Lakóhelyünk a Föld

A kiváltságos bolygó

A Földön található élet keletkezésének, létezésének titka ősidők óta foglalkoztatja a gondolkodókat. E kérdésekre sokféle elképzelés, magyarázat született. A tudományok fejlődésével a parányok világába és a világmindenség végtelenébe egyaránt betekinthetünk.

fold

A Föld maga különlegesen alkalmas az élet fenntartására. A külső kérgének vastagsága négy és harminc mérföld közé esik (arányaiban egy papírvékony felület), és több tucat, állandóan mozgó tektonikus lemezből áll. Ez a mozgás szabályozza a bolygó belső hőmérsékletét, és teszi lehetővé az élethez nélkülözhetetlen anyagok felszínre kerülését, újrakeveredését. Ha a Föld kérge egy kicsit vastagabb lenne, a lemezek körforgalma nem tudna végbemenni.

Ha maga a Föld kisebb méretű lenne, a mágneses tere is kisebb erejű lenne, és a szoláris szelek pedig tönkretennék az atmoszférát, aminek eredményképpen a bolygó a Marshoz hasonló kietlen pusztasággá változna.

0fAz atmoszféra egy vékony kék héj, amely a Föld átmérőjének kevesebb, mint 1%-át teszi ki. Az összetétele a nélkülözhetetlen elemek éppen megfelelő arányú keverékét tartalmazza, ami az élhető klíma meglétéhez szükséges, megvéd a Nap sugárzásától, és lehetővé teszi, hogy a víz folyékony formában legyen jelen.

Ha a Hold nem létezne, akkor sok tudós szerint az élet sem létezne a Földön, mert a gravitációs hatása stabilizálja a Föld forgási tengelyét, ami biztosítja az évszakok váltakozásával járó viszonylag enyhe hőingadozást.

Ha a Nap kisebb lenne – a galaxisban található csillagok 90%-ához hasonlóan –, a zóna, ahol az élet elképzelhető, is kisebb volna. Ebben az esetben a Földnek közelebb kellene keringenie a Naphoz, hogy élet legyen a bolygón. Azonban az így megnövekedett gravitáció hatására a Föld forgása a Nap rotációjával kerülne szinkronba, ami lényegében azt jelentené, hogy a Föld egyik fele mindig a Nap felé nézne, a másik pedig sohasem fordulna abba az irányba. A Napra néző oldal folyamatosan ki lenne téve a káros sugárzásnak, a bolygó ellenkező oldalán pedig állandó jég és fagy lenne az úr.

Miért is szükséges harmóniában együtt élni a természettel? Mert egy szép, egészséges, nyugodt környezet hatással van a belső harmóniánkra is. Olyan életet élhetünk, melyet mi magunk teremtünk meg, olyan környezetben, melyet mi is segíthetünk jobbá, szebbé, egészségesebbé tenni.

A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára. /Szent-Györgyi Albert/

Az ember és a természet közös szívdobbanása, az ember és természet harmóniája illetve e harmónia megvalósulása mindig is vágyálma volt a föld népeinek. Ebben a harmóniában viszont túlontúl sok, sőt egyre több lett a disszonáns hang.

A víz, amellett, hogy valamennyi élet bölcsője, minden napjaink nélkülözhetetlen eleme is. Élővizeink egyre szennyezettebbek lesznek, édesvíz készleteink pedig rohamosan fogynak.

A levegőt fő alkotó elemein túl nem kívánatosan gyarapítjuk. A levegőszennyezést épp a legnagyobb, legnépesebb országok hagyják figyelmen kívül. A mozgó levegő, vagyis a szél hurrikánok, tájfunok, orkánok formájában fittyethányva az ember által áhított harmóniára váratlanul törnek az emberre.

A tűzzel sem bánunk okosan. Legalább is nem mindig. A föld hatalmas erdőségeit, oxigén gyárainkat pusztítjuk ezer hektárok felégetésével, érdekek alapján, vagy csak a gyújtogatás öröme miatt. A vulkánok sem az ember óhaja szerint törnek ki, Még is a tűz, a békés családi hangulat megteremtője, nélküle ezerféle hiányt szenvednénk.

A földet, amelynek azt a részét, amelyet termőtalajnak nevezünk, vajon megfelelő bánásmódba részesítjük-e? Tágabb értelemben pedig ő minden élet hordozója, ugyan akkor annak temetője is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenöt − 8 =