Még tart a nyár!

Az ország sok részén tartottak, tartanak fesztiválokat, egy nem mindennapi,  a szarvasgomba fesztivál!

Európa második legnagyobb szarvasgombájának tiszteletére szerveztek fesztivált Jásziványban. A több, mint egy kilós szarvasgombát egy évvel ezelőtt találták.

A szarvasgomba a föld alatt nő, régebben sertésekkel keresték, manapság inkább idomított kutyákat használnak. Egy kiló gomba ára típustól függően 2 000-5 000 Euro.
A szarvasgomba vadászat romantikus foglalatosság, kicsit a kincskereséshez hasonlít. Június közepétől februárig tart a szarvasgomba szezonja, ezt ünneplik sok helyen Európában fesztivállal. Az olaszországi Albába például a világ leghíresebb chefjei érkeznek ilyenkor a rendezvényre, hogy bemutassák a legkülönfélébb kreációikat
.

A szarvasomba ritka csemege!

Régen az ördöghöz tartozónak hitték, és csalással, hamissággal hozták kapcsolatba. Mondják, hogy a szarvasbikák bőgés előtt ettől kapnak erőre (innen a régi magyar neve: gímgomba), és az emberek közt is becses szerelmi ajándéknak számít. Ízletes és ritka, tehát drága, és előkelő…   ez a szarvasgomba.

A suméroknak Mezopotámiában helyben megtermett, az ókori Rómába viszont Föníciából kellet szállítani a sivatagban termő terfeziát. A Római birodalom bukása után az úri konyhák elfelejtették a szarvasgombát. Az alsóbb néposztályok talán fogyasztották, de az ő étkezéseikről ritkábban készült feljegyzés. A XIV. században tűnt fel újra, mikor a Szentszék francia befolyás alá került: az Avignonba költöző pápák hozták újra divatba szarvasgomba fogyasztását. Még népszerűbb lett akkor, amikor a gasztronómia klasszikusai (pl. Brillat-Savarin) a XVIII. század vége felé rájöttek, milyen ételek és ételkészítési módok illenek legjobban ehhez a különleges aromához.
A Kárpát-medencében is jól ismerték a szarvasgombát mindaddig, amíg szokás volt a disznókat kihajtani az erdőbe makkoltatni. A disznó bolondja a szarvasgombának, nem kell biztatni, hogy kitúrja magának, így aztán a kondásnak is jut belőle. A tizenkilencedik században Dobos C. József már tartósította, 1904-ben pedig Hollós László akadémiai székfoglalóját a hazai szarvasgombáról tartotta.



A “szarvasgomba” szó sokféle gomba gyűjtőneve, melyek közül a legnagyobb kultusz a Tuber (jelentése: gumó) nemzetséghez tartozókat övezi. Ezek közül is a leghíresebb a Tuber melanosporum, melynek számos neve van: hívják fekete, francia vagy périgordi szarvasgombának. Franciaországban bármely kiadványból megtudhatjuk, hogy ez a világ legjobb szarvasgombája, a többi fajta csak tévedésből jött a világra. Dél-Európában sok helyen terem.
Érdekességek
-Desszertes dobozok gyakori felirata a “truffle”. Ha kibontjuk, találhatunk benne rücskös kis bonbonokat, melyek eléggé hasonlítanak a szarvasgombára. Csak az alakjáról kapta a nevét ez az édesség, vagy van más köze is a szarvasgombához? Állítólag van. Egy időben a szarvasgombát konyakban vagy portóiban tartósították. A gombát kimérték, a gombaillatú italt pedig desszertek töltésére használták fel.
– Teophrastus, ókori görög filozófus szerint a szarvasgomba gyökér nélküli növény, amely téli zivatarok idején keletkezik: a villámcsapás a talajt kis gömböcskékké olvasztja össze. A már említett, gomba okozta talajrepedésekért a mennydörgést tették felelőssé.
– Napóleon nagy fogyasztója volt a szarvasgombának, főleg mikor örököst szeretett volna birodalmának, de kedvelte a gombát Casanova és Madame Pompadour is.
– Alexandre Dumas szerint a szarvasgomba a hölgyeket gyengédebbé, a férfiakat szeretnivalóbbá teszi.
– Az olasz közmondás szerint aki erényesen akar élni, tartózkodjék a szarvasgombától.
-„A szarvasgomba hideg és kemény, és káros megenni mind az embernek, mind a barmoknak, amelyiket nem bántja betegség.” (Szent Hildegárd: Liber Simplicis Medicinae (Physica) avagy a Természet gyógyító ereje)
– A XVI. században Olaszországba megérkezett a burgonya, s a szarvasgombával való hasonlósága alapján tartufolo-nak nevezték el. Az elnevezést a német nyelv is átvette és máig is őrzi a die Kartoffel szóban.
1789-ben Jean-Pierre Clause, Elzász kormányzójának szakácsa egész libamájat készített, tésztában. Az étel a kormányzóról a “pâté de Contades” nevet kapta. Contadesnek annyira ízlett az pástétom, hogy azonnal küldött egyet XVI. Lajosnak. Így kezdőtött a strasbourgi libamáj karrierje. Ezt
fejlesztette tovább Doyen, Périgordból származó séf, aki szarvasgombát adott Contades pástétomához..

– A szarvasgomba híveinek védőszentje Szent Antal. Ennek alapja, hogy a szentet legtöbbször bottal és sertésekkel ábrázolják, melyek igen alkalmas eszköznek tűnnek a szarvasgombászáshoz. Szent Antal azonban többet foglalkozott egy másik gombafajjal, az anyarozzsal (Calviceps Purpurea), illetve ezen gomba által okozott járványszerű mérgezés (Szent Antal tüze) gyógyításával. A mérgezésből eredő bőrbántalmakat disznózsírral kezelte, tehát alighanem átértékelhetjük a lábainál turkáló sertések szerepét. A botján pedig egy kis csengő volt, amit járvány idején az hordott, aki elkapta a kórt és aki betegeket ápolt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

négy × 1 =