Színésznő-feltaláló ihlette az Európai Feltalálók Napját

„Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután.” Az idézetet egy rendkívül szép, ám legalább annyira okos hölgynek tulajdonítják. Ő volt Hedy Lamarr, a világ egyik legszebb asszonya, aki rátermettségét és a műszaki tudományok területén mutatott kivételes képességét szépségével palástolta. Nem is rosszul. Mert míg Hollywoodban nem esett nehezére, hogy eljátssza a filmek kötelező szépség-kellékének szerepét, addig furcsábbnál furcsább találmányaival alapvetően járult hozzá – leginkább – a haditechnológia fejlődéséhez. A budapesti gyökerekkel rendelkező hölgy születésnapja nem merült feledésbe: hivatalosan ez lett az Európai Feltalálók Napja. Rászolgált.

November 9-én ünneplik Európában a Feltalálók Napját Hedy Lamarr színésznő, feltaláló születésnapjának tiszteletére, aki az ugró kódos adó-vevő rendszert kitalálta, amit torpedók irányítására használtak. Később ez a találmány lett az alapja a bluetooth és wifi hálózatok és más modern kommunikációs rendszerek működésének.

Hedy Lamarr nem járt iskolába, négyéves korától kezdve házi tanítók nevelték. Tízéves korára már négy nyelven beszélt, kiválóan zongorázott és táncolt. 16 évesen Max Reinhardt színiiskolájának növendéke lett és egy év múlva komoly szerepet kapott a Geld Auf der Strasse (Pénz az utcán) című filmben. A világhírt Gustav Machaty cseh rendező Eroticon címmel 1929-ben forgatott némafilmjének 1933-as hangos változata, az Extase (Extázis) hozta meg, melyben egy rövid jelenetben meztelenül jelenik meg. Ezzel beírta magát a filmtörténelembe.

1933. augusztus 10-én szülei kívánságára feleségül ment Fritz Mandl osztrák fegyvergyároshoz. Férjével részt vett nagy fegyverbemutatókon, vásárokon, ahol megismerkedett a fegyverek tervezésével, a modern hadi technológiákkal.

Ausztria német megszállásakor Londonba szökött férjétől, majd onnan az Egyesült Államokba ment. Kezdetben nem annyira színészi tehetségével, mint inkább szépségével és kisugárzásával nyerte meg a nézőközönséget. Az 1938-as Algier című filmben Charles Boyer oldalán óriási szenzációt keltett: szinte egyik napról a másikra minden színésznő Hedy Lamarr középen elválasztott hajviseletét utánozta, és így lett divat a barna haj az 1930-as évek végén. Újra divatba hozta a kalapviseletet, bár Hedy nemcsak a szó szoros értelmében vett kalapot hordott a fején, hanem mindenféle más fejfedőt, turbánt, sálat, kendőt.

A műszaki zseni

Lamarr a híradásokból tudta, hogy a szövetségesek igen sok torpedót veszítenek. Első házassága idejéből komoly ismeretekkel rendelkezett a fegyverekről, a torpedókról, irányítástechnikai kérdésekről. 1942-ben szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hoztak létre. A dolog érdekessége, hogy a találmány véletlenszerűen keletkezett: George Antheil egy 16 darab mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akart szinkronizálni. Ugyanezen módszerrel oldotta meg a gyors rádiófrekvencia váltások koordinálását az adónál és vevőnél. Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak, bár matematikailag több eset is lehetséges lett volna.

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácsnak 1940 decemberében. A tanács elnöke, a General Motors kutatási igazgatója Charles E. Kettering vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. A Kaliforniai Műszaki Egyetem egy elektrotechnika professzora segítségével előkészítették, majd szabadalmaztatásra terjesztették elő a találmányt. A szabadalmat 1942. augusztus 11-én kapták meg.

Forrás:

Baracsi Katalin,

– Wikipédia.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

kettő × öt =