November 2. – Halottak napja

Ne jöjj el sírva síromig,
Nem fekszem itt, nem alszom itt;
Ezer fúvó szélben lakom
Gyémánt vagyok fénylő havon,Képtalálat a következőre: „temetők”
Érő kalászon nyári napfény,
Szelíd esőcske őszi estén,
Ott vagyok a reggeli csendben,
A könnyed napi sietségben,
Fejed fölött körző madár,
Csillagfény sötét éjszakán,
Nyíló virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok
A daloló madár vagyok,
S minden neked kedves dolog…

Síromnál sírva meg ne állj;
Nem vagyok ott, nincs is halál.

(Mary Elizabeth Frye)

November hónap

A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál.Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb.

A meteorológusok Őszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Enyészet havának nevezik,

A hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András hava. A Nap a Nyilas jegyébe lép.

“A márciussal kezdődő régi római év kilencedik hónapjának elnevezése a latin novem (kilenc) szóból ered. Julius Caesar (i.e. 100-44) naptárreformja óta a 30 napos november a tizenegyedik hónap. Másutt inkább az ilyenkor jellemző időjárásról vagy az évnek e szakában szokásos tevékenységekről nevezték el ezt a hónapot. A hollandoknál például régen Slaghtmaand (slaght = mészárlás) volt a neve, ugyanis ekkor ölték le disznókat, birkákat, barmokat, és sózták le a húsukat, hogy legyen mit télen enniük. Az angolszászok egyszerűen csak wind-monath-nak (szélhónapnak) nevezték, mert ekkor vette kezdetét a szeles, hideg idő, amikor a halászok partra vontatták hajóikat, és a következő tavaszig nem futottak ki a tengerre. A francia republikánus kalendáriumban a nagyjából novembernek megfelelő – október 22-tol november 20-ig tartó – időszaknak Brumaire (köd-hónap) volt a neve, míg a frankok Herbistmanoth elnevezése az állatok begyűjtésére, hazaterelésére utalt.

Nálunk e hónapot Szent András havának vagy őszutónak hívták. A Csízió szerint az egészség megőrzéséhez ilyenkor elsősorban a tyúkmonyt (tojást) és mézet kell fogyasztani, de megengedett a tehénhús és a gyümölcs is. Inni csak módjával és főleg gyógynövények főzetét szabad. Ártalmas és ezért kerülendő bármilyen állat fejének a megevése, és a fürdőzésnek valamint a szerelmeskedésnek sem ilyenkor van itt az ideje. Szent András havában születni viszont kifejezetten előnyös, ezekről az emberekről ugyanis úgy tartják, hogy becsületesek, nemes bölcsek, okosak, takarékosak, jó elméjűek. Minden dolgaikban jámborak, tökéletesen hűek, istenfélők, igazságszeretők és szerencsések.

Ebben a hónapban eleink az elkövetkező évszak időjárására a nyers bükkfáról levágott forgácsból következtettek: ha száraz volt, enyhe időt vártak, ha viszont nedvesnek találták, hideg telet jövendöltek. Az angolok nem a bükkfa forgácsát, hanem a makkját használták előrejelzésre. Ha a Mindenszentek napján megvizsgált makkot száraznak találták, kemény hidegre számítottak, ám ha a makk nedves és matt színű volt, csapadékos, de viszonylag enyhe telet vártak.

Ez utóbbit prognosztizálták a novemberi kemény fagyokból is. A zivatarnak viszont nagyon megörültek, mert termékeny évet jelzett előre.

/forrás:november Rosta E./. “

Óraátállítás

Vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára  vissza kell állítani az órákat, ezzel elkezdődik a téli időszámítás.

Reggelenként korábban lesz világos, esténként viszont korábban sötétedik majd.

Az emberek közérzete általában rosszabb lesz a téli időszámítás kezdetekor, mivel innentől kezdve tudatosul bennünk, hogy vége a nyárnak és jönnek a hideg, sötét téli hónapok

Az őszi óraátállítással térünk vissza a csillagászatilag indokolt időszámításhoz, amit az órák tavasszal történő előreállítása miatt vesztünk el.

Az idő

Az idő az ember segítőtársa és ellenfele. Attól függ, hogy össze tud-e fogni vele vagy nem. Mivel azonban az idő olyan láthatatlan, mint a mesebeli szörnyek, ahhoz, hogy összefoghasson vele, az embernek előbb meg kellett találnia a módját annak, hogy láthatóvá tegye a maga számára. Az eszköz, mely erre szolgál: az óra.

Mi is az idő? A kérdés elsőre könnyűnek tűnik, de ha pontos definíciót próbálunk adni, rájövünk, ez bizony kemény dió. Az emberi kultúra egyik legizgalmasabb kérdését sokan feszegették, mindhiába.

