Székesfehérvári Királyi Napok

Székesfehérvár az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely.

A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évezred) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt.
A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt.

István emelte  Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). (A bazilika azonban egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő tekintélyes társaskáptalan adta.) Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.


A SZÉKESFEHÉRVÁRI KIRÁLYI NAPOK, a Szent István ünnepe köré szervezett tíznapos, augusztusi rendezvénysorozat a történelmi főváros legfontosabb eseménye. Olyan kulturális csemegékkel várja vendégeit, melyek valóban csak Székesfehérvárhoz köthetőek.

Életre keltett skanzen, középkori vásári hangulat, izgalmas, korhű játékok, fényfestészeti műalkotások a belváros házfalain, fölénk magasodó óriásbábok és Könyves Kálmán királlyá koronázásának ceremóniája Magyarország legnagyobb épített szabadtéri színpadán, a Nagyboldogasszony-bazilika romjai fölött, komoly-, könnyű- és katonazenei koncertek és a huszadik születésnapját ünneplő néptáncfesztivál – páratlan összművészeti eseménysorozat minden korosztálynak.

Az először 2013-ban – hagyományteremtő szándékkal – megrendezett Koronázási Ünnepi Játékok a nagyszabású, tízezrek által látott óriásbábos felvonulásokkal, a történelmi belvárost átszelő, mozgó képregényes időutazásra csábító Fény utcákkal, István, majd László királyok életének, koronázásának felelevenítésével egy csapásra belopta magát az emberek szívébe.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizennyolc − 6 =