangot 2000-ben gyógybarlanggá nyilvánították.

A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. Klímája, köszönhetően a 97 %-os páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.12,6 °C az átlag hőmérséklet a barlangban.


Abaliget nemcsak barlangjáról, hanem a Denevérmúzeumról is híres.

Főként a korábban elterjedt rémtörténeteknek és éjszakai életmódjuknak köszönhetően a denevérek sokak számára félelmet keltő, titokzatos, vérszívó állatok. Természetes élőhelyeik szűkülése és vadászterületeik csökkenése miatt a denevérek száma mára jelentősen megcsappant.

Szerencsére ma már egyre többen vannak azok, akik tudják, hogy a denevérek rovarokkal táplálkoznak és akkor sem fogják a vérünket szívni, ha esetleg tévedésből egy nyári estén berepülnek a nyitott ablakon, a sötétben ultrahangokkal tájékozódnak és téli álmot alszanak és nem kapaszkodnak az emberek hajába, de fontosnak tartjuk, hogy egyre többen megismerjék ezeket a hasznos állatokat.

Miért lógnak a denevérek fejjel lefelé?

“Éjszakánként, a levegőben suhanva, a denevérek rovarok és más apró állatok százait ejtik zsákmányul, nap közben pedig félreeső helyeke, barlangokban, fák odvaiban, padlásokon vagy panelházak üregeiben fejjel lefelé lógva töltik az időt.Jó néhány különböző oka van annak, hogy a denevérek így alszanak. Először is, ez a helyzet ideális számukra a felszálláshoz. Az emlősök közül egyedül a denevérek képesek a repülésre, a madarakkal ellentétben azonban a szárnyuk nem termel akkora felhajtó erőt, hogy a levegőbe tudjanak emelkedni, lábaik pedig nem elég erősek ahhoz, hogy elrugaszkodjanak, vagy nekifussanak és létrejöhessen a felszálláshoz szükséges sebesség. Az egyetlen lehetőség, hogy egy magas helyről leesve kezdik meg a repülést. Fejjel lefelé lógva veszély esetén azonnal el tudnak indulni és nem kell azzal bajlódniuk, hogy felmásszanak a repüléshez szükséges magaslatra. A fejjel lefelé lógó helyzet arra is tökéletesen alkalmas, hogy elrejtse őket a ragadozóktól és egyéb veszélyek elől. Nappal, amikor a legtöbb ragadozó aktív, különösen a madarak, a denevérek olyan helyeket választanak, ahol kevés állat kutat zsákmány után és még kevesebb amelyik képes őket el is érni. Eldugott, sötét helyeken, különösen barlangokban lógva szinte eltűnhetnek a világ elől, amíg újra eljön az este és tökéletes biztonságban pihenhetnek.

A harmadik fontos ok, hogy így szinte egyáltalán nem kell versenyezniük más fajokkal a pihenő helyekért. Mivel a madarak nem tudnak fejjel lefelé lógni, így nem kell attól tartaniuk, hogy azok fészkelő helynek szemelnék ki kedvenc barlangjaikat vagy odúikat.

Medve-tó

A kiterített medvebőrhöz hasonlító Medve-tó két világrekordot is magáénak mondhat. A Medve-tó a legnagyobb heliotermikus tó a világon, és egyedülálló Európában, valamint az egyetlen természetes tó a világon, amelynek keletkezését szinte percnyi pontossággal ismerjük. 1875. május 27-én, 11 óra körül jött létre egy víznyelő természetes eltömődésével. A heliotermikus jelenségét a sós tó fölött átfolyó édesvízréteg üvegházhatása okozza. Legnagyobb mélysége az eldugult víznyelő fölött 17,5 m.

Rendkívül magas sótartalmú vize miatt – mely a nap melegétől akár 70°C-ra is felmelegedhet – méltán nevezik Erdély Holt-tengerének. Az egyedülálló természeti ritkaság és gyógykezelések számtalan betegségre kínálnak gyógyírt. Sikeresen alkalmazható többek között a reumás, nőgyógyászati, gyulladások, ízületi bántalmak, bőrbetegségek és a perifériás idegrendszer megbetegedéseinek kezelésére,valamint a meddőség gyógyítására is.

medvet

Gyógynövények

Nincs olyan emberi település, és nincs olyan civilizáció, ahol a természetes környezet nem számított volna minden időben a gyógyhatású szerek kincses bányájának. Őseink bámulatos megfigyelőképességgel és éleslátással tárták szélesre a gyógynövények és természetes gyógyszerek tárházának kapuját. Nemzedékről nemzedékre örökítették át ezt a tudást. E tekintetben talán az ősi Kínában halmozták fel a legtapasztalatibb és legmélyebb ismereteket. Aztán a római birodalom figyelemreméltó haladást ért el a betegségek megelőzésében, a higiéniás körülmények javulásának köszönhetően. Megoldották a víztisztítást és a szennyvízelvezetést, de ismerték a fertőzés fogalmát is és járványok idején elkülönítették a fertőzötteket. A római orvoslásnak kiemelkedő alakja Dioscorides megalkotta minden idők egyik legátfogóbb herbáriumát, benne 600 gyógynövény leírásával és illusztrációjával. Az ezt követő korszakban szédületes fejlődésnek indult az orvoslás és benne a gyógynövények alkalmazása és a belőlük készült főzetek használata bekerült a köztudatba. Kolumbusz felfedezte Amerikát és addig ismeretlen gyógynövényeket hozott Európába. Az anatómiai ismeretek gyarapodása /hála például a reneszánsz géniuszának Leonardo da Vincinek,/ oda vezetett hogy a gyógyítok egyre hatékonyabban szálltak szembe egyes addig gyógyíthatatlanak hitt betegségekkel. Ez a-kor azonban még bővelkedett a sok tízezer áldozatot követelő járványokban elég ha csak a pestisre gondolunk. Azt ezt követő évszázadokban felfedezték a betegségekre igazán hatni tudó növényi és állati eredetű alkotó anyagokat, és azok hatás mechanizmusát és összetételét. Lassan megindult a „Nagyüzemi” gyógyszergyártás. Korunk embere, szinte nyakló nélkül szedi be a különböző kemikáliákat vélt vagy valós panaszaira. Feledésbe taszítva őseink a természetből merített hatalmas tudását.

Mind a fodormenta, mind a borsmenta alkalmas gyógyászati célra. Jók a levelek, és a virágok is. A világ legrégebbrõl fennmaradt orvosi leírása, az Ebers-féle papírusztekercsek is említik a növényt. Egyiptomból került Palesztínába, ahol adóként is elfogadták. (Lukács evangéliuma) Innen Görögországba került, ahol mitológiai történetet is olvashatunk róla: Pluto, az alvilág istene szerelembe esett a gyönyörû nimfával, Minthével. Pluto isten-felesége, Perszephoné féltékenységében azonban Minthét növénnyé változtatta. Pluto már nem tudta visszaváltoztatni szerelmét, de a növényt finom illattal ajándékozta meg, és a nimfáról nevezte el. A görögök és rómaiak a tejbe mentát tettek, hogy megakadályozzák megsavanyodását, étkezések után pedig emésztést elõsegítõül szolgált. Görcsoldó, nyugtatja az emésztõrendszer simaizmait. Segíthet megelõzni a gyomorfekélyt, serkenti az epekiválasztást. A mentával végzett inhalálás segít az orr- és a homloküregi és mellkasi problémákon. Számtalan baktériumot, valamint az ajak- és a nemi szervi herpeszt okozó vírust is elpusztítja. Ajánlják terhességi hányinger ellen is. Sebekre, égésekre, horzsolásokra, herpeszre eldörzsölt levelet, vagy illóolaj kivonatát tegyük. Frissen és szárított leveleibõl is készíthetünk teát. Ülőfürdõhöz egy vászonzacskót töltsünk meg mentával, csurgassuk rá a forró fürdõvizet. Amikor az elsõ virágok megjelennek, vágjuk le a talaj fölött 5-10 cm-re, és szárítsuk árnyékos szellõs helyen. Szirupot fõzhetünk belõle.

LEVENDULA

Ez az évelõ gyógynövény kertünk dísze. A levendula virága görcscsillapító, erjedést megakadályozó, felfúvódást szüntetõ, vízzel készült forrázata ideges szívdobogást, vérnyomást csökkent, migrént szüntet, szédülést, ájulást, ideggyöngeséget, melankóliát gyógyít, ezenkívül vizelethajtó is. Külsõ sérülés folytán elõállott duzzanatot és véraláfutást, égési sebet a fõzetébõl készült borogatással kezelhetünk. Olaját alkoholban oldva (1:10) szédülés, fejfájás eseteiben bedörzsölõszernek használjuk. Reumánál, idegességnél a fürdõvízbe csöppentenek belõle. Célszerû egy evõkanálnyi mézben 3-5 csepp olajat feloldani, és ezt önteni a fürdõvízbe. Kellemes illatú természetes molyûzõ a ruhásszekrényben, gyapjúholmik között.

gyogyn

IX. Bükkszentkereszti Gyógynövénynapok

Bükkszentkereszt július 11-12-én ismét kitárja kapuit a természetbarátok, a népi gyógyítás hívei, a gyógynövények szerelmesei előtt.
A fesztivál megálmodója: Gyuri bácsi, a bükki füvesember.
A legendás bükki füvesember, a 87 éves Szabó Gyuri bácsi a népi gyógyítás egyik utolsó, klasszikus mestere, aki maga is nagymamájától, a sajókazinci gyógyító asszonytól tanulta a gyógynövények generációkról-generációkra öröklődő ismeretét.

Bükkszentkereszt azon misztikus helyek egyike, ahová a emberek százai jönne évről évre, hogy eljussanak a természet különleges energiáját sugárzó köveket és fákat rejtő zarándok helyre.
A Bükk-hegység kőzettani és ásványtani szempontból egyedülálló, Magyarországon nincs rokona. Sok millió évvel ezelőtt a Balkán környékén keletkezett és a földgyűrődések folyamán került a jelenlegi helyére.Kis  mennyiségben sokféle ásványkincse van.

A Boldogasszony kövének a legendája úgy keletkezett, hogy azon a helyen gyülekeztek a hívők a kácsi búcsúra, és ott várta vissza a rokonság a búcsújárókat. A búcsújárók oda-vissza kb. 20 km-t tettek meg egy nap alatt. Hazatérve a Boldogasszony kő köré letelepedtek pihenni és meglepően gyorsan pihenték ki magukat. Bükkszentkereszt (akkor még Újhuta) lakói hívő katolikusok.

A legenda szerint Mária Jézus halála után világgá indult bánatában. Mikor Újhutára ért, elfáradt és leült egy kőre, amely megpuhult alatta, és megőrizte az ülése nyomát. Ezért tartja a nép gyógyítónak azt a követ és környékét.

Az ezoterikusok szerint a Bükkben van egy energia háromszög. Ezt ők kimérték, és a háromszög csúcsain lévő helyeken a legnagyobb az energia kisugárzása. Az egyik csúcsa ennek a háromszögnek a Boldogasszony köve.

bukk

Budapest barlangjai

A hazánk területén megtalálható természetes termálvizek a mélyben több mint 170 barlangképződményt hoztak létre; de vajon hogyan használták őseink e rejtett világot? Milyen ősi források bugyognak a magyar főváros aszfaltja alatt?
A Budai-hegység alatt húzódó Pál-völgyi-Mátyás-hegyi-barlangrendszert csak a 20. század elején tárták fel, amikor is egy, a bányaudvar szélén békésen legelésző kecske alatt beszakadt a föld. Az állat kimentése során a barlangfelügyelő fia észrevette, hogy az üregnek folytatása van, így kezdődött meg a közel 20 kilométer hosszú, 94 méter mély labirintus feltárása.

A Budai Várról, annak történetéről, épületeiről az idők folyamán megannyi könyv, írás, tanulmány született. Akik erre járnak nem is sejtik, hogy lábuk alatt egy másik város is húzódik – több kilométeres barlangrendszer formájában.

A várfalakon belül található házak, paloták, utcák, terek szoros kapcsolatban állnak az alattuk található mérnöki létesítményekkel – várfalakkal, barlangokkal, közművekkel. Ezek az építmények legalább annyi érdekességet rejtenek, mint titkot.

A keletkezett üregeket már a Várhegyen lakó ősember is ismerte. Ezt tanúsítják azok a leletek, melyeket Kadic Ottokár, a két háború közötti időszak legismertebb – és a budai várbarlangokat legjobban ismerő – barlangász szakembere talált a század harmincas éveiben. A barlangokból kikerült leleteket (kőszerszámok, csontok) Vértes László az általa felfedezett vértesszőllősi előemberrel egykorúnak azonosította. A középkorban már a Budai Vár megalapítása előtt is laktak itt emberek. Régészek kimutatták, hogy a tatárjárás előtt itt lévő falu lakói a barlangban található vizet használták, kürtőket nyitva barlangok felett. Zolnay László régészünk szólt arról, hogy a barlangi kutak átvizsgálásakor a XI-XII. századra utaló leleteket találtak bennük. A legújabb kutatások feltételezik, hogy a várhegyi település házainak elrendezése is a barlangi kutakhoz igazodott. IV. Béla a tatárjárás után elrendeli a Budai Vár, a király új székhelyének megépítését. Az új város lakóit a környező települések, elsősorban a régi királyi székhely, Óbuda adja. A kora-középkori városépítőknek városaikat két célnak kellett alárendelni: megvédeni a lakókat a külső ellenségtől és egyidejűleg biztosítani az élethez elengedhetetlen feltételeket falon belül (élelem, víz, stb.). A külső védelmet az akkor 5-10 méter magas várfalak biztosították, míg a vízellátásra a Várhegy barlangjaiban található víz volt a legalkalmasabb. A barlangok alján található “tavacskák” még ostrom idején is iható vizet szolgáltattak. A budai polgárok hamar rájöttek, hogy a házak alatt található barlangok más célra is hasznosíthatók: itt tárolták élelmiszereiket, az idegenek – vagy éppen az adószedők – elől ide rejthették értékeiket. A középkori vár lejtőin és a környező hegyoldalakon virágzó gyümölcsöskertek, szőlőtáblák voltak, a Duna túlsó partján szántóföldek terültek el. Az ezekről a helyekről begyűjtött terményeket, a boroshordókat a nyáron is hűvös pincék, barlangok jól megóvták. A török korban feljegyezték, hogy ezek közül a barlangok közül nem egy jegespinceként szolgált. A házak lakói nem csak lejáratokat vájtak a barlangokhoz: össze is kötötték őket egymással, a barlangok alján, oldalfalán található agyag nagyszerű alapanyagként szolgált a budai fazekasiparnak. A barlangpincék nagy érdemeket szereztek a – középkorban sajnos gyakori – tűzvészek alkalmával. A lakók a mélybe menekültek a “vörös kakas” pusztítása elől. Fontos – és egészen az utóbbi időkig igénybevett – funkciója volt a barlangoknak háborúk, ostromok idején: a polgárok kénytelen-kelletlen ide vonultak vissza a támadók ágyúgolyói, bombái elől. Van olyan vélemény is, hogy a védők képesek voltak csapataikat átcsoportosítani a föld alatt. Több leírás szól arról, hogy a védők a várfalak oldalába kivezetett barlangokból kitörve támadtak az ostromlókra.

A budai Várnegyed alatt húzódó barlangrendszerhez kapcsolódó egyik legismertebb legenda szerint a törökök megunt háremhölgyeiket a föld alatti járataiba száműzték. A labirintusban valóban számos csontot találtak a kutatók: némelyek egy török-kori kútba voltak vetve, mások egy ház pincéje alól kerültek elő. A kútban talált csontok a barlangi túrán megtekinthetők, de még ennél is izgalmasabb az Úri utca 72. pincéje alól előkerült lelet: a kőszerszámok és csontok az alsó paleolit korból származnak, azaz félmillió évesek, így a világ legrégibb leletei közé sorolhatók.var

Nyári gyümölcsök – a sárgabarack

Benne van az édesség a nyár, a napsütés, a puhaság, a kicseppenő sűrű baracklé.

A kajszibarack Közép-Ázsiából származik. Honfoglaló őseink is ismerték a gyümölcs apró termésű vad ősét, amit egy óbudai múmiasírból előkerült barackmag bizonyít. A mostani fajtákat a török hódoltság idején kezdték el termeszteni.

A gyümölcsöt magas C-vitamin (10 mg/100 g) és karotintartalom (1,8 mg/100 g) jellemzi, ezen kívül jó élelmi rostforrás (3,6 g/100 g). Jellemző ásványi anyagai: kálium, kevesebb foszfor, kálcium, magnézium. Béta-karotinban – melyből a legtöbb a magyar kajsziban van, a legkevesebb a rózsakajsziban – az egyik leggazdagabb gyümölcsünk. A béta-karotin a szervezetben alakul át A-vitaminná. Ez a vitamin nélkülözhetetlen a szem ideális működéséhez, szembetegségek esetén pedig kiegészítő kezelésként is jó hatású. Erősíti a körmöket és a hajat.

A barack tápanyagai szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos daganatok kialakulásának megelőzésében, erősítik az immunrendszert és fogyasztása jó hatású székrekedés esetén is. A természetes antioxidánsok közül kisebb mennyiségben tartalmaz likopint is, nagyobb mennyiségben pedig flavonoidokat. Mindkét vegyület gyulladáscsökkentő hatású, közömbösíti a szervezetben felszabaduló káros szabadgyököket, összességében pedig egészségvédő és betegségmegelőző szerepük van. Kutatások, kísérletek alapján ezek a vegyületek szerepet játszanak a rákos daganatok kialakulásának megelőzésében.

sargabarack