– Megállt az idő – mondják,

akik megálltak.

– Rohan az idő – mondják,

akik rohannak.

A várakozónak: végtelen;

a rabnak: mozdulatlan;

a bölcsnek: mély;

az alkotónak: kevés;

emennek: boldog;

amannak: boldogtalan;

kecsegtető és kilátástalan,

satöbbi, satöbbi…

/Kányádi Sándor Relativitás, részlet/

Az idő, megfogalmazhatatlan, rejtélyes paradoxon, Aurelius Augustinus (aki   filozófus volt, körülbelül 1500 évvel ezelőtt) szerint: ” “De mi az idő?””, kérdezte. ” “Ha tőlem kérdezik, tudom. Ha meg akarom magyarázni a kérdezőnek, nem tudom.””

Az óra fogalma az ősi sumérokig vezethető vissza, akik aztán átadták azt az egyiptomiaknak, azok pedig a görögöknek. A napórák, melyek legkorábbi  példáját Egyiptomban, Krisztus előtt 1500-ból, III. Thutmósis korából tárták fel, valójában csak az egész órákat mutatták.

Az arabok a vízórák mesterei voltak, s a hagyomány szerint a bagdadi kalifa egy ilyent kínált fel a nagy keresztény hódítónak, Nagy Károlynak (Charlemagnénak) 807-ben.

A vízórát hamar felváltották a homokórák, melyek hatalmas példányai díszítették az Új Világ felfedezésére induló schoonereket.

Az első mechanikus órák minden valószínűség szerint a 13. század környékén jelentek meg Nyugat-Európában, a szerzetesi közösségekben. Az éjszakai szolgálat ugyanis megkívánta egy független ébresztő rendszer létrehozását, amelyre éjszaka a napórák alapból nem voltak képesek, a vízórák pedig csak rövidebb időtartamokat tudtak átfogni- s egyik sem felelt meg eleve a célnak, tekintettel arra, hogy csendesen működtek.

Az első mechanikus órák harang- és templomtornyokat ékesítettek impozáns sziluettjükkel, melyeket egyre kisebb modellek követtek. (

A kisebb méretű órák hamar megtalálták útjukat a magánlakosztályokba, túllépve a királyok és egyéb udvari előkelőségek privilégiumán. A reneszánsz individualizmusa tette aztán lassan az órát személyes öltözék állandó kiegészítőjévé, mely egyben modern társadalmunk talán egyik legtipikusabb szimbólumának előfutára is volt.

Ősz

osBALLADA HÁROM FALEVÉLRŐL

Lehullott három falevél
észrevétlen az őszi ágról.

És jött a szél, a messzi szél,
egy messzi, másik, új világból –

Elröpült három falevél

————————–

Az egyik magasba vágyott:
talált a felhők közt új világot,
emelte, emelte a szél.

A másik rohanni vágyott:
magasba hágott és mélybe szállott,
sodorta, sodorta a szél.

Harmadik szédülni vágyott:
szemét lehúnyta, semmit se látott,
kavarta, kavarta a szél.

Lobogott három falevél.

————————–

Lehullott három falevél
tehetetlenül a világból.

Ott lenn a sár, fekete, mély –
ki emel fel az őszi sárból,

ti szegény három falevél?  /Weöres Sándor/

A bonsai – ősi kertművészet

Csao Cseng (szül: 259), apja halála után 13 évesen trónra került Kínában. Kr.e. 221-ben egyesítette az országot és Csin Si Huang Ti – nek neveztette magát. A pompakedvelő császár növényeit palotáról palotára vitette utazásai során.

Valószínű így alakulhatott ki a tálba, illetve tartóedénybe ültetett bonsai fa története. Japánban a VI. századtól kínai buddhista szerzetesek kezdték el a buddhizmust terjeszteni és kultikus tárgyként apró növényeket, mini bonsaiokat vittek magukkal. Japánból származik a bonsai szó eredete is, amely két japán szóból áll: “bon” lapos edényt, míg a “sai” növényt jelent, de a kifejezés ennél jóval összetettebb, ugyanis magába foglalja a természetes hatás és a művészi kifejezés egységét is.

 

Kapcsolódó kép

Egy régi legenda szerint Csiang feng varázsló a kertekben kialakított tájak mágikus erejét azzal gazdagította, hogy a hegyekkel, fákkal, folyókkal, házakkal, emberekkel és állatokkal együtt olyan kicsivé varázsolta őket, hogy egy tálban is elfértek. Talán ez lehetett a penjing művészet kezdete.

1956. október 23.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Mindössze 20 nap, de a magyar történelem talán legkiemelkedőbb 20 napja zajlott 1956-ban Magyarországon. Egy aprócska, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára és szembeszállt a világ akkori legnagyobb birodalmával.

 

Kapcsolódó kép