Az idő

A boldog halász
Az északi gazdag gyáros elszörnyedt, amikor megpillantott egy déli halászt, amint a parton csónakja mellett heverészett és pipázott. – Miért nem mégy ki a tengerre halászni? – kérdezte a gyáros.
– Mert ma már elég halat fogtam – válaszolta az.
– De mért nem fogsz többet, mint amire szükséged van? – kiváncsiskodott tovább a gyáros.
– Mit csinálnék vele? – kérdezett vissza a halász.
– Több pénzt keresnél – hangzott a válasz. – Akkor szereltethetnél motort a csónakodra, amivel mélyebb vizekre is merészkedhetnél, ahol aztán több halat foghatnál.
Ebből annyi pénzed lenne, hogy nylon hálót vehetnél. Akkor még több halat fognál, és még több pénzed lenne. Hamarosan annyi pénzed lenne, hogy akár két csónakod is lehetne…vagy talán egy egész flottányi. S akkor te is gazdag ember lennél, mint én.
– S akkor mit csinálnék? – kérdezte a halász.
– Akkor aztán pihenhetnél, és élvezhetnéd az életet.
– Nos, mit gondolsz, most éppen mit csinálok? – kérdezte az elégedett halász.

Bölcsebb a boldogságra való képességünk épségére vigyázni, mint sok pénzt keresni.

Példabeszéd a modern életről
Az állatok összegyűltek, és arról kezdtek panaszkodni, hogy az ember valamit mindig elvesz tőlük.
-Elveszik a tejemet – bőgte a tehén.
-Nekem meg a tojásaimat – panaszkodott a tyúk.
-Tőlem a húsomat veszik el, hogy szalonnát készítsenek belőle – mondta a disznó.
– Engem pedig az olajomért vadásznak – tette hozzá a bálna. És csak panaszkodtak, panaszkodtak. Végül a csiga is megszólalt…
-Nekem van valamim, amit az ember is nagyon szeretne, jobban mint bármi mást. Ha tudná, biztos el is venné tőlem. Nekem ugyanis van IDŐM.

“Három dolog soha nem tér vissza: a kilőtt nyíl, a kimondott szó, és az elmúlt nap.”

A tükör

Tükörben látjuk a világot. De vajon mennyire látjuk tisztán, és egyáltalán mit is látunk? Látjuk-e a valóságot, látjuk-e a tükröt, látjuk-e magunkat?

tukor

Mielőtt a klasszikus értelemben vett tükröt használni kezdték, az ókori Keleten fényesre csiszolt bronz- és rézlemezek látták el a tárgy funkcióját. A legősibb tükörkép-lehetőség – amelyhez szintén metafizikai magyarázatokat kapcsoltak – a víztükör volt, amit titokzatossága miatt mindig is misztikum lengett körül. Az ókorban úgy tartották, a tükör a lélek jelképe, segítségével csapdába lehet csalni, és ott őrizni bárki szellemét. Erre alapoz a görög mítosz is, mely szerint Dionüszosz lelkét hasonló módszerrel ejtették rabul a titánok.

A középkorban már a bölcsességet kapcsolták a tükörhöz, a tudósok pedig úgy hitték, a tükröződő felület a szem erejét veri vissza és sokszorozza meg, ezért írás közben gyakran pillantottak fel, és bűvölték saját tükörképüket.

A babona az idők kezdete óta része életünknek, és a legtöbb forrása az emberi félelem. A szegény tükör talán a legveszedelmesebb tárgy a babonák körében, pedig sokszor egészen racionális eredete van egy-egy katasztrófává torzult hiedelemnek.

