Tekeredik a rétes

A rétes készítés konyhaművészete szerves része az magyar kultúrának. Az fellelhető írások szerint az eredeti rétes még töltelék nélküli volt, akár 10-12 réteg tésztát is egymásra raktak, aztán darabokra vágva, kemencében sütötték meg, és porcukorral megszórva tálalták. A XVI. század második felében sok tésztarétegből álló süteményt készítettek töltelékkel, amit rétes-bélesnek vagy rétes-tortának hívtak.

Később, az 1700-as években megváltozott a rétes készítésének és sütésének módja. Az asztalon hártyavékonyra húzták ki a tésztát, rárakták a tölteléket, és az abrosszal göngyölték fel a rétestésztát a töltelék körül. Ez volt a húzott tészta, mely akkor volt jó, ha az alatta lévő írást el lehetett olvasni a tésztán keresztül.

A töltelékek lehetősége szinte végtelen. A legkedveltebb az almás, meggyes, mákos, meggyes-mákos, túrós, vaníliás-túrós, barackos-túrós, barackos, szedres, epres, csokis-rizses, gyümölcsös-rizses, káposztás, de van tökös-mákos, élesztős, hajdinás, szilvás, sütőtökös, tökmagos rétes is.

retes

A bécsi almás rétes a világ 100 leghíresebb ételeinek egyike.

A mai rétes a XVIII — XIX. század fordulóján kapta végleges formáját. Noha mára kezdi elveszíteni hagyományát, ünnepek alkalmával szinte minden — különösen paraszti — házban előkerül. Szinte mindannyiunknak vannak szép emlékei arról, amikor nagymamáink hihetetlen ügyességgel nyújtották hártyavékonyságúra a rétestésztát, hogy édes és sós töltelékkel megrakva, ropogósra sütve tegyék elénk az ünnepi asztalra — arra a néhány rövidke percre, amíg a család apraja-nagyja szemvillanásnyi idő alatt eltüntette a még forró tepsi teljes tartalmát.

Adjon az Úristen hozzá igen jó étvágyat!

Köszönjük nekik, hogy megőrizték számunkra ezt a csudálatos süteményt.

/forrás: rétesház/

Körülbelül 60 dkg réteslisztet egy tojással, 1 evőkanál ecettel (helyettesítheti savanykás fehérbor), diónyi zsírral és annyi langyos sós vízzel gyúrunk össze, hogy a tészta se túl lágy, se túl kemény ne legyen. Az eleinte nagyon ragadós tésztát addig dolgozzuk, verjük a gyúródeszkához, amíg már sem a kezünkhöz, sem a deszkához nem tapad., Ekkor két cipót formálunk belőle – vigyázzunk, hogy a cipókon semmi gyűrődés ne legyen, mert akkor nehéz a kinyújtásuk -, meglisztezzük, melegített lábossal a deszkán letakarjuk, és vagy 15 percig pihentetjük (nyáron nincs szükség melegített lábosra, elég, ha egy konyharuhával borítjuk le a tésztát Egy nagyobb asztalt tiszta abrosszal letakarunk, az abroszt liszttel egyenletesen meghintjük. Az egyik cipót kezünk között óvatosan kihúzgáljuk körülbelül tányér nagyságúra, azután az abrosz közepére tesszük, megkenjük olvasztott zsírral, és körbemenve az asztal körül, lassan, óvatosan szép vékonyra kihúzzuk., Az asztalról lelógó vastagabb széleket tenyerünkre felcsavarva leszedjük, újra összegyúrjuk, pihentetjük és kihúzzuk. A szélekkel foltozhatjuk meg a tésztát, ha kiszakad., A papírvékonyra nyújtott tésztát egy kicsit szikkadni hagyjuk, majd olvasztott zsírral megfröcsköljük és ráhintjük egy csíkban a tölteléket. Az abrosz segítségével összecsavarjuk, a tetejét is megkenjük zsírral, és kizsírozott tepsiben szép barnáspirosra sütjük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tíz + 19 =