Természet

Virágok – Szép és ehető virág a kerti sarkantyúka!

Miközben antibiotikus hatását egyre többen ismerik, a kerti sarkantyúka nem veszített vonzerejéből sem: színes, gyönyörű virágai, kerek levelei miatt rengeteg kiskertben ültetik csupán a szépségéért. Azt azonban kevesen tudják, hogy a gyönyörű virágokat akár nyersen meg is ehetjük.

sark.

 

A kapucinusvirágként is ismert növény igen sokoldalú: élénk színű virágaival nemcsak a kertet díszíti, de gyógynövényként is sok hasznát vehetjük: illóolajokat, mustárolajat, sok C-vitamint és káliumot tartalmaz, a magjában lévő természetes antibiotikum pedig anélkül pusztítja el a baktériumokat, hogy károsítaná a bélflórát. Maga a növény Peruból került hozzánk, és a gyógyhatása miatt régóta termesztik. Minden föld feletti része ehető: a levele, a szára és a virágai is. Utóbbiak nemcsak remek ehető dekorációként szolgálnak, de sajtokkal, salátákkal együtt igen jó ízűek. A még bimbóban lévő virágokat ecetes-sós lében is elteszik, így az ízük a kapribogyóéra emlékeztet.
Balkonládákban is tartható, és még a kártevőket is távol tartja.Van alacsony növésű vagy futó változat, szimpla vagy telt virágú, a sárga és a piros szín mellett ma már rózsaszín vagy kétszínű virágúakat is ültethetünk. Az erős növényről pedig már szedhető is az ehető levelek, virágok.

Nyersen nagyon jó vas- és C-vitamin-forrás, vérszegénység esetén nyáron rendszeresen ehetjük. Íze a rukkoláéra emlékeztető, kicsit kesernyés, de salátákban, szendvicsekben ez már nem annyira érezhető. Ahol nem permeteznek, ott nyugodtan termeszthetjük és szedhetjük salátákba, szendvicsekbe, hiszen az illóolajok nyersen fogyasztva érvényesülnek. Ha teát készítünk a növényből, leforrázzuk és 15 perc múlva megisszuk, akkor bár nagyon sokat veszít a hatóanyagaiból, de gyulladásgátló hatása még így is érvényesül – ezért is alkalmazzák sokszor teakeverékekben. Nem tudunk olyan mellékhatásairól, melyek miatt bárkinek is ellenjavallt lenne.

A sarkantyúka erős gomba- és baktériumölő hatását Oroszországban tinktúrákban használják

A Mátrából is látható volt a sarki fény tegnap éjszaka

Hétfő este G4-es erősségű geomágneses vihart okozott a Földön egy pár napja történt napkitörés, aminek eredményeképpen Erdélyben és a Mátrában is sarki fény vált láthatóvá. Ez három hónap alatt a második alkalom, hogy itthon is észlelni lehetett a jelenséget – közölte az idokep.hu meteorológiai portál.

Évszázadok óta elbűvöli az embereket e kiszámíthatatlan, nehezen megmagyarázható fényjelenség. Már 30.000 éves barlangrajzokon is feltűnik Franciaországban. Arisztotelész „ugró kecskének” nevezte el. Galilei észak hajnalának írta le. A középkori európai ember úgy hitte, hogy ezek a fények éhínséget vagy háborút jeleznek. Az őslakos amerikaiak pedig égben táncoló isteneknek hitték őket.

A XX. század fordulóján egy norvég fizikus, Kristian Birkeland írta le, hogy a sarki fény esetében a fényjelenség egybeesik a napfoltokkal, az égitest felületén található sötétebb, hidegebb részek erős mágneses tevékenységével. A tudós szerint az atmoszféra felső részében található gázokon áthaladó áramlatok okozzák a fényjelenséget.

Sarki fény akkor jön létre, ha a Napból érkező töltött részecskék kapcsolatba lépnek a Föld mágneses mezőjével. Mai tudásunk a sarki fényről a Nap működésével kapcsolatos. A naptevékenység 11-éves ciklusokon megy keresztül. Legaktívabb, ha több napfolt van jelent, több energiát és forró ionizált gázokat bocsát ki, amit a tudósok napszélnek neveztek el.

A bolygó és holdnevek eredete

Kép Merkúr

Merkúr a római mitológiában a kereskedelem istene. A rómaiak Hermésszel azonosították, aki a görög mitológiában az istenek követe, az utasok oltalmazója, a holt lelkek vezetője.

Kép  Vénusz

Vénusz a római mitológiában a kertek istennője. Aphroditéval azonosították, aki görög mitológiában a szépség és a szerelem istennője

Kép Mars

 Mars Itália és Róma egyik legrégebbi istene. A római mitológiában Mars (görögöknél Arész) hadisten, akinek a városfalakon kívül, a Mars-mezőn emeltek templomot, mivel fegyveres hadak nem vonulhattak be a város területére. Neki szentelték a március hónapot, azaz a régi kalendárium első hónapját, amikor a télűző szertartásokat végezték.

Kép Jupiter

 A római mitológiában Jupiter az ég, a nappali világosság, a vihar istene, az istenek királya, akit a görög Zeusszal azonosítottak. Zeusz a görög mitológiában a legfelsőbb istenség, az istenek és emberek ura, az olümposzi isteni család feje; nevének jelentése “fényes égbo

Kép Szaturnusz

 Szaturnusz az egyik legősibb római isten. A vetés, a vetőmag istene, a könyörtelen idő jelképének tekintették. A görög mitológiabeli titánnal, Kronosszal azonosították; aki apját Uránoszt megcsonkítva, feleségül véve saját leánytestvérét Rheiát került az égi trónra; és akinek azt jósolták, hogy egyik fia fogja megfosztani a trónjától. Ezért valamennyi gyermekét alighogy megszülettek sorjában lenyelte, így akarván elkerülni a jóslat beteljesülését. Rheia azonban kijátszotta Kronoszt: megszülte legkisebb fiát Zeuszt, de egy bepólyázott követ adott át férjének. Zeuszt egy Kréta szigeti barlangban felnevelték, majd felnőve legyőzte apját, megmentette testvéreit.

Kép  Uránusz

 A görög mitológiában az eget megszemélyesítő isten, Gaia-Földanya férje, az első, legősibb istennemzedék képviselője. Kronosz (Szaturnusz), a titánok és a küklopszok apja.

Kép  Neptunusz

 Az egyik legősibb római isten. A provinciákban a helyi víz- és tengeristenekkel tartották azonosnak. A görög Poszeidónnal azonosították, aki a görög mitológiában az egyik olümposzi főisten, a tenger királya, Kronosz és Rheia egyik fia, Zeusz fivére.

Kép Plútó

 A görög mitológiában Hadész istennek, az alvilág urának egyik elnevezése.

 

Vizek gyógyító ereje

A vizek gyógyító erejét nagyon régen ismeri az ember. Valószínűleg a növények gyógyító erejének felismerésével egyidőben már ismerték.

A gyógyvizekről biztosan állíthatjuk, hogy azonosak a mesékben szereplő „élet vizével”. Mindig foglalkoztatták az ember képzeletét. Az ókorban különösen a meleg vizű forrásokat övezte áhítat: szellemek és nimfák, láthatatlan lények védnöksége alá helyezte őket a közhiedelem. A mesékben szereplő megannyi tündér és sellő egykor mind valamelyik víz vagy forrás védőszelleme volt.

A történelem első nagy orvosának, a görög Hippokrátésznek érdekes műve maradt az utókorra a vizek gyógyító erejéről. A rómaiak e téren is átvették a görögök tapasztalatát. Ők is betegek és sebesültek ápolására használták a gyógyvizeket. Nemcsak Itáliában, de az egész hatalmas birodalomban kiépítették és ápolták a gyógyforrások környékét.

Magyarország gyógyvizei
Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint ezer a 30 °C fölötti melegvizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.

Az országban mintegy 150 melegvízes gyógyfürdő, köztük 36 speciális – többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómos-karbonátos, jódos vizet tartalmazó – fürdő található. Európa egyetlen barlangfürdője Északkelet-Magyarországon a tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava.

Budapest – évtizedek óta a világ “fürdőfővárosa” – egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van.

A természetes vizeket sokféle formában használhatjuk:
• Mindennapi fogyasztásra használhatjuk ásványvízként (ki ne ismerné a Kékkúti vagy a Szentkirályi ásványvizet, de a felsorolást hosszasan lehetne folytatni), vagy kúraként gyógyvíz formájában gyógyfürdőkben illetve ivócsarnokokban hozzáférhető. Nem árt tudni, mi mire jó, hiszen a különböző ásványi anyagösszetételnek köszönhetően más és más a gyógyhatásuk.
• Európa legnagyobb édesvízi tava mellett található a világ legnagyobb természetes gyógytava, a Hévízi-gyógytó. Hőmérséklete feltörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. Hőmérséklete évszaktól függően 24-36 °C körül alakul.   Országszerte, több mint 1000 forrás vize táplálja a gyógy-, wellnessfürdők, hotelek termál- és gyógyvizes medencéit, melyek egyedi gyógyhatással bírnak, és különböző betegségek gyógyítására javallottak. A mellékhatások nélküli gyógyulásért érdemes útra kelni!
• Gyógyvizek fürdőkezelések alapját is képezik (balneoterápia)
• Ivókúraként fogyasztva számos betegségben jótékony hatásúak.

gyv

Mi a különbség az ásványvíz, gyógyvíz és termálvíz között?
• Ásványvíz: olyan mélyről feltörő vagy fúrt kútból nyert víz, mely literenként 1000mg oldott ásványi anyagot tartalmaz, viszont nincsenek bennük egészségre ártalmas anyagok. Számuk jelenleg megközelíti a 224-et.
Termálvíznek hívjuk azokat a mélyről feltörő vizeket, melyek spontán feltörésnél min.20°C- ak, mesterséges fúrásnál min.30°C-ak, manapság 1372 termálvízkút működik. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatíve kisebb mélységből hozható a felszínre termálvíz.
• Gyógyvíznek azokat ásványvizeket nevezzük, melynek az egészségügyi törvényrendeletben szabályozott fizikai tulajdonsága illetve kémia összetétele szerint gyógyhatásúnak minősül.

 

 

Wass Albert: Mese az erdőről

erdo
Tudnod kell, hogy amikor a Jó Isten a világot megteremtette, és már mindennel készen volt, összehívta a négy legkedvesebb angyalkáját, hogy szétossza közöttük a világ kincseit. Az igazi kincseket
Egyiknek a jóságot adta, hogy szálljon le vele az emberek közé, és mindenkinek szívébe tegyen belőle egy darabkát.
A másodiknak a szeretetet adta, s a harmadiknak a békességet.
Láthatod: Igazi nagy kincseket osztott szét angyalkái között a Jó Isten
Az angyalok pedig leszálltak a kincsekkel a földre.
Odamentek sorra minden emberhez. Az emberek azonban lezárták a szíveiket nagy súlyos lakatokkal.
Gyűlölet, irigység és rosszindulat, kapzsiság őrizték a lakatokat, és Isten angyalkái hiába mentek egyiktől a másikig: a szívek nem nyílhattak meg.és nem tehették beléjük a Jó Isten ajándékait.
A Jó Isten pedig, aki mindent lát, látta ezt is, és nagyon elszomorodott. Mert nagyon jól tudta, baj lesz ebből. Háborúság, nyomor és pusztulás.
Gyűlölet lakozik majd az emberek házaiban, és jajgatástól lesz hangos a világ.
S ahogy a Jó Isten ott szomorkodott, egyszerre csak elébe lépett a negyedik angyalka, akiről bizony meg is feledkezett és ezt mondta:
-Hallgass meg engem édes jó Istenem! Lám odaadtad angyaltársaimnak a jóságot meg a szeretetet meg a békességet, de nem érnek velük semmit, amíg az emberek szíve zárva marad. Add nekem az erdőket, és én majd megnyitom velük az emberek szívét.
A Jó Isten rácsodálkozott a kicsi angyalkára, de aztán elmosolyodott, és ez a mosolygás olyan volt, mint amikor a nap fénye átragyog a felhőkön.
-Próbáld meg lelkecském- mondta kedvesen a Jó Isten.- Legyen ahogy kívánod.: neked adom az erdőket!

Az erdő pedig élni kezdett. Úgy éppen ahogy most is él.
A szellő, akit ruhája ráncaiból húzott elő az angyal, járta a fák csendjét és suttogva beszélgettek egymással. Úgy mint ma is, éppen úgy.
Vén fa odvában, sziklák üregeiben, bozótok sűrűjében mulattak a manók, s tanítgatták az állatokat mindarra amit tudni jó és hasznos. Mint ma is. Éppen úgy.
Tisztásokon, rejtett nyílások napfoltjain virágok nyíltak, s minden virágban egy-egy tündérke lakott, és gondoskodott arról, hogy minden madár megtanulja idejében a maga dallamát, és senki az erdő népéből mérges bogyót ne egyék.
Énekeltek, fütyörésztek, csiviteltek a madarak, mesélt a forrás. Visszhang pedig ült a sziklán halványkék ruhában és lógatta a lábát. Akárcsak ma, éppen úgy.
Az angyal pedig látta, hogy szép az erdő, és elindult hogy megkeresse a három társát: a Jóság angyalát, a Szeretet angyalát és a Békesség angyalát.
-Gyertek! Mondta nekik – az erdő majd megnyitja az emberek szívét, és ti elhelyezhetitek benne a magatok kincseit.
Bevitte őket az erdő mélyébe, ott is a legszebb tisztásra, amit azóta is Angyalok Tisztásának neveznek. Ott megpihentek és várták az embereket.
Jött az első.
De hiába daloltak a madarak, hiába virágoztak a virágok, hiába suttogtak a fák és hiába mesélte el legszebb meséjét a forrás: az ember nem látott meg és nem hallott meg mindebből semmit. Fejszét fogott, levágott egy fát és elment vele. Szíve nem nyílt meg egyetlen pillanatra sem. Rontó ember volt.
Az angyalok nagyon elszomorodtak, amikor látták, hogy hiába szép az erdő, a rontó ember nem látott meg belőle semmit.
Megsiratták a szerencsétlent. Amikor elment, zárt szívvel hidegen. Ez volt az első harmat a földön. Az estéli harmat az angyalok könnye.
Aztán jött a második ember. Jött, de ő sem látott meg semmit az erdőből. Vakon és süketen haladt a maga útján, fejét lehajtva hordta, és száraz rőzsét gyűjtött. Száraz ágakat keresett csupán az élő, csodaszép erdőben. Az ő szíve sem nyílhatott meg. Jött és elment. Gyűjtő ember volt, közönyös ember.
Az angyalok megsiratták őt is, még jobban mint az elsőt.
És ez volt az erdőn a második harmat. A hajnali harmat.
Búsan álltak az angyalok a tisztás közepén, és sírtak. Siratták az embereket, akik nem látják a szépet.
Sírtak a fák is, sírt a szellő, a virágok, és a tündérkék a virágokban. A patak is sírt, a csönd is sírt.
És ekkor jött a harmadik ember. Jött, megállt a tisztás széliben, és meghallotta sírni az erdőt.
Meglátta a virágokat, a fákat. Meghallotta a csermelyt. És halkan mondta:
– Istenem, milyen szép….
És abban a pillanatban lehullott a szívéről egy nagy rozsdás lakat.
Az angyalok pedig odaléptek hozzá, egyenként, lábujjhegyen és nyitott szívébe betették a kincseket. A jóságot, a szeretetet és a békességet.
Magasan fönt, az égben, fehér felhőtutajon a Jó Isten ült, maga. Bárányfelhőket pöfékelt nagy kék pipájából, és alámosolygott a földre./részlet/

Nincsenek hallgatóbb kövek, mint Stonehenge tömbjei.

Tízezrek ünnepelték vasárnap a nyári napfordulót a délnyugat-angliai Stonehenge ősi köveinél.

sto

“Stonehenge hatalmas kőtömbökből álló építészeti csoda, a modern világ számára örök rejtvény. Az álló kőcsoportot az angolszászok nevezték el Stonehenge-nek, illetve “Függő kövek”-nek, a középkori írók pedig az “Óriások táncának” hívták. A tudósokat évszázadok óta foglalkoztatja a kövek múltja, és bár a lelőhely misztikus vonatkozásait senki nem vitatja, a valódi rendeltetése máig tisztázatlan.
Vajon a kört alkotó emlékmű egykor temetkezési hely volt? Vagy éppen maga volt az élet forrása? Netán történelem előtti csillagda lehetett?

Stonehenge az angliai Salisbury-fennsíkon látható, amelynek korát ötezer évre becsülik. Sajnos mára állóköveinek több mint fele eltűnt, ledőlt vagy betemetődött, de nagysága és misztikuma így is néma csodálatra kényszeríti látogatóit. A körkörösen elhelyezett köveket – amelyek között találni ún. trilitont, amely két függőleges kőből és egy rajtuk vízszintesen elhelyezett harmadikból áll – 1666-ban John Aubrey fedezte fel.

Az első tanulmányt Inigo Jones, a híres 17. századi régész írta a kövekről. Úgy tartotta, hogy valaha római kori templom lehetett. William Stukeley régiségkutató a 18. században meg volt győződve róla, hogy a druidák temploma volt egykoron, ahol az évszakokhoz kapcsolódó ünnepségeken állat- és emberáldozatokat mutattak be. Ezt azonban a 20. század régészei megcáfolták. A kövek valódi korát megállapítva egyértelművé vált, hogy az emlékmű mintegy 1000 évvel megelőzte a druida kultuszt. Ezzel viszont a csillagászok elméletének adtak szabad utat, miszerint a kövek elrendezése közvetlen kapcsolatban áll a Nap, a Hold és a bolygók mozgásával.

Az elemzések során kiderült, hogy a Stonehenge-et három fázisban építették. Az első szakaszban (kora 5000 évre tehető) épületfákból álló kört alakítottak ki, amit vizesárok és földsánc vett körül. A vizesárkot valószínűleg kézzel ásták ki, állati csontokból készült szerszámokkal. A körön kívül 56 lyuk található, ezeket ma “Aubrey Holes”-nak nevezik (“Aubrey-féle lyukak”) felfedezőjük, John Aubrey után. Ezekben a mélyedésekben sírokat találtak, ezért látott napvilágot az elképzelés, miszerint vallási célzattal építhették az “objektumot”. A külső gyűrű homokkőoszlopai 5 méter magasak és egyenként 26 tonnát nyomnak. Átmérője több, mint 30 méter.
Az építkezés második szakasza 4500 évvel ezelőtt zajlott. Ezúttal kisebb, kékkövet (bluestone) használtak, melyek ma is láthatók. A köveket a közel 400 kilométerre található Prescelli-hegyekben bányászták. A szikladarabokat legörgették a tengerhez, majd tutajokon felúsztatták az Avon folyón, végül szárazföldön elvonszolták a felállítási helyükre. Elképesztő mutatványt hajtottak ezzel végre, mivel egy-egy kő súlya nagyjából 5 tonna.

Az építés harmadik, végső fázisa nagyjából 4300 évvel ezelőttre tehető. A kékköveknek lyukakat ástak és elrendezték őket. A köveket ezúttal Marlborough Downs bányájából hozták, mintegy 32 kilométeres távolságból. Az út ugyan rövidebb volt, de a szikladarabok a korábbiaknál is tetemesebbek. A köveket párosával állították fel, felül szemöldökfákkal fogták össze őket. Hogy a szemöldökfák a helyükön maradjanak, a köveken bevágást csináltak. Gondosan ügyeltek a kövek egymáshoz képesti pozíciójára és a pontos tájolásra.
Azt már tudjuk, mekkora erőfeszítéssel alakították ki a helyet, de a kérdés még mindig adott: vajon mi célból építették Stonehenge-t?

Nyári napforduló idején a Nap a Sarokkő és egy másik kő között kel fel. Elképzelhető, hogy az első Stonehenge arra szolgált, hogy meghatározzák őseik maradványainak az éltető Naphoz viszonyított helyzetét. Gerald Hawkins, amerikai csillagász 1963-ban komputerrel próbálta megfejteni a csoport titkát. Arra jutott, hogy Stonehenge olyan megfigyelőállomás lehetett, ahonnan az égbolton lezajló eseményeket nyomon követhették, és a kövek elrendezése közvetlen kapcsolatban áll a Nap, a Hold és a bolygók mozgásával, illetve szüntelenül változó konstellációikkal. Így nemcsak a nyári napforduló, hanem más fontos Nap- és Hold-jelenségek is megjósolhatók.