Amikor még nem létezett tükör, a víz felülete adta vissza leghűbben a valóságot. Az emberek a sorsukat is a víztükörben kutatták, és úgy tartották, hogy ha elmosódott a tükörképük, az egészen biztosan a halál jele. Ahogy a tükröződő felületek létrejöttek és átalakultak, úgy kanyarodott a babonák sora is. Réges-régen még úgy bámultak a tükörbe, mint ma a kristálygömbbe. Úgy képzelték, hogy a lelket látják benne, és ha a tükör széttörik, akkor a lélekkel is ez kell, hogy történjen. Az a hit pedig, hogy az összetört tükör hét év balszerencsét hoz, onnan ered, hogy már az ókori rómaiak is azt vallották: az élet hétévenként megújul. Ma már tudjuk, hogy a szervezet összes sejtje lecserélődik hét év alatt, tehát tényleg nem mondhatjuk, hogy ugyanazok maradtunk .

Tükör mondák:
Nem vaknak való a tükör.
Nem mindig tükör az oka, ha csunyát mutat.
Tükör azt mutatja, mi előtte van.
Hazudik mint a rosz tükör.

Tükör babonák:

– A színészek között gyakori babona, hogy rossz szerencsét hoz, ha valaki válla fölött pillantják meg saját tükörképüket.
– A lányok megláthatják leendő férjüket, ha a tükör előtt ülve fogyasztanak el egy almát, megfésülik a hajukat, majd belepillantanak a tükörbe: a hátuk mögött felsejlik a férfiú képe.
– Ha hajadon lány tör össze tükröt, hét évig nem fog férjhez menni.
– Ha egy tükörnek csak három oldalon van kerete, az azt jelenti, hogy egy boszorkány arra használta, hogy a messzi távolba lásson vele.
– Az ősi Kínában úgy vélték, hogy a tükör elijeszti a gonosz szellemeket, és ha a tükör eltört, a védelem elveszett.
– Viharban le kell takarni a tükröket, mert a villámlás kiengedi belőlük a csapdába ejtett szellemeket.
– Gyertyafénynél tükörbe nézni balszerencsét hoz. A félelem érthető: a tükörkép ijesztő, hiszen pont úgy néz ki az ember, mintha zseblámpával alulról világítaná meg az arcát…

A pici tükör, amelyben kizárólag az arcodat látod, téves önértékelést, önbizalomhiányt okoz.
Ha napkelte előtt nézel a tükörbe, pozitív energiákkal töltekezhetsz fel, és védve leszel egész nap.
A hálószobai tükör megmérgezi a szerelmi életet és tönkreteszi az alvást is.
Ha a tükör előtt rosszat mondasz magadra, az meg is fog valósulni.
Elűzheted az ártó szellemeket, ha az ajtóval szemben helyezel el egy nagy tükröt.

Ma már senki sem lepődik meg azon, hogy az élet minden területén robotokba lehet botlani.

Sokan úgy gondolják, a robotika a legújabb kor tudománya. Nem is gondolják, hogy már az ókorban (sőt, feltehetőleg előtte is) alkottak olyan mechanikus szerkezeteket, amelyek már robotnak minősülnek.

A robot műszaki fogalma

A robot egy elektromechanikai szerkezet, amely előzetes programozás alapján képes különböző feladatok végrehajtására. Lehet közvetlen emberi irányítás alatt, de önállóan is végezheti a munkáját egy számítógép felügyeletére bízva.

Robotok a történelemben

Ókor

I.e. 2500 előtt a Tarentumi Arkhütasz két és félezer évvel ezelőtt egy repülni tudó fagalambot épített.
II. Ptolemaiosz Philadephosz egyiptomi fáraónak már az I.e. 200-ban volt embert utánzó androidja.
Egyes leírások szerint az alexandriai Héron egy éneklő madarat, és vele egy szerkezetben elhelyezve, a zajra mérgesen hátraforduló baglyot készített. A madár rémülten elhallgatott a bagoly pedig elégedetten figyelte a hatást.

Középkor
Az 1200-as években élt német skolasztikus filozófus és tudós Albertus Magnus a feltételezett alkotója egy fémből, viaszból, bőrből és üvegből készült mechanikus embernek. Komornyik-androidja ajtót nyitott a vendégeknek s főhajtással üdvözölte őket.

Mátyás király udvari csillagásza, Regiomontanus számos robotot tervezett. Az asztal körül röpdöső légy mellett, egy mű sast is készített, amely a nürnbergi városkapu felett szárnycsattogtatással – főhajtással üdvözölte az odaérkező Miksa császárt.

Kempelen Farkas magyar tudós, sok-oldalú tehetség, aki elsőként készített beszélő gépet 1770 tájékán. A Török néven híressé vált sakkozógépében ugyan egy ember is el volt rejtve, de ez a találmány újszerűségéből keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott.

sakkg

Középkor – biológiai automaták

A „biológiai automaták” következő szenzációit Jacques de Vaucansonnak és Pierre Jaquet-Droznak köszönhetjük. Vaucanson a fizikus, gyártulajdonos és feltaláló Grenoble-ben született, és a jezsuitáknál tanult. Az egyháztól való távozása után az emberi test „mozgó anatómiájával” kezdett foglalkozni, mechanikus modellek készítésével kísérletezett. Vaucanson igazi sikereit az 1735 és 37 között készült két életnagyságú teremtményével aratta: a fuvolajátékossal és a fuvola-dob virtuózzal.
Legismertebb alkotása az a szerkezet, melyben az emberi szervezet ábrázolása helyett egy kacsa életműködéseit szimulálta. Az életnagyságú, aranyozott rézből készült automata enni-inni tudott, hápogott és úszott a vízen.

A technikai fejlődés ugrásszerű megnövekedésével a XX. században az ipar és a szórakoztató-ipar területén is egyre több intelligens gép jelent meg. Elszaporodtak például a mozgó kirakat-babák, ezek közül dr. Motor – Tarján Ferenc szerkentyűje 1929 januárjában a budapesti Corvin áruházban mutatkozott be. A snájdig fiatalember működését egy akusztikailag teljesen elkülönített, távoli helyiségből irányították. Ez a helyiség egy miniatűr stúdió volt, ahonnan nemcsak a beszédet, hanem az egyes mozgásokat is vezérelték.

Ugyanekkor Amerikában R. J. Wensley mérnök is konstruált egy ember formájú robotot, amely Mr. Televox néven vált ismertté. Füttyjelekkel lehetett irányítani: bekapcsolta a porszívót, vagy a ventilátort, kinyitotta az ablakokat és az ajtót. Ezenkívül pár mondatot is meg tudott szólaltatni egy mágneses szalagról. Külön érdekesség, hogy átalakított formájában ügyeletesként alkalmazták egy New York-i felhőkarcoló vízellátási rendszerében.

1932-ben az angol Harry May hatalmas, kéttonnás robotot szerkesztett, amely többek között revolverrel célba lőtt, és 20 méterről minden golyóval beletalált egy almába.

Ipari robotok

1956-ban alapította George Devol és Joseph Engelberger az első ipari robotokra specializálódott céget, 4 évvel később pedig az MIT Servomechanisms Laboratory bemutatta a számítógép vezérelt gyártást. Az egyetem Automatically Programmed Tools nevet viselő projektje elkészített egy nyelvet az APT-t, amivel egy marógépet instruáltak. A gép a bemutatón minden egyes résztvevőnek készített egy hamutartót.

/A robot szó Karel Capek cseh írótól ered, aki az 1920-as években „Rossum Univerzális Robotjai” címmel utópikus színdarabot írt. Víziójában az ember által készített gépeket hívták robotnak, a cseh „robota”, vagyis „munka” szó alapján./

 

Forrás:    –” A robotika rövid története a kezdetektől napjainkig”

Ezen a napon – Sütő András

A táltos lovak bennünk vannak – írta Sütő András egyik önéletrajzi kisprózájában. Ezt a belső hitet erősítette az erdélyi magyarságban valamennyi alkotásával és személyes élete példájával is hosszú évtizedeken át. Akkor is, amikor a nyolcvanas években szülőföldjén nem jelenhettek meg a művei és ő kénytelen volt nemzetközi fórumokon tiltakozni a kisebbségben élő magyarság méltatlan sorsa miatt. S akkor is, amikor egészségét áldozta magyarságáért.

Az együvé tartozás és a megmaradás írója volt. Az egyszerűségében is felmérhetetlenül gazdag anyanyelvünket gyarapította műveinek tisztán csengő elbeszéléseiben, drámai párbeszédeiben és azzal is, hogy olvasóit megerősítette elkötelezettségükben: minden család, minden kis közösség felelős ennek a nyelvnek a fennmaradásáért.

 

suto

Az Engedjétek hozzám jönni a szavakat, az Anyám könnyű álmot ígér, a Káin és Ábel, a Csillag a máglyán, az Advent a Hargitán szerzője nem passzív szemlélőként élte le 79 életévét, hanem olyan életművet hagyott maga után, ami valószínűleg utánozhatatlan marad.

Egy égő gyertya távozott halálával a magyar irodalomból. A fény, amit tartott a magyarság, a magyar nyelv felé azonban örökérvényű. Sütő András támasz volt az erdélyi magyarság számára, legenda.

Érdekes Múzeumok

Sziklakórház a Budai vár alatt.

A jórészt csak városi legendákból ismert Sziklakórház, a korábbi titkos légókórház és bunker, nemzetközi szintű szenzáció.
A Sziklakórház a Budai Vár alatt található. A várhegy mélyén kb. 10 km hosszúságú barlang és pincerendszer kanyarog, melyet az ott lakók folyamatosan használtak, bővítettek, átalakítottak.
A több mint 2300 m2-es kiállítás egy kalandos időutazás a Várhegy múltjába, a háborús orvoslás és polgári védelem – a mai ember számára jórészt szerencsére ismeretlen világába. A történelmet több mint 80 élethű, a legmodernebb panoptikumi technológiával készült viaszfigura kelti életre az egykori Sziklakórház 60-as évek óta érintetlen termeiben.

A Magyar Vegyészeti Múzeum Várpalotán a Thury-várban található.

Palota látképe 1665-bôl

A Thury-vár története Nagy Lajos király idején kezdődött. Az 1380-1390-es években először lakóház céljára palotát (innen származik a város elnevezése), lovagtermet, kápolnát és gazdasági épületet emeltek. Ezt az elsôsorban reprezentatív célú palotaegyüttest 1439 és 1445 között Újlaki Miklós, a hatalmas fôúr (később bosnyák király) szabályos négyszög alaprajzú, belsőtornyos várrá alakíttatta át.
A török balkáni előnyomulásának hírére a XVI. század elején a falak elé három nagyméretű és több kisebb rondellát és ágyúbástyát emeltek. Ezek elé vizesárok és palánkerősítés készült. A vár a dunántúli végvárlánc egyik legerősebb előretolt egysége volt. A mohácsi vész után többször cserélt gazdát a magyarok és a törökök között. Legendás hírû kapitánya 1558-tól Thury György volt, aki 1566 nyarán 500 emberével sikeresen visszaverte a budai Arszlán bég 8000 törökjének 20 napos ostromát.
A XVIII. század elején új gazdája, a Zichy-család várkastéllyá alakította át. Déli tornyait megemelték, és új lépcsőházat építettek.
A vár utolsó megpróbáltatásait a II. világháború alatt és azt követően élte, amikor anyagát elkezdték a rombadőlt házak helyreállítására széthordani. Az épület további pusztulásának a Vegyészeti Múzeum beköltöztetése vetett véget.

A múzeumnak helyet adó XIV-XV. sz.-i várépület Várpalota legjelentősebb műemléke. A török megszállás ideje alatt 1566-ban Thury György várkapitány vezényletével a vár ellenállt a többszörös túlerőben lévő török seregnek. E jelentős hadiesemény tiszteletére nevezik az épületet Thury-várnak. Elismertségét jelzi a Nemzeti Örökség Bizottsága 1990. XII. 7-i határozata, amely a történelmi épületet a Nemzeti Örökség részévé nyilvánította.
A múzeum az alapítás óta eltelt időszakban mindvégig megőrizte kuriozitását, mert Közép-Európa egyetlen önálló vegyészeti múzeumaként működik.
A belső várkapun át jutunk be a várépületbe, itt kezdődnek a vegyészeti múzeum kiállításai. A folyosó két oldalán diorámákban az egykori Hungária Vegyiművek üzemei, a folyosó végén egy XVIII. sz.-ból származó hamuzsírfőző-üst látható. A hamuzsír a honi vegyipar első termékei közé tartozott, évi 30-40 ezer mázsát állítottak elő belőle és a nyugati fejlett textil- és üvegipar hasznosította.
A lépcsőházban megkezdődik a “Híres vegyészek arcképcsarnoka”, amely a hazai kémia és vegyipar jeles képviselőinek állít emléket. Az 58 portrét bemutató gyűjtemény jeles alakjai között láthatjuk Müller Ferencet, akit a tellúr felfedezőjeként, Hevesy György Nobel-díjast, akit a radioaktív indikáció módszerének felfedezőjeként tisztelünk. A magyar Nobel-díjasok közül a legtöbben a kémia területén végzett kutatásaikért részesültek ebben a legrangosabb szakmai elismerésben. (Hevesy Györgyön kívül Zsigmondy Richárd, Polányi János és Oláh György).

A Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumban a mai Délkelet-Ázsia 11 államának területéről az ókortól a 20. századig mintegy ezer műalkotás kap helyet, ezek nagy része aranytárgy, bemutatva a délkelet-ázsiai képzőművészet elmúlt kétezer évét.

A gyűjtemény fő erősségeit a tyam, a khmer, a jávai és a törzsi kultúrák arany és ezüst tárgyai jelentik. Jelentősek továbbá a buddhizmushoz, illetve a hindu hitvilághoz kapcsolódó vallási tárgyak és szobrok.

Zwack Unikum Múzeum

A múzeum a nevezetes Unicum ital és a Zwack család hat generációs históriáját, és rajta keresztül a történelem, az ország történelmének alakulását mutatja be.
A kiállított tárgyak között olyan érdekességek is szerepelnek, mint a lóvontatású italszállító kocsikhoz felhasznált abrak főkönyvi nyilvántartása, az első világháború idejéről származó különleges képeslap, Ady Endre Zwack Péter nagynénjéhez, Milyttához írt versei,

Június 20 – Múzeumok Éjszakája

Június 20-án, szombaton este 6 órakor százegynéhány fővárosi múzeum és más intézmény, vidéken pedig kétszáznál is több településen még ennél is több múzeum tárja ki a kapuját.

Gróf Széchenyi István írta, hogy „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” A Múzeumok Éjszakája azt a célt tűzte maga elé ezelőtt tizenhárom esztendővel, hogy a „kiművelt emberfők” száma olyan programok közkedveltté tételével is sokasodjék, amelyek tanítva szórakoztatnak és szórakoztatva tanítanak.

De nem csupán egész éjszaka nyitva tartó múzeumokról szól ez a programrengeteg, hanem várakról, skanzenekről, állatkertekről, vadasparkokról, fürdőkről, arborétumokról, kulturális központokról és egyéb létesítményekről, ami élvezetes, ami élmény marad. Több ezer szakember áll a látogatók rendelkezésére, hogy mindent elmondjanak és megmutassanak, amit egy idegenvezető, történész vagy muzeológus érdemesnek tarthat a több mint háromszázezer látogató figyelmére.